Még nem teljesült minden feltétel a svédek és a finnek NATO-csatlakozásához Törökország szerint

Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ képviselői július végén írták alá a háború sújtotta Ukrajna gabonakivitelére vonatkozó megállapodást. A globális élelmezésbiztonságot szavatoló dokumentumcsomag augusztus 1-jén lépett hatályba.
Moszkva a múlt hét végén felfüggesztette az egyezményben való részvételét, miután Szevasztopolnál szombaton légi és tengeri dróntámadás érte az orosz flotta hajóit és civil tengeri szállítóeszközöket. Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadást az ukrán fegyveres erők hajtották végre, brit segédlettel.

Szerdán az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy Oroszország ismét részt vesz a megállapodás végrehajtásában, mivel megfelelő biztonsági garanciát kapott.
Jens Stoltenberg péntek este hivatalos Twitter-fiókján is megköszönte Erdoğannak – mint fogalmazott – az egyezmény folytatásának biztosításában betöltött létfontosságú szerepét.

Ankara tájékoztatása szerint Erdoğan és Stoltenberg találkozóján szó volt még az orosz-ukrán háborúról, Törökország és Görögország kapcsolatáról, valamint Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról.

Törökország aggályosnak találja Svédország és Finnország terrorizmus elleni harcát és kéréseket intézett hozzájuk ez ügyben. Erdoğan a témában a pénteki beszélgetés során leszögezte: Svédország és Finnország NATO-csatlakozási folyamatának sebességét és lezárásának idejét az Ankara, Stockholm és Helsinki között júniusban létrejött háromoldalú memorandummal kapcsolatos svéd és finn lépések határozzák meg.

A NATO-főtitkár szerint a két várományos ország teljesítette a török kéréseket, és a teljes jogú NATO-tagságuk mihamarabbi megadását sürgeti. Stoltenberg csütörtökön Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel tárgyalt Isztambulban. Közös sajtótájékoztatójukon többször hangoztatta erre vonatkozó álláspontját. Nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időben lezárjuk Svédország és Finnország csatlakozását – nyomatékosította.

Ankara azzal vádolja Stockholmot és Helsinkit, hogy a török vezetés által terroristáknak tartott csoportokat támogatnak, többek között a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). A PKK-t az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek nyilvánította.

Cavusoglu ugyanakkor azt nehezményezte, hogy – szerinte – Svédország és Finnország még nem hajtotta végre a memorandum minden pontját teljesen. Ankara konkrét lépéseket szeretne látni – mondta a török diplomácia vezetője. Stoltenberg csütörtökön érkezett Törökországba, ahol háromnapos hivatalos látogatást tesz.

Az új svéd külügyminiszter egyébként pár nappal ezelőtt felhívta Szijjártó Péter magyar külügyminisztert, hogy arról érdeklődjön, a magyar parlament mikor ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását. Szerdán pedig Sauli Niinistö finn elnök osztotta meg a Twitter-oldalán, hogy telefonon beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki a poszt szerint megerősítette neki, hogy Magyarország támogatni fogja Finnország NATO-csatlakozását.