Az európai cigányság 80 százaléka él szegénységben

2022. október 25. – 12:10

Másolás

Vágólapra másolva

Nem javult a romák helyzete a társadalmi integráció terén az Európai Unió által meghatározott közös célokhoz viszonyítva – állapítja meg kedden nyilvánosságra hozott jelentésében az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA), amit az MTI szemlézett. A bécsi székhelyű szervezet 8500 romával készített interjút tizenkét európai országban 2021-ben: Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Észak-Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában és Szlovákiában.

Az ügynökség megállapításai szerint

a cigányság továbbra is „a nélkülözés, a kirekesztés és a megkülönböztetés megrázó mértékével” kénytelen szembenézni, miközben az elért eredmények elégtelenek és túl lassúak.

Micheal O'Flaherty, az FRA főigazgatója szerint a tagállami kormányoknak minden lehetséges eszközt be kell vetniük, hogy változtassanak ezen a tűrhetetlen helyzeten.

Az FRA kutatása többek között kimutatta, hogy

  • a cigányság 80 százaléka él szegénységben, miközben az uniós átlag 17 százalék. Ez a szám a legutóbbi felmérés idején, 2016-ban is ugyanennyi volt.
  • 61 százalékról 50 százalék fölé csökkent azok aránya, akik olyan helyen élnek, ahol nincs megfelelő tisztálkodó helyiség, és a 6 évvel ezelőtti 30 százalékhoz képest mostanra 22 százalék lett azok aránya, akiknél nincs vezetékes víz.
  • A romák foglalkoztatottsága 43 százalékos, ami jelentősen elmarad a 72 százalékos uniós átlagtól.
  • A roma nők várható élettartama 71 év, a férfiaké 67, miközben az uniós átlag 82 és 76 év a nőknél és a férfiaknál.

Az uniós ügynökség szerint az oktatásban drámai a helyzet.

A fiatal romák 71 százaléka idő előtt kiesik az oktatási rendszerből, miközben a 18-24 év közöttiek iskolaelhagyási aránya az unióban mindössze 10 százalék.

Ráadásul a hat évvel ezelőttihez, 44 százalékhoz képest 52 százalékra emelkedett azoknak a roma gyerekeknek az aránya, akik szegregált oktatásban kénytelenek tanulni. Különösen Szlovákiában és Bulgáriában rossz a helyzet ebből a szempontból.

Az uniós ügynökség szerint a zaklatás és a romák elleni gyűlölet-bűncselekmények terén javult a helyzet, de ez nem mondható el az őket érő megkülönböztetésről. Az FRA úgy véli, hogy kiszolgáltatott kisebbségként a koronavírus-járvány és az infláció jelentette társadalmi megrázkódtatások „első áldozatai” is a romák.

A teljes kutatást itt lehet elolvasni angolul.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!