Lemondott a brit miniszterelnök, Liz Truss

Magyar idő szerint csütörtökön délután fél három után bejelentette lemondását Liz Truss brit miniszterelnök. Truss alig több mint hat hete lett a Konzervatív Párt vezetője és kormányfő. A Konzervatív Párt vezetői tisztségéből azonnali hatállyal távozik, addig viszont miniszterelnök marad, amíg ki nem választják az utódját. A Konzervatívok ugyanakkor egy héten belül le akarják zavarni a pártelnökválasztást.

Lemondó beszédében Truss úgy fogalmazott, világossá vált számára, hogy nem fogja tudni végrehajtani azt az adócsökkentésekre építő politikai programot, mely alapján megválasztotta őt a Konzervatív Párt tagsága szeptemberben. Ezért csütörtökön értesítette III. Károly brit királyt, hogy lemond a párt vezetői tisztségéből.

Truss mindössze 44 napot töltött el a brit kormány élén. Ezzel messze ő a legkevesebb ideig szolgáló miniszterelnök. A második helyezett George Canning 119 napnyi miniszterelnökség után halt meg 1827-ben.

Truss vezetésével a Konzervatív Párt történelmi mélyrepülésbe kezdett a közvélemény-kutatásokban. Cikkünk megjelenése idején a Munkáspárt átlagosan nagyjából 30 százalékkal áll a Konzervatívok előtt, melyre 25 éve nem volt példa. Truss személyes népszerűsége pedig még ennél is katasztrofálisabb mélységekbe zuhant. A YouGov kedden közzétett felmérése szerint a brit választók mindössze 10 százaléka volt elégedett a miniszterelnöki teljesítményével, ami történelmi negatív rekordnak számít.

Boris Johnson visszatérne

A Times és a Telegraph értesülései szerint várhatóan a 2022 júliusában lemondott Boris Johnson is elindul a miniszterelnöki pozícióért. Rajta kívül Rishi Sunakot tartják a legnagyobb esélyesnek, aki szeptemberben a második helyen futott be Truss mögött. Johnsonon és Sunakon kívül várhatóan az előző választáson harmadik helyezett Penny Mordaunt is elindul majd. A korábban szintén esélyesnek kikiáltott Jeremy Hunt pénzügyminiszter csütörtök délután jelezte, hogy nem fog elindulni a pozícióért.

A Telegraph értesülései szerint az indulhat majd a választáson, akinek sikerül legalább 100 konzervatív képviselő ajánlását begyűjtenie. Mivel összesen 357 konzervatív képviselő van, így maximum három jelölt kerülhet majd fel a szavazólapra, de ennél reálisabb az, hogy csak kettő, vagy egy jelölt lesz a végén.

A Times értesülései szerint a Konzervatív Párt néhány százezres tagsága online szavazhat majd a jelöltekre, ami felveti a hekkelés kockázatát. Hagyományosan levélben szoktak szavazni a párttagok a pártelnökválasztáson, azonban az több hetet venne igénybe, amit mindenképpen elkerülne a Konzervatív Párt vezetése.

Kizárt, hogy előrehozott választást írjanak ki

Truss lemondása után a Munkáspárt vezetésével az összes nagyobb ellenzéki párt arra szólította fel a kormányt, hogy írjanak ki választásokat. Truss utódja ugyanis már a harmadik miniszterelnök lenne azóta, hogy legutóbb, 2019 decemberében választásokat tartottak az Egyesült Királyságban.

Sir Keir Starmer a brit Munkáspárt vezetője a Sky Newsnak azt nyilatkozta, „a lakosságnak joga van beleszólni” abba, hogy ki legyen az ország következő vezetője, és általános választást sürgetett. „Ez nem csak egy szappanopera a Konzervatív Párt vezetőségén belül – ez hatalmas károkat okoz a gazdaságunknak és az ország hírnevének is” – mondta.

Mindezek ellenére szinte kizárható, hogy a Konzervatív Párt választásokat írjon ki. A következő választást ugyanis 2024 decemberében vagy 2025 januárjában kötelesek kiírni.

Egy előrehozott voksolás azonban várhatóan katasztrofális következményekkel járna a párt számára, amelynek népszerűsége évtizedek óta nem látott mélységben van.

Egy vasárnap közzétett közvélemény-kutatás szerint a Munkáspárt csaknem kétharmados többséget szerezhetne a parlamentben, ha most tartanák a választást. Elveszítené tehát székét Boris Johnson, Jeremy Hunt, Jacob Rees-Mogg, a konzervatív párt jobbszárnyának meghatározó alakja, Therese Coffey miniszterelnök-helyettes és egészségügyi miniszter, valamint Jake Berry a Konzervatív Párt elnöke is.

Felügyelte a királynő temetését, majd beszakította a fontot

Liz Trusst szeptember 5-én választotta meg a Konzervatív Párt tagsága a párt élére, másnap pedig át is vette a miniszterelnöki kinevezését II. Erzsébet királynőtől. Miniszterelnökségének első heteit a királynő szeptember 8-i, azaz Truss fogadását követően hirtelen, sőt, váratlanul bekövetkezett halála, és az azt követő gyászidőszak határozta meg.

Szeptember 23-ig kellett várni az első nagyobb bejelentésére miniszterelnökként, amikor pénzügyminiszterével, Kwasi Kwartenggel együtt bemutatták az új „mini-költségvetést”. Az adócsökkentésektől hemzsegő mentőcsomag azonban katasztrofálisan sült el, és beszakította a fontot.

„A gazdaságélénkítő terv piaci szereplők és elemzők szerint túl drága, kevés hatással lesz a növekedésre, jelentősen rontja a brit adóssághelyzetet, és az inflációt is növelheti, ezzel pedig a brit jegybanki politikát is aláássa. Tágabb értelemben pedig arról van szó, hogy Boris Johnson miniszterelnökségének szétszórtságát a jelek szerint a hasonlóan átgondolatlan doktríner konzervativizmus váltotta fel” – írtuk akkori elemzésünkben.

Hogy megnyugtassa a piacokat, Truss október 14-én leváltotta Kwartenget a pénzügyminiszteri pozícióból, és a korábbi egészségügyi és külügyminiszter Jeremy Huntot nevezte ki a helyére, aki legelső intézkedéseként elődje majdnem összes intézkedését visszavonta, méghozzá egyetlen tollvonással. Már ekkor lehetett látni, hogy egyre inkább kikerül Truss kezéből az irányítás, hiszen Hunt döntésével gyakorlatilag semmissé tette Truss teljes politikai programját, mellyel megnyerte a pártelnökválasztást szeptemberben. Így számos konzervatív képviselőben felmerült, hogy van-e értelme megtartani pozíciójában Trusst, ha még a saját programját sem sikerül végrehajtania.

Az egyik brit bulvárlap, a Daily Star múlt pénteken, Kwarteng kirúgásának a napján feltette a kérdést olvasóinak, hogy vajon mi tart tovább, Truss miniszterelnöksége, vagy egy fej saláta romlatlanul (a saláta általában 7-10 napig áll el – a szerk.). A salátának külön élő közvetítést is indítottak a YouTube-on, és hét nap elteltével, csütörtökön aztán kiderült, hogy a zöldség nyert, az élő közvetítés képein továbbra is egészségesnek látszik, míg Truss már nincs a pozíciójában:

24 órával korábban még azt bizonygatta, hogy nem mond le

A végzetes nap azonban október 19-én szerdán érkezett el Truss számára. A parlamentben az azonnali kérdések órájában még arról beszélt szerda délben, hogy harcolni fog a pozíciójáért, és nem egy olyan személy, aki rögtön feladja a dolgokat („I'm a fighter, not a quitter” – mondta például), azonban alig több mint 24 órával később bejelentette a lemondását.

Az azonnali kérdések óráját követően szerda délután ugyanis bejelentette lemondását a Konzervatív Párt jobbszárnyát képviselő Suella Braverman belügyminiszter. Ez azt jelentette, hogy egy héten belül Truss három legfontosabb minisztere közül (pénzügy, belügy, külügy) kettőt is elveszített. Braverman hivatalosan amiatt távozott, mert a privát emailjéről küldött bizalmas levelet egy képviselőnek, azonban a Telegraph szerint az állhatott Braverman távozása mögött, hogy kedden este csúnyán összevesztek Truss-szal azon, hogy

a miniszterelnök új pénzügyminisztere bíztatására lazítani akart a bevándorlási szabályokon, hogy enyhítse a munkaerőhiányt, és ezzel nyugtassa a piacokat.

Truss kisebb meglepetésre a korábbi közlekedésügyi minisztert, Grant Shapps-ot nevezte ki Braverman helyére, akiről köztudott , hogy a párton belül ő agitált az egyik legaktívabban Truss leváltása mellett az elmúlt hetekben.

A szerda esti káosz verte be az utolsó szöget Truss koporsójába

A szerda azonban nem ért itt véget Truss számára, ugyanis az ellenzéki Munkáspárt a kormánypárt megosztottságát kihasználva kikényszerített egy szavazást arról, hogy napirendre kerüljön-e a néhány hete újra legálissá tett rétegrepesztéses gázkitermelés (fracking) újabb betiltása. A Konzervatív Párt vezetése mindent egy lapra feltéve kijelentette, hogy a szavazás de facto bizalmi szavazásnak minősül Truss mellett, így kötelezték a párt képviselőit, hogy szavazzák le a munkáspárti indítványt. Aki nem hajlandó így tenni, azt kiteszik a parlamenti frakcióból, ígérték.

Ez több okból is feszültségeket szült a párton belül. Egyrészt, a rétegrepesztéses gázkitermelés eléggé népszerűtlen a szavazók körében (a választók csupán 17 százaléka támogatja a kormány saját felmérése szerint), így támadási felületet nyújt az azt megszavazó konzervatív képviselőkkel szemben. Másrészt, több konzervatív képviselő is aktívan kampányolt ellene a múltban. Harmadrészt, a Konzervatív Párt 2019-es politikai programjában is benne volt, hogy a párt határozottan ellenzi ezt.

Így aztán számos képviselő felháborodott, hogy Truss és a Konzervatív Párt vezetősége ilyen kellemetlen helyzetbe hozta őket, hiszen sokan eddig is Truss- és fracking-ellenesek voltak, ám ha nem szavaztak volna a Munkáspárt ellen, akkor azzal azt kockáztatták, hogy kizárják őket a parlamenti frakcióból, és valószínűsíthetően a jövőben sem indulhattak volna a párt színeiben választáson.

A szavazás káoszba fulladt, néhány perccel a voksolás előtt az is felmerült, hogy mégis szabadon szavazhat mindenki, ám ezt utólag cáfolták. 36 konzervatív képviselő végül tartózkodott.

Felmerült annak a gyanúja is, hogy egyes tanácstalan konzervatív képviselőket erőszakosan próbálhatták rávenni a szavazásra a párt befolyásos politikusai. Végül, a szerdai eseményeket követően Truss csütörtök délutáni lemondásáig összesen 17 konzervatív képviselő szólította fel a lemondásra a miniszterelnököt, ám vélhetően további több tucat honatya küldte el a „bizalmatlansági levelét” a pártvezető-válsztásért felelős 1922 bizottságnak az elmúlt néhány napban.

Így csütörtökön délelőtt Truss magához hívta a bizottság vezetőjét, Sir Graham Bradyt, hogy tájékoztatást kapjon a pártbeli hangulatról. Nem sokkal Brady után Therese Coffey miniszterelnök-helyettes és egészségügyi miniszter, valamint a Konzervatív Párt elnöke, Jake Berry is megérkezett a Downing Streetre.

Miután pedig konzultált a három befolyásos politikussal, Truss bejelentette lemondását.