Több száz tüntetőt vettek őrizetbe Oroszországban

2022. szeptember 21. – 08:56

frissítve

Több száz tüntetőt vettek őrizetbe Oroszországban
A szerződéses katonai szolgálatot népszerűsítő óriásplakát Szentpéterváron 2022. szeptember 20-án – Fotó: Olga Maltseva / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Több száz embert tartóztattak le Oroszország-szerte azokon a tüntetéseken, amik azután kezdődtek, hogy Putyin részleges mozgósítást rendelt el. Szerda estig több mint 30 városból jelentettek ilyen megmozdulásokat, ezek nyomán pedig folyton zajlanak a letartóztatások.

Orosz rendőrök tüntetőket vesznek őrizetbe Moszkvában egy nem engedélyezett tüntetésen, miután az ellenzéki aktivisták utcai tiltakozásra szólítottak fel a tartalékosok mozgósítása ellen – Fotó: Reuters / Reuters Photographer Orosz rendőrök tüntetőket vesznek őrizetbe Moszkvában egy nem engedélyezett tüntetésen, miután az ellenzéki aktivisták utcai tiltakozásra szólítottak fel a tartalékosok mozgósítása ellen – Fotó: Reuters / Reuters Photographer
Orosz rendőrök tüntetőket vesznek őrizetbe Moszkvában egy nem engedélyezett tüntetésen, miután az ellenzéki aktivisták utcai tiltakozásra szólítottak fel a tartalékosok mozgósítása ellen – Fotó: Reuters / Reuters Photographer
Orosz rendőrök tüntetőket vesznek őrizetbe Moszkvában egy nem engedélyezett tüntetésen, miután az ellenzéki aktivisták utcai tiltakozásra szólítottak fel a tartalékosok mozgósítása ellen – Fotó: Reuters / Reuters Photographer

A közösségi médiában közzétett felvételek szerint nagy rendőri készültség van például Moszkvában is, ahol sorra viszik el a mozgósítás és a háború ellen tiltakozókat. A moszkvai ügyészség szerdán közleményt adott ki, amiben 15 év börtönnel fenyegeti azokat, akik ilyen megmozduláson vesznek részt.

Az elmúlt hónapokban nem volt jellemző, hogy nyilvános kiálltak volna az oroszok a háború ellen, ennek egyik fő oka, hogy aki februárban – a háború elején – tüntetni próbált, szintén azonnal őrizetbe vették.

(Sky News)

Oroszország szerdán szabadon engedett tíz, Ukrajnában elfogott külföldi hadifoglyot Mohammed bin Szalmán, szaúdi trónörökös közvetítése nyomán, jelentette be a szaúdi külügyminisztérium.

A listán amerikai, brit, svéd, horvát és marokkói állampolgárok szerepelnek – áll a minisztérium közleményében, ami szerint a foglyokat szállító repülőgép már leszállt Szaúd-Arábiában. „Az illetékes szaúdi hatóságok megkapták és átvitték őket Oroszországból a királyságba, megkönnyítve ezzel az foglyok saját országainak dolgát” – áll a közleményben.

Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg még márciusban ajánlotta fel segítségét az orosz és ukrán vezetőknek. Ekkor azt mondta, hogy készen áll arra, hogy közvetítsen a két fél között. A koronaherceg – akinek nagyon nagy valószínűséggel köze volt az szaúdi újságíró, Dzsamal Hasogdzsi meggyilkolásához – azt mondta Putyinnak és Zelenszkijnek, természetesen külön-külön, hogy támogat egy politikai megoldást a konfliktusra.

(Reuters)

„Nem hiszem, hogy használni fogja az atomfegyvereket. Nem hiszem, hogy a világ megengedi majd neki.” Putyin szerda reggeli, mozgósítással és népszavazással kapcsolatos bejelentése után Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök először Bildnek nyilatkozott.

Zelenszkij elmondta, hogy nem látta az orosz elnök beszédét, mivel minden fontos információnak a birtokában volt ami elhangzott, a beszéd nem volt új számára. Az ukrán elnök szerint Putyin már végrehajtotta a mozgósítást, erről állítása szerint hírszerzésüktől és szövetségeseiktől tudnak. Zelenszkij szerint a részleges mozgósítás azt mutatja, hogy Oroszországnak problémái vannak a saját tisztjeikkel és más katonai személyzetükkel is. „Tisztában vagyunk vele, hogy olyan kadétokat mozgósítanak, akik nem tudtak harcolni. Ők úgy estek el, hogy még a tanulmányaikat sem tudták befejezni.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök helyi vezetőkkel tanácskozik – Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök helyi vezetőkkel tanácskozik – Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy nem tervezi az elmúlt hetekben visszafoglalt területek átadását az oroszoknak. „Lépésről-lépésre, a terveink szerint fogunk cselekedni. Biztos vagyok benne, hogy felszabadítjuk a területünket.” Az orosz népszavazási tervről pedig azt mondta, hogy azok álnépszavazások, amit az országok 90 százaléka úgy sem fog elfogadni.

Zelenszkij szerint Putyin nukleáris fenyegetőzésében azért vannak veszélyek. „Ennek az embernek nem láthatunk a fejébe, vannak kockázatok.” Ennek ellenére szerinte nem szabad engedni az orosz elnök fenyegetésének, mert „Putyin majd azt mondhatja, hogy Lengyelország egy részét is szeretnék, különben atomfegyvert használunk.”

Már a beszéd előtt is sokan kerestek rá arra, hogyan lehet elhagyni Oroszországot, és ez utána sem változott, de Jereván is a népszerű keresőszavak között van. Ez épp az egyik olyan népszerű úti cél, ahová számtalan repülőjegyet vettek Moszkvából szerdán. Jereván mellett Isztambulba is sokan vettek jegyet, aminek az oka, hogy minkét helyre vízum nélkül utazhatnak az orosz állampolgárok. Nemcsak ide lehetetlen szinte repülőjegyet találni, hanem a Moszkvából Tbiliszibe (Grúzia) tartó járatra is, pedig ahhoz még át is kell szállni. Hosszabban erről itt.

A beszéd újabb bizonyíték arra, hogy Putyinnak nem érdeke a béke – ezt az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján Peter Stano külügyekért felelős szóvivő mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédre reagálva. Az EUrológ összefoglalójában az áll, hogy Stano szerint a bejelentéseket Putyin kétségbeesése eredményezte, és hozzátette azt is, hogy az orosz döntések nemcsak Ukrajna, hanem az egész világ számára szenvedést hoznak, mivel mind az energia-, mind az élelmiszerválságot súlyosbítják. Az EU tovább támogatja Ukrajnát abban, hogy megvédje a területét, a lakosságát, a nemzetközi jog által biztosított kereteken belül, mondta, és hozzátette, hogy Putyin nemcsak Ukrajnát támadja, hanem minden országot, amelyek a jogon alapuló világrendet helyezik középpontba. A beszédről részletesen itt írtunk, a reakciókat pedig ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze.

Egy nappal azután, hogy Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja régió megszállt területének egyik vezető oroszbarát tisztviselője közölte a terület népszavazási szándékát az Oroszországgal való egyesülésről, Rogov már be is jelentette, hogy már nincsenek többé kapcsolatban Ukrajnával, ahol a narratívájuk szerint nácik és terroristák vannak hatalmon. „Oroszország mellett állunk” – fűzte hozzá.

Rogov nyilatkozata szerint soha többé nem lesz integráns része Zaporizzsja Ukrajnának. „Zaporizzsja történelmének ukrán periódusa már a múlté” – mondta Rogov. (RIA Novosztyi)

Lettország biztonsági okokból nem ad ki vízumot a mozgósítást elkerülni akaró orosz állampolgároknak, és nem változtat a schengeni vízummal rendelkező orosz állampolgárok szeptember 19-e óta bevezetett határátlépési korlátozásán sem – posztolta Edgars Rinkevics lett külügyminiszter Twitteren, miután Putyin bejelentette, hogy részleges mozgósítást rendelt el a háború miatt, mi, mint kiderült, körülbelül 300 ezer oroszt fog érinteni.

Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia épp most, a hét elejétől döntött úgy, hogy nem engedik beutazni az uniós vízummal rendelkező oroszok többségét, így még szigorúbb szabályozást vezettek be, mint az Európai Unió által nemrég elfogadott korlátozások. Korábban egy közös nyilatkozatban írták le, hogy az oroszok növekvő mértékű beáramlása és a növekvő biztonsági aggodalmakra reagálnak a szigorítással.

A lett külügyminiszter azt is írja, nem szabad engedni Putyin zsarolásának, továbbra is Ukrajna mellett kell állni, Oroszország pedig épp annyira veszélyes Európa és a világ békéjére, mint a náci Németország volt annak idején.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán először mondott beszédet azóta, hogy februárban csapatokat küldött Ukrajnába, és a videón arról beszélt, támogatják azokat, akik népszavazást szeretnének tartani Ukrajna Oroszország által megszállt régióiban, és emellett részleges mozgósítást is bejelentett. Valamint arról beszélt, hogy a Nyugat nukleáris zsarolást alkalmaz Oroszországgal szemben, de van mivel megvédeniük magukat, majd hozzátette: „nem blöffölök”. Érkeznek is a reakciók.

Ukrajna részéről az elnök tanácsadója reagált a bejelentésre, szerinte kiszámítható volt Putyin bejelentése, azt bizonyítja, hogy nem úgy alakul a háború, ahogy szeretné, de a mozgósítás rendkívül népszerűtlen lesz Oroszországban. Szerinte Putyin igyekszik a Nyugatra hárítani a felelősséget a háború és Oroszország egyre romló gazdasági helyzete miatt.

Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi minisztere szerint Putyin szerda reggeli bejelentése annak beismerése, hogy ukrajnai terve kudarcot vall. Nyilatkozatában hozzáteszi, hogy Putyin és védelmi minisztere „több tízezer rosszul felszerelt, rosszul vezetett” katonát küldött a halálba.

„Bármilyen fenyegetés és propaganda ellenére is világos tény, hogy Ukrajna megnyeri ezt a háborút”

– mondta Wallace, és hozzátette, hogy a nemzetközi közösség egységes, Oroszország pedig páriává válik.

A kínai külügyminisztérium a háborús feleket sürgette, hogy kezdjenek párbeszédbe. Robert Habeck német alkancellár arról beszélt, hogy ez egy újabb helytelen lépés Oroszország részéről, amit megvitatnak, és egyeztetni fognak a válaszadás módjáról. Petr Fiala cseh miniszterelnök pedig kijelentette, hogy a részleges mozgósítás tovább eszkalálhatja az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút, és

„újabb bizonyíték arra, hogy Oroszország az egyedüli agresszor”.

Hozzátette, hogy fontos és a „saját érdekünkben is szükséges” folytatni kell Ukrajna segítését, idézi a SkyNews.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is reagált Putyin mozgósításról szóló beszédére. Azt mondta, Oroszország megpróbálja elpusztítani Ukrajnát, de „mindent megteszünk a szövetségeseinkkel, hogy a NATO még jobban támogassa Ukrajnát abban, hogy meg tudja magát védeni”.

Az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján Peter Stano külügyekért felelős szóvivő reagált a beszédre: azt mondta, ez újabb bizonyíték arra, hogy Putyinnak nem érdeke a béke. Az EUrológus beszámolója szerint a bejelentések mögött kétségbeesés húzódik Putyin részéről, és hozzátette azt is, hogy az orosz döntések nemcsak Ukrajna, hanem az egész világ számára szenvedést hoznak, mivel mind az energia-, mind az élelmiszerválságot súlyosbítják. Az EU tovább támogatja Ukrajnát abban, hogy megvédje a területét, a lakosságát, a nemzetközi jog által biztosított kereteken belül, mondta, és hozzátette, hogy Putyin nemcsak Ukrajnát támadja, hanem minden országot, amelyek a jogon alapuló világrendet helyezik középpontba.

Várható, kiszámítható volt, hogy Putyin meglépi a mozgósítást, de rendkívül népszerűtlen lesz ez az intézkedés Oroszországban, mondja Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója.

Podoljak szerint ez a lépés azt mutatja, hogy a háború nem Moszkva tervei szerint zajlik. Az elnöki tanácsadó szerint Putyin a Nyugatra próbálja hárítani a felelősséget az Ukrajna ellen indított háborúért. (via SkyNews)

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is megszólalt, miután levetítették Putyin beszédét, amiben az orosz elnök bejelentette, hogy részleges mozgósítást rendelt el.

A miniszter arról beszélt, hogy ez a mozgósítás a tartalékosokra vonatkozik, olyanokra, akik korábbi katonai tapasztalattal rendelkeznek, ami körülbelül 300 ezer tartalékost jelent. És mielőtt bevetnék őket, katonai kiképzésben részesülnek majd. A mozgósítás nem érint minden hadkötelest, nem érinti a diákokat. Majd az orosz védelmi miniszter is megismételte, amit Putyin, hogy Oroszország nemcsak Ukrajnával, hanem a teljes Nyugattal harcol.

„A színlelt népszavazások és a mozgósítás a gyengeség, az orosz kudarc jelei” – mondta Bridget Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete, miután Putyin előre rögzített videón jelentett be részleges mozgósítást.

Négy ukrajnai régió: Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megszállt területein az oroszok által beiktatott vezetők „népszavazási” terveket terjesztettek elő az Oroszországhoz való csatlakozásról. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán először mondott beszédet azóta, hogy februárban csapatokat küldött Ukrajnába, és a videón arról beszélt, támogatják azokat, akik népszavazást szeretnének tartani ezeken a területeken, és emellett részleges mozgósítást is bejelentett.

„Az Egyesült Államok soha nem fogja elismerni Oroszország igényét az annektált ukrán területekre, és továbbra is kitartunk Ukrajna mellett, ameddig csak kell” – reagált most az USA ukrajnai nagykövete.

Kedden Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó jelentette ki, hogy az Egyesült Államok határozottan elutasítja Moszkva törekvését, és soha nem fogja elfogadni az Oroszország által katonailag megszállt ukrán területeken tartott, színlelt népszavazást.


Vlagyimir Putyin orosz elnök először mondott beszédet azóta, hogy februárban csapatokat küldött Ukrajnába. Egy előre rögzített videón Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja oroszok által megszállt területeinek polgáraihoz, illetve „más, náci rezsimtől mentes” területek polgáraihoz szólt, ahogy ő fogalmazott. Az orosz elnök szerint a nyugati országok megpróbálnak blokkolni minden függetlenséget és fejlődést, akaratukat brutális módon rákényszerítik másokra, de ő most a szuverenitás védelmének lépéseiről és ezen területek polgárainak szabad akaratáról, saját döntésükről szeretne beszélni.

Ahogy megírtuk, kedden négy ukrajnai régió: Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megszállt területein az oroszok által beiktatott vezetők „népszavazási” terveket terjesztettek elő az Oroszországhoz való csatlakozásról. Ezekre a referendumokra szeptember 23. és 27. között kerülne sor. Ukrajna elutasította a „népszavazási” terveket, szerintük Moszkva ezzel próbálja visszaszerezni a kezdeményezést a harctéren elszenvedett veszteségek után. „Az oroszok azt csinálnak, amit akarnak. Ez nem változtat semmin” – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Fotó: Kremlin.ru / AFP
Fotó: Kremlin.ru / AFP

Az orosz elnök most a beszédében megerősítette, hogy támogatják azokat, akik népszavazást szeretnének tartani ezeken a területeken, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy biztonságosan lemenjenek ezek a népszavazások.

Emellett bejelentette, hogy részleges mozgósítást rendel el, az erről szóló rendeletet már aláírta.

Hozzátette, hogy hangsúlyozza, ez csak részleges mozgósítás, a tartalékosok behívását jelenti.

Putyin szerint a Nyugat célja továbbra is az ő gyengítésük, amit nyíltan ki is mondanak. Az orosz elnök szerint a Nyugat már 2014-ben ágyútölteléknek használta az ukrán embereket, amikor a Krím félszigetet elcsatolták. Szerinte a Nyugat nukleáris eszközökkel zsarolja Oroszországot, de ezt ők nem fogják hagyni, és van is mivel reagálniuk erre; „nem blöffölök” – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin beszédét kedd estére várta mindenki, ám akkor elmaradt, így szerda reggel került ki a videó végül.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedd estére várt háborús beszéde ismeretlen okból elmaradt. Putyinnak ez lett volna az első országos televíziós beszéde az ukrajnai invázió kezdete óta.

A Telegraph beszámolója szerint az orosz elnöknek egy új stratégiát kellett volna felvázolnia a kedd estére tervezett országos beszédben, de a beszédet rejtélyes módon elhalasztották. Jelentések szerint a beszédre moszkvai idő szerint szerdán reggel 8 órakor kerülhet sor.

Kedden egyébként négy ukrajnai régió: Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megszállt területein az oroszok által beiktatott vezetők „népszavazási” terveket terjesztettek elő az Oroszországhoz való csatlakozásról. Ezekre a referendumokra szeptember 23. és 27. között kerülne sor. Ukrajna elutasította a „népszavazási” terveket, szerintük Moszkva ezzel próbálja visszaszerezni a kezdeményezést a harctéren elszenvedett veszteségek után. „Az oroszok azt csinálnak, amit akarnak. Ez nem változtat semmin” – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Eközben az orosz parlament alsóházában, az Állami Dumában sietve elfogadtak egy törvényjavaslatot, amely szigorúbb büntetést vezet be a dezertálásért és a harc megtagadásáért a hadiállapot idején, ami az eddigi legegyértelműbb jele annak, hogy a Kreml általános mozgósítás meghirdetését fontolgatja.

(Telegraph)

Kedden négy ukrajnai régió: Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megszállt területein az oroszok által beiktatott vezetők „népszavazási” terveket terjesztettek elő az Oroszországhoz való csatlakozásról. Ezekre a referendumokra szeptember 23. és 27. között kerülne sor.

Ukrajna elutasította a „népszavazási” terveket, szerintük Moszkva ezzel próbálja visszaszerezni a kezdeményezést a harctéren elszenvedett veszteségek után. „Az oroszok azt csinálnak, amit akarnak. Ez nem változtat semmin” – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

De az Egyesült Államok, Németország és Franciaország is elítélte az ötletet, és azt is hozzáteszik, soha nem ismernék el egy ilyen népszavazás eredményét, írja a BBC. Olaf Scholz német kancellár álszavazásnak nevezte, Emmanuel Macron francia elnök pedig a demokrácia paródiájának minősítette. Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója is arról beszélt, nem fogják elismerni ennek a „népszavazásnak” az eredményét, az EBESZ pedig közleményben jelezte, hogy ez a népszavazás ellentétes a nemzetközi joggal.

Helyiek átveszik az orosz útlevelüket Herszonban – Fotó: Anadolu Agency / AFP
Helyiek átveszik az orosz útlevelüket Herszonban – Fotó: Anadolu Agency / AFP

Olaf Scholz német kancellár első beszédét tartotta meg az ENSZ Közgyűlésén, ahol arról beszélt, hogy Putyinnak be kell látnia, hogy nem tudja megnyerni a háborút, csak akkor fog felhagyni a birodalmi ambícióival. ""Ezért nem fogadunk el semmilyen, Oroszország által diktált békét, és ezért kell Ukrajnának képesnek lenni arra, hogy megvédje magát Oroszország támadásaitól" – mondta. Az imperializmus visszatérése pedig nemcsak Európa, de az egész világ számára katasztrófa. Szerinte az ENSZ-nek fel kell lépnie azokkal szemben, akik egy olyan világot építenek, ahol az erősebbek uralkodnak a gyengék felett. (via SkyNews)

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója most a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt arról sokadjára, hogy szerinte az EU Oroszországgal szembeni szankciós politikája nem működik, azokat át kell alakítani, a nyolcadik csomagot el sem szabad fogadni, és a Fidesz azon fog dolgozni, hogy ehhez szövetségeseket találjon az Európai Unióban.

Magyarország történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, amelynek keretében másfél millió menekültet fogadott Ukrajnából, illetve egyebek mellett kész egy iskola és egy orvosi rendelő újjáépítésére Kijev régiójában – erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban, az ENSZ idei közgyűlésének keretében tartott, Ukrajna újjáépítéséről szóló donorkonferencián.

Szijjártó Péter a konferencián – Fotó: Király Márton / KKM
Szijjártó Péter a konferencián – Fotó: Király Márton / KKM

A külügyminiszter megismételte többek között, hogy Magyarország készen áll egy lebombázott iskola és egy orvosi rendelő teljes körű újjáépítésére Kijev régiójában, illetve, hogy a magyar kormány ezer ösztöndíjas helyet kínált fel menekült hallgatók számára a magyarországi felsőoktatási intézményekben és vállalta 130 gyerek speciális orvosi ellátását.

Az ukrán-magyar határszakaszon 5449-en léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5008-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, írja az MTI a rendőrség tájékoztatása alapján.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök kedd estére várt háborús beszéde ismeretlen okból elmaradt. Putyinnak ez lett volna az első országos televíziós beszéde az ukrajnai invázió kezdete óta.
  • Napokon belül kezdődhet az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás Luhanszkban és Donyeckben.
  • Vologyimir Zelenszkij szerint egyértelmű, hogy pánikba estek az oroszok.
  • Elképzelhető, hogy az USA tankokat küld Ukrajnának egy amerikai tisztviselő szerint.
  • Erdoğan szerint a megszállt területeket így a Krímet is vissza kell adni Ukrajnának. A török elnök arról is beszélt, hogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök kész a háború befejezésére.
  • Az oroszok hátrahagyott tankjaival vonulnak előre az ukránok.
  • Tíz évet is kaphat majd, aki nem vonul be az orosz hadseregbe.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!