Négy évvel vetette vissza a háború az orosz gazdaságot, nagyon riasztó a helyzet a zaporizzsjai atomerőműben

Roman Abramovics Törökországba költözteti a nagyjából 1,5 milliárd fontot, azaz mintegy 700 milliárd forintot érő szuperjacht-flottáját. A Halo és a Garcon nevű hajóit a héten azért küldte Törökországba, mert ott nem lehet lefoglalni őket. Az Eclipse (amely saját rakétavédelmi rendszerrel rendelkezik) és a My Solaris nevű jachtokat már korábban oda küldte. Azért nem lehetnek Nagy-Britanniában vagy az EU-ban, mert akkor a Putyin-közelinek tartott milliárdosra kivetett szankciók miatt lefoglalhatnák őket.

(The Sun)

Újabb nagy hatótávolságú M270-es rakéta-sorozatvető rendszereket kapott Ukrajna az Egyesült Királyságtól, közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. Köszönetet mondott Ben Wallace brit védelmi miniszternek, és azt írta, hamarosan további „ajándékok” érkeznek.

A brit kormány június elején jelentette be, hogy az amerikai HIMARS-rendszerekhez hasonló M270 rakéta-sorozatvetőket küldenek Ukrajnába. Ezek a rakétarendszerek akár 80 kilométer távolságból is képesek pontosan célba találni.

Az ukrán elnök azt írta Twitteren, hogy tájékoztatta a katolikus egyházfőt „Oroszország szörnyű bűneiről.”

„Hálásak vagyunk a pápának az Ukrajnáért mondott imáiért. Népünknek szüksége van a világ vezetőinek támogatására, akiknek el kell juttatniuk a világhoz az igazságot azokról a szörnyűségekről, amelyeket az agresszor Ukrajnában elkövet” – tette hozzá.

Az észt kormány jóváhagyta az orosz állampolgárok vízumkorlátozását, valamint a vízummal rendelkező orosz állampolgárok belépésének tilalmát, akik turisztikai, üzleti, sport vagy kulturális céllal kívánnak Észtországba látogatni. A szankció augusztus 18-án lép hatályba.

„Óriási mértékben megnőtt az Észtországba érkező vagy azon áthaladó orosz állampolgárok száma. Az a lehetőség, hogy tömegesen látogathatják Észtországot vagy Észtországon keresztül Európa más részeit, nem áll összhangban az általunk bevezetett szankciók elveivel” – mondta Urmas Reinsalu észt külügyminiszter. Hozzátette, hogy Észtország megszünteti az orosz állampolgárok számára az országban való munkavállaláshoz, tanuláshoz és üzleti tevékenységhez szükséges kivételes vízumok kiadását.

„Ez azt jelenti, hogy ha egy orosz állampolgár, akinek Észtország schengeni vízumot adott ki, és a látogatásának célja turizmus, üzleti, sport vagy kulturális tevékenység, jövő csütörtöktől nem léphet be Észtországba” – közölte az észt kormány sajtóirodája pénteken. Később pontosították, hogy azok az orosz állampolgárok, akik egy másik schengeni tagállam által kiadott vízummal rendelkeznek, vagy már a schengeni térségben tartózkodnak, beléphetnek az országba. A belépés jogszerűségét a rendőrség és a határőrség ellenőrzi.

Azok az orosz állampolgárok, akik hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, közeli hozzátartozójukat vagy családtagjukat látogatják meg, továbbra is utazhatnak Észtországba. Ugyanez vonatkozik az országban szolgálatot teljesítő orosz diplomatákra és családtagjaikra, valamint a nemzetközi áru- és személyszállítás területén dolgozókra, ha az európai uniós jog alapján erre joguk van, vagy ha humanitárius okokból lépnek be az országba.

Lauri Läänemets belügyminiszter kifejtette, hogy a tavasszal bevezetett szankciók miatt kellemetlen helyzetbe kerültek azok az orosz diákok, akik még nem fejezték be észtországi tanulmányaikat. Ezért nekik egy évvel meghosszabbítják a tartózkodási engedélyüket, amennyiben ezt kérvényezik.

A belügyminiszter azt mondta: „Sokuk számára veszélyes lehet a hazatérés, ha Ukrajna mellett foglaltak állást, és bírálták az orosz rendszert és annak agresszióját. Az ottaniakra ezért börtönbüntetés vár, ezért volt szükség arra, hogy kivételesen egy évvel meghosszabbítsuk ezeknek a diákoknak a tartózkodási engedélyét, hogy befejezhessék tanulmányaikat.”

(Interfax)

Európai bank intézheti a tranzitdíj-átutalásokat a Barátság kőolajvezeték szállításaikor, így elhárulhat az akadály a Magyarországra, Szlovákiába és a Cseh Köztársaságba irányuló orosz olajexport folytatása elől. A szóban forgó európai bank a holland ING, amelyik nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

„A bank újra megvizsgálta a tranzitvállalatok között eredetileg zárolt átutalási megbízást, és végül elfogadta azt” – mondta Anton Molnar, a Slovnaft szóvivője. „Ez megerősíti, hogy a kialakított rendszer működőképes és hosszú távú megoldást jelenthet” – tette hozzá.

A szállítás azért állt le, mert a nyugati szankciók miatt nem lehetett orosz átutalást közvetlenül Ukrajnának teljesíteni. Miután a magyar Mol és szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft időközben saját maga teljesítette az átutalást, Magyarországra és Szlovákiába újból megindultak az olajszállítások, a Csehországba irányuló szállításokat szombatra tervezik újraindítani. (MTI)

Ismét lőtték az orosz erők a kelet-ukrajnai donyecki térség több pontját is péntekre virradóra, hét civil meghalt – közölte Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó. Bahmutban három halottról tudni, a város körül az ukrán vezérkar hét eleji közlése szerint heves harcok zajlanak.

A kormányzó hozzátette azt is, hogy a térség civil lakosságának mintegy háromnegyedét sikerült eddig biztonságba menekíteni összhangban a Kijev által kidolgozott evakuálási tervekkel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július végén jelentette be a donyecki régió ukrán ellenőrzés alatt álló településeinek kötelező kiürítését. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta: az evakuációra még tél előtt sort kell keríteni, mert a térség gázellátását tönkre tették.

Robbanásokat jelentettek péntek reggel Kremencsuk városából is az Ukrinform hírügynökség közlése szerint, és Harkivot is célba vette ismét az orosz haderő. Zelenszkij felszólította kormánya tisztségviselőit, ne osszanak meg információkat a sajtóval Kijev orosz erők elleni stratégiájáról, felelőtlennek nevezve az ilyen híreket.
„Minél kevesebb részletet árulunk el védelmi stratégiánkról, annál hatékonyabban tudjuk gyakorlatba átültetni azt” – fogalmazott az elnök. (MTI)

Az ukrán védelmi minisztériumban a háború 170. napján is megőrizték a humorukat, és az alábbi üzenetet posztolták az orosz turistáknak, akik a 2014-ben annektált Krímben tervezték kipihenni magukat.

„Hacsak nem akarnak kellemetlenül forró nyári szünetet, azt tanácsoljuk tisztelt orosz vendégeinknek, hogy ne látogassák meg az ukrán Krímet. Mert semmilyen naptej nem védi meg őket a jogtalanul elfoglalt területeken a dohányzás káros hatásaitól.”

Frissítés: Egy olvasónk hívta fel rá a figyelmünket, hogy a második mondatot egy jó adag irónia itatja át, és nem jó, ha füstnek fordítjuk, ahogy tettük. Az irónia akkor értelmezhető igazán, ha tudjuk, hogy valahogy úgy kommunikálta az ukrán védelmi minisztériumban a krími bombázást, hogy „Nem mi voltunk. Ugyanmár. Miért csináltuk volna? Nyilván valaki tilosban dohányzott. Ez nagyon veszélyes.”

A videóban a zeneválasztás felülmúlhatatlan, miközben a világ turistaparadicsomait mutatják be. A 25. másodpercnél az üzenet félreérthetetlen, miszerint itt az idő hazamenni. Egy autóban ülő zokogó nő utána azt mondja, nem akar elmenni, mert jó a Krímben lenni.

Kedden egy orosz légi támaszpontot nagy erejű robbanások ráztak meg Novofedorivkánál, a tengerparttól alig egy kilométerre. A műholdfelvételek alapján több orosz vadászgép semmisült meg a támadásban, amiről egy magas rangú ukrán katonai vezető azt mondta a New York Timesnak, hogy kizárólag ukrán fegyverekkel hajtották végre.

A Technológiai és Ipari Minisztérium már csütörtökön közölte, hogy a Barátság vezetéken folyamatosan érkezik Magyarországra a kőolaj. A vezetéket üzemeltető ukrán Naftogaz is tudatta, hogy újraindult a szállítás Magyarország és Szlovákia felé. A szállítás augusztus negyedikén állt le, mert nem érkezett meg a tranzitdíj az oroszoktól, de a Mol közbenjárására augusztus 10-től már zavartalanul működik.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Donbaszba látogatott, hogy megvizsgálja a térség biztonságát. Medvegyev arról tájékoztatott, hogy találkozott a régió vezetőivel, és Vlagyimir Putyin orosz elnök nevében találkozót vezetett a Donbasz biztonságát garantáló legfontosabb intézkedésekről.

A találkozón a főbb orosz rendvédelmi szervek vezetői, az elnöki kabinet egy helyettes vezetője és az építésügyi miniszter megvitatták a Donbasz gazdasági és társadalmi fejlődésével kapcsolatos kérdéseket. Medvegyev közölte, a résztvevők különös figyelmet szenteltek a donbaszi törvények összehangolására az orosz törvényhozással, az infrastruktúra és a kórházak helyreállítására, az új iskolaévre való készülődésre, társadalmi problémákra és a lakosság támogatására.

A Bloomberg által megkérdezett 12 elemző szerint az orosz GDP valószínűleg 4,7 százalékkal esett vissza 2022 második negyedévében az előző évhez képest. Ez a zsugorodás kisebb, mint amire előzetesen számítottak, mert azt sem zárták ki, hogy 10 százalékos lehet a visszaesés. Az első negyedévben a hivatalos adatok szerint még 3,5 százalékos volt a növekedés.

Az elemzők megállapították, hogy orosz gazdaság mérete így visszatér a 2018-ashoz, vagyis a február végén elindított háború négy évvel vetette vissza az országot. Az Orosz Nemzeti Bank arra számít, hogy a harmadik negyedévben hét százalékkal zuhan vissza a gazdaság.

Oroszország gazdasági ellenálló képessége annak is köszönhető, hogy energiaexportja nem esett vissza, a vártnál jóval több kőolajat termel idén. Az ország több olajat termelt júliusban, mint májusban és júniusban, a Kreml pedig új piacokat próbál ennek szerezni az EU-embargó miatt.

Az ukrán–magyar határszakaszon 7588 ember lépett be csütörtökön Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 8193-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 393 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták. Vonattal 28-an – köztük 10 gyermek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.

Azt közölte az ukrán kulturális minisztérium, hogy augusztus tizedikéig 361 kulturális intézményt ért támadás, sok esetben nemcsak megsérültek épületek, hanem meg is semmisültek.

A nyilvántartásuk szerint 162 vallási épület, 70 művelődési ház, színházak, mozik és egyéb művészeti központok; 51 emlékmű és műalkotás; 44 könyvtár; 34 múzeum esett áldozatul az oroszok támadásának.

23 országos jelentőségű műemlék, 109 helyi jelentőségű műemlék, 108 értékes történelmi épület hever romokban.

Az ENSZ nukleáris vezetője csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy Európa legnagyobb délkelet-ukrajnai atomerőművében „nagyon riasztó” katonai tevékenység veszélyes következményekkel járhat a térségre nézve, és felszólított az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai létesítmény elleni támadások beszüntetésére, írja a France24 hírfolyama.

„Ez egy komoly utolsó figyelmeztetés, egy súlyos figyelmeztetés, és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek lehetővé kell tenni, hogy a lehető leghamarabb végrehajtsa küldetését a zaporizzsjai erőműben”

– fogalmazott Rafael Grossi. Legutóbb éppen csütörtökön érkeztek hírek újabb tüzérségi támadásokról az atomerőműnél. A támadásért egymást tették felelőssé az ukránok és az oroszok. António Guterres ENSZ-főtitkár aggodalmát fejezte ki, hogy amennyiben a harcok „folytatódnak, az könnyedén katasztrófához vezethet”.

Az orosz–ukrán háború egyik legkritikusabb helyszíne a zaporizzsjai erőmű, amit az oroszok elfoglaltak, és az ukránok szerint bázisként használják. Az orosz megszállók március eleje óta tartják ellenőrzésük alatt a létesítményt, ami Európa legnagyobb atomerőműve – de a reaktorokat továbbra is ukrán technikusok üzemeltetik. Csütörtökön a BBC-nek sikerült sms-ben meginterjúvolnia a zaporizzsjai erőmű két ukrán dolgozóját. A munkások a mindennapokra rátelepedő orosz fenyegetésről, sőt emberrablásokról számoltak be.

A munkájukat megnehezítik a gyakori támadások, és folyamatosan attól rettegnek, hogy valamilyen nukleáris baleset történik.

Bővebb lapszemlénket erről itt olvashatja.

Hogy könnyen felvegye velünk a fonalat, összefoglaljuk, mik voltak csütörtök délután és este legfontosabb fejleményei:

• Újabb tüzérségi támadások voltak a háború egyik legkritikusabb helyszínén, a zaporizzsjei erőmű közelében.
• A BBC sms-ben interjút készített az erőmű két dolgozójával, akik arról számoltak be, hogy gyakorlatilag túszként kezelik őket az oroszok.
• Az oroszok megerősítették, hogy zajlanak a tárgyalások egy esetleges fogolycseréről az amerikai kosárlabdázó ügyében.
• 592 milliárd forintnyi felajánlás gyűlt össze Ukrajnának a koppenhágai konferencián.
• A McDonald's bejelentette, hogy újranyitná az éttermeit Kijevben és Nyugat-Ukrajnában.

Az orosz-ukrán háború 170. napján is követjük a konfliktust, kövesse ön is velünk. Ha az előző nap híreire kíváncsi, a csütörtöki hírfolyamunkat itt találja.