Határátkelőket zártak le szerbek Koszovóban, az albánok lövöldözésről is beszéltek

Koszovó északi részén szerb etnikumú lakosok két fontos határátkelőhely közelében elzárták az utakat, írja a Szabad Európa Rádió. A térségben azért fokozódik a feszültség, mert hétfőtől léptek volna érvénybe a koszovói kormány új rendeletei, melyekkel a szerb rendszámtáblák és személyazonosító okmányok kiadását szabályozzák.

Frissítés 1:01: A koszovói kormány bejelentette, hogy harminc nappal, szeptember 1-jéig elhalasztják a két határozat végrehajtását. „Nemzetközi szövetségeseinkkel együttműködve vállaljuk, hogy a szerbiai határátkelőhelyeken harminc nappal elhalasztjuk a rendszámtáblákkal és okmányokkal kapcsolatos döntések végrehajtását azzal a feltétellel, hogy minden barikádot eltávolítanak és visszaállítják a teljes mozgásszabadságot” – áll a koszovói kormány közleményében.

A B92.net szerint a feszültség enyhült bejelentés után, amely szerint a rendelkezés életbe léptetését egy hónappal elhalasztják a koszovói hatóságok.

A koszovói kormány a közleményében azt is írta, hogy Szerbiát teszi felelőssé a történtekért, határozottan elítéli az észak-koszovói utak elzárását, és azt, hogy fegyveresek lövöldöztek. „Számos agresszív cselekmény történt vasárnap délután és este, amelyeket Belgrád uszított és készített elő” – áll a közleményben, amely megjegyzi, hogy Albin Kurti miniszterelnök, Vjosa Osmani köztársasági elnök, Donika Gërvalla-Schwarz külügyminiszter és Besnik Bislimi miniszterelnök-helyettes amerikai és európai tisztviselőkkel egyeztetett a döntés előtt. Jeffrey Hovenier amerikai nagykövetet név szerint is kiemelték.

A koszovói kormány korábban közölte, hogy augusztus 1-től a Szerbiából Koszovóba érkező utazóknak a szerbiai okmányaikat a Pristina által kiállított új, három hónapig érvényes utazási okmányokra kell cserélniük. Egy ideje már ezt a gyakorlatot alkalmazza Belgrád a Szerbiába látogató koszovói állampolgárok esetén.

Emellett augusztus 1-től új rendelet lépett volna életbe a rendszámtáblákkal kapcsolatban is. A Koszovóban élő szerb nemzetiségű állampolgárok a csaknem húsz évvel ezelőtti háború óta a szerb intézmények által kiadott rendszámokat használják, amelyeken a koszovói városok rövidítései szerepelnek. A koszovói kormány ezeket a rendszámokat illegálisnak tartja, de négy szerb többségű északi településen eddig megtűrte őket.

Pristina most viszont előírta volna, hogy ezeket a rendszámokat koszovói rendszámokra kell cserélni. Az eredeti határozat szerint az autótulajdonosoknak szeptember végéig kellene elvégezniük a változtatásokat.

A vita 2021 szeptemberében robbant ki, miután a koszovói hatóságok elrendelték, hogy a Szerbia felől Koszovóba lépő valamennyi járművezetőnek ideiglenes, 60 napos, nyomtatott rendszámtáblát kell használnia, válaszul a koszovói járművezetőkkel szembeni szerbiai intézkedésekre, amelyek 2008 óta, az ország Belgrádtól való függetlenségének kikiáltása óta vannak érvényben.

Tavaly a döntés bejelentése után az észak-koszovói szerbek járművekkel és rögtönzött barikádokkal zárták le a jarinjei és brnjaki határátkelőket. Erre a koszovói kormány rendőri egységeket küldött oda, Szerbia pedig katonai repülőgépeket és helikoptereket küldött a térségbe erődemonstrációs céllal.

Koszovó önállóságát eddig több mint száz állam ismerte el. Szerbia természetesen nem ismeri el Koszovó függetlenségét, csakúgy, mint a szerbekkel szövetséges Oroszország és Kína sem. Magyarország 2008-ban ismerte el Koszovó függetlenségét és vette fel vele a diplomáciai kapcsolatot. A legtöbb EU-s ország elismeri Koszovó önállóságát, de például Románia, Spanyolország vagy Szlovákia nem.

Az EU régóta próbál párbeszédet kezdeményezni a két balkáni ország között, de eddig nem sikerült elérni a kapcsolatok normalizálását. Az ország koszovói albán miniszterelnöke, Albin Kurti korábban kijelentette, hogy Koszovó 2022 végéig hivatalosan is kérelmezni fogja az EU-s tagságot, és Szerbia is szeretne az EU tagja lenni.

Vučić : Ha megpróbálják üldözni a szerbeket, akkor Szerbia győzni fog

Helyi idő szerint 21 órakor tévébeszédet tarott Aleksandar Vučić szerb elnök. Egyebek mellett arról beszélt, a békére törekednek, de ha Koszovóban elkezdenek szerbeket üldözni, megfélemlíteni vagy „gyilkolni”, akkor „győzni fog Szerbia”.

Albin Kurti koszovói kormányfő arról beszélt, hogy a szerb kormány által felügyelt „bűnözők” lövöldöztek Koszovó északi részén. Mindenkit nyugalomra intett, és arra figyelmeztetett, ne dőljenek be semmilyen dezinformációnak. Szembenézünk a sovinizmussal, és dolgozni fogunk a demokratikus köztársaságunkért – mondta.

A koszovói rendőrség tájékoztatása szerint néhány rendőri egységre tüzet nyitottak, de nem sérült meg senki. Több koszovói városban szóltak vasárnap a légvédelmi szirénák. Mitrovica albán és szerb részét összekötő hídra kiálltak az olasz KFOR-erők.

A NATO szükség esetén kész a beavatkozásra

A NATO parancsnoksága alatt működő Kosovo Force (KFOR) nemzetközi békefenntartó haderő vasárnap este közleményben reagált a koszovói helyzetre. Ebben azt írták, hogy felkészültek a beavatkozásra, amennyiben veszélybe kerül az észak-koszovói terület stabilitása.

„Az északi települések általános biztonsági helyzete feszült. A NATO vezette KFOR-misszió szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és készen áll a beavatkozásra, ha a stabilitás veszélybe kerül, összehangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. évi 1244-es határozatával” – áll a közleményben. Hozzáteszik, hogy a KFOR parancsnoka – aki jelenleg Kajári Ferenc vezérőrnagy – kapcsolatban áll valamennyi fő tárgyalópartnerével, beleértve a koszovói biztonsági szervezetek elöljáróit és a szerb védelmi főnököt is.

„A NATO továbbra is teljes mértékben támogatja a Pristina és Belgrád közötti normalizációs folyamatot az Európai Unió által közvetített párbeszéd révén, és felszólítja a feleket, hogy folytassák a tárgyalásokat. Ez kritikus fontosságú a regionális béke és biztonság szempontjából. A Balkánon nem lesz valódi kilátás egy jobb jövőre a jószomszédi kapcsolatok nélkül. A konstruktív párbeszéd kulcsfontosságú a regionális stabilitás szempontjából. A KFOR minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy Koszovóban mindenkor biztonságos környezetet biztosítson, összhangban az ENSZ megbízatásával” – írja a KFOR közleménye.

A KFOR élén tavaly októberben történt parancsnokságváltás, az olasz Farnco Federici tábornoktól a magyar Kajári Ferenc vezérőrnagy vette át a parancsnokságot. A koszovói békefenntartó misszió történetében most először irányítja magyar parancsnok a NATO 22 éve működő misszióját, amelyhez 28 ország mintegy négyezer katonát ajánlott fel.

Oroszország is megszólalt

Az orosz külügyminisztérium felszólította Pristinát, hogy hagyjon fel a provokációkkal és tartsa tiszteletben a koszovói szerbek jogait – írja az Interfax orosz hírügynökség.

Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője vasárnap este azt közölte, hogy Pristina szándékosan súlyosbítja a helyzetet Koszovóban. Ezen kívül felszólította „Pristinát és a mögötte álló Egyesült Államokat és az EU-t, hogy hagyják abba a provokációkat és tartsák tiszteletben a szerbek jogait”. Zakharova szerint a koszovói események alakulása azt bizonyítja, hogy az Európai Unió közvetítői küldetése kudarcot vallott.