BBC: Boris Johnson lemond a pártelnökségről, őszig viszont maradna miniszterelnök

Boris Johnson brit miniszterelnök hamarosan lemond a Konzervatív Párt elnöki tisztségéről, írja információira hivatkozva a BBC. Ugyanakkor őszig maradna miniszterelnök. A miniszterelnöki hivatal, a Downing Street 10. annyit jelentett be, hogy Johnson valamikor csütörtökön bejelentést tesz, pontosabbat még nem mondtak.

A Guardian azt írja Downing Street-i forrásokra hivatkozva, hogy Johnson magyar idő szerint fél tíz körül járt a vezetőváltást is lebonyolító konzervatív párti bizottság elnökénél, ahol beleegyezett a lemondásba, és az októberi pártkonferenciáig már mindenképpen új vezetője lenne a toryknak.

Az elmúlt időszak botrányait megfejelő újabb válság kedd este kezdett kicsúcsosodni, amivel már egyre jobban inogott Johnson pozíciója, hiába élt túl június elején egy bizalmi szavazást pártja parlamenti frakciójában.

Kedd este lemondott két vezető minisztere, az azóta eltelt másfél napban pedig rajtuk kívül már összesen közel 60 kormányzati szereplő, köztük számos államtitkár és a párt elnökhelyettese is távozott. Szerdán 14 államtitkár és helyettes államtitkár mondott le, ami rekordnak számít a brit történelemben, az eddigi csúcs 11 volt 1932-ben. Egy miniszterét Johnson rúgta ki, mások csütörtök reggel mondtak le, közvetlenül a kormányfő távozásáról szóló hírek előtt.

Lemondott két miniszter, aztán dőlni kezdtek a dominók

A kormány két vezető minisztere, Rishi Sunak pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter szinte egyszerre jelentették be a lemondásukat, amit azzal indokoltak, hogy elvesztették a miniszterelnökbe vetett bizalmukat. Sunak a miniszterelnökhöz írt levelében azzal indokolta döntését, hogy az ország jogos elvárása a megfelelő, hozzáértő és komoly kormányzás. Javid pedig azt fogalmazta meg, hogy a kormány „nem a nemzet érdekei szerint cselekszik”.

A két miniszter azután jelentette be távozását, hogy az elmúlt napokban újabb botrány rengette meg a Konzervatív Pártot. Chris Pinchert, a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős helyettes vezetőt azzal vádolják, hogy múlt szerda este a Konzervatív Párt klubjában részegen két férfit is illetlenül fogdosott. A politikus másnap lemondott pozíciójáról, majd pénteken a frakciótagságát is felfüggesztették.

A héten azonban kiderült, Pincherrel szemben már évekkel ezelőtt is tettek hivatalos panaszt hasonló szexuális visszaélés miatt, amiről Johnson is tudott, és amit ráadásul elsőre letagadott a múlt héten. A miniszterelnök pedig mindezek ellenére nevezte ki a képviselőt a posztjára, és többen azt feltételezték, hogy ennél is magasabb tisztséget szánt volna neki a későbbiekben.

Johnson szerda délután még folytatásról beszélt

Johnson kedden elismerte, hogy „súlyos hibát követett el”, amikor az év elején kinevezte Pinchert, annak ellenére, hogy korábban már értesült a képviselő viselkedésével kapcsolatos vádakról, és mindenkitől elnézést kért.

Johnsont az ellenzék mellett saját pártjából is többen távozásra szólították fel, de szerdán a parlamentben az azonnali kérdések órájában arról beszélt, hogy abban az esetben mondana le, ha úgy érezné, hogy a kormánya már nem tudja elvégezni a feladatát, amivel a választók megbízták. „A miniszterelnök feladata vészterhes időkben az, hogy folytassa a munkáját, amire ekkora felhatalmazást kapott [a szavazóktól]. És ez az, amit én is tenni fogok” – mondta.

Johnson azt is kijelentette, hogy nem a mostani helyzetben jött el az ideje a kormány távozásának, hiszen Európában háború dúl és ez megélhetési válságot okoz Nagy-Britanniában is.

Később Johnsont egy alapvetően más ügyekben tartott bizottsági meghallgatáson is érték kellemetlen kérdések saját pártjának vele szembeforduló képviselőinek részéről. Többen arra is rákérdeztek, mi történik, ha nem tudják feltölteni a lemondott államtitkári és helyettes államtitkári helyeket, de Johnson kitartott amellett, hogy ez menni fog, és ő marad a miniszterelnök.

Csakhogy Johnson azt is ott volt kénytelen elismerni, hogy 2018-ban, még külügyminiszterként négyszemközt találkozott Alekszandr Lebegyev orosz üzletemberrel Olaszországban. Kiderült, hogy közvetlenül azután találkozott a korábbi orosz kémmel, hogy részt vett egy NATO-csúcstalálkozón, amit Szergej Szkripal orosz kettős ügynök megmérgezése miatt hívtak össze. Ráadásul a brit külügy nem is tudott a találkozóról, ugyanis Johnsont senki sem kísérte el a megbeszélésre.

Újabb bizalmi szavazást lebegtettek, miniszteri delegáció vonult a Downing Streetre

Az azonnali kérdések után Johnson sajtófőnöke azt mondta a brit lapoknak, hogy a kormányfőt még mindig támogatja a képviselők többsége. Azt is hangsúlyozta, hogy ha bármiért egy újabb bizalmi szavazásra lenne szükség, akkor állna elébe, és biztos benne, hogy megnyerné. Azt mondta, hogy a következő napokban majd kinevezik a távozó kormánytagok utódjait.

A bizalmi szavazással arra utalt, hogy ilyet ugyan a szabályok szerint nem lehetne párton belül egy éven belül tartani egy voksolásból győztesen kikerülő vezetővel szemben, de többen azt szorgalmazták, hogy a vezetőválasztásért is felelős, Konzervatív Párton belüli 1922-es bizottság ezeket írja felül.

Johnsonhoz hű képviselők és az északír ügyekért felelős államtitkár azt üzente a többi torynak, hogy le kellene nyugodniuk. Szerinte mindenki emlékezhet, mi történt, amikor 1990-ben Margaret Thatchert eltávolították a hatalomból. A kormányfő egyik támogatója viszont arról beszélt név nélkül a BBC-nek, hogy a kérdés már csak az, pontosan hogyan távozik Johnson, noha ők teljes támogatásukról biztosították a miniszterelnököt.

Végül a kabinet több minisztere felkereste Johnsont szerda este a Downing Street 10-ben, hogy jelezze neki, szerintük is távoznia kellene. A lázadó kormánytagokon kívül miniszterek egy másik, Johnsont támogató csoportja is beszélt a miniszterelnökkel.

A széljárás hirtelen váltását jelezte, hogy a távozásra felszólító miniszteri küldöttséghez csatlakozott Nadhim Zahawi és Michelle Donelan is, akiket kevesebb mint húsz órával korábban nevezett ki pénzügy-, illetve oktatásügyi miniszternek Johnson a kedd este lemondott Rishi Sunak és Sajid Javid helyére.

Az is kiderült, hogy a miniszterek közül Michael Gove már a parlamenti kérdések előtt azt mondta Johnsonnak, hogy mondjon le, és látványosan nem is volt jelen az ülésteremben. Amire válaszul Johnson este kirúgta a minisztert. Csütörtök reggel lemondott Brandon Lewis, az északír ügyekért felelős miniszter, és Donelan lemondása is követte újabb államtitkárok után.

Óriási választási siker után gyűltek a botrányok

Három évvel a hatalmas választási győzelme után jutott el Johnson odáig, hogy végleg elfogyott körülötte a levegő. A kormányfő azzal is érvelt szerdán a parlamentben, hogy a 2019-es parlamenti választáson óriási felhatalmazást kapott a választóktól, hiszen a Konzervatív Párt negyven éve nem látott arányú győzelmet aratott, és 80 fős, jelentős alsóházi többséggel alakított kormányt.

Nem sokkal elődje, Theresa May megbuktatása után magabiztos győzelemre vezette pártját a 2019. decemberi választásokon, és a többéves bénázás után, ha a britek számára kedvezőtlen formában is, de végre keresztülverte pártján és kormányán az Európai Unióból való kilépést. A koronavírus-járvány első időszakában a brit vakcinaprogram gyorsasága is azt jelezte, hogy a bohóckodás mellett eredményekre is képes Johnson és kormánya.

Azóta azonban egyre kevesebb eredmény és egyre több botrány jellemezte Johnson regnálását, amelyből a legnagyobb a miniszterelnökségen és más kormányzati és közintézményekben a súlyos brit karanténintézkedések és lezárások ideje alatt rendezett bulik körül tört ki. (Ezekről itt írtunk részletesen). A Partygate jelentősen megtépázta Johnson és pártja megítélését, és ez vezetett a párton belüli bizalmi szavazás kiírásához is, és még tart a vizsgálat arról, hogy a kormányfő félrevezette-e a képviselőket az ügyben.

Június 6-án az akkor 359 fős tory frakció 211 tagja szavazott mellette, azaz nem volt veszélyben a miniszterelnöki széke, azonban a nagyon sok, 148 ellenszavazat jelezte, hogy a pártban egyre többen akarnak szabadulni a kormányfőtől, és a történelmi példák alapján ekkora elégedetlenség esetén általában nincs visszaút a brit miniszterelnök számára. Theresa May esete is jelezte, hogy az nem garancia semmire, hogy egy éven belül nem lehetett újabb bizalmi szavazást tartani, Johnson elődje is fél évvel a megnyert bizalmi szavazás után kényszerült lemondani a brexit körüli viták miatt.

A rossz gazdasági helyzet, a miniszterelnökség körüli botrányok, valamint a brexit kivitelezhetetlensége fényében pedig Johnson esetében is erősen kérdéses volt, hogy meddig tudja még kimozogni a sokasodó, gyakran saját maga által generált botrányokat. A bizalmi szavazás megnyerése ellenére Johnson megítélése mélyponton ragadt, a Munkáspárt stabilan erősebb volt a toryknál a felmérésekben, és a közeljövő kilátásai sem a kormánynak kedveztek, miközben többen úgy vélték, Johnson népszerűségi mutatóin az esetleges szakpolitikai sikerek és a terelési kísérletek sem tudnak segíteni.

A bizalmi szavazás után néhány héttel aztán még jobban megroggyant Johnson alatt a miniszterelnöki szék. Június 23-án egy nap alatt két időközi választáson is súlyos vereséget szenvedtek a Konzervatívok. Wakefieldben 17 százalékkal kapott kevesebb szavazatot a párt jelöltje, mint a 2019-es választáson, Tiverton és Honiton választókerületben pedig csaknem 22 százalékkal.

Ezek a bukták azt az üzenetet hordozták a képviselők felé, hogy Johnsonnal a párt élén nem lehet nyerni, és ez is feltételezhetően kikezdte a maradék támogatottságát is, mielőtt múlt héten jött Pincher botránya. Kedden és szerdán Johnson több korábbi támogatója is nyilvánosan megvonta bizalmát a kormányfőtől, olyanok, akik az egy hónappal korábbi bizalmi szavazáson még kiálltak a kormányfő mellett.