Elfogadta a lengyel helyreállítási tervet az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság szerdán jóváhagyta Lengyelország helyreállítási tervét – számolt be a Reuters. A több milliárd eurót viszont csak azután fogják átutalni, hogy Varsó végrehajtotta a kért reformokat az igazságszolgáltatásban. Ezzel Magyarország marad az egyetlen ország, amelyek tervére még nem bólintott rá az uniós végrehajtó szerv.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Varsóba utazik, hogy bejelentse a megállapodást, amelynek értelmében Lengyelország 23,9 milliárd euró támogatást és 11,5 milliárd euró olcsó kölcsönt kap.

Az uniónak komoly kifogásai vannak a lengyel igazságszolgáltatás utóbbi évekbeli átalakításával szemben. Ahogy arról ebben a cikkünkben írtunk róla, a PiS fokozatosan átszabta a bírósági rendszert: bírókat kényszernyugdíjaztak, politikai kinevezettekkel kibővítették az igazságszolgáltatási tanácsot, és szintén PiS-közeli tagokkal létrehozták a felügyeleti tanácsot. Ennek kiterjedt jogköre van: komoly szankciókat hozhatnak bírók ellen, ha nem találják megfelelőnek azok valamelyik ítéletét. Az uniós jogállamisági jelentés szerint a lengyel bíróságok függetlensége és pártatlansága emiatt nem biztosított, a rendszerben benne van az igazságszolgáltatás feletti politikai kontroll és nyomásgyakorlás lehetősége.

Lengyelország februárban a fegyelmi kamara ügyében kompromisszumot ajánlott az Európai Bizottságnak, de ez önmagában még nem volt elég, ezért a kormányzat folytatta a közeledést, Andrzej Duda elnök benyújtott egy törvényjavaslatot, amely a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának megszüntetését írja elő. Ez már át is ment a Szejm alsóházán.

A lengyel civil szférához tartozó jogászok közül sokan még mindig úgy látják, hogy a tervezett változások nem elégségesek. Az uniós tisztviselők szerint pedig a kifizetések megkezdéséhez Lengyelországnak meg kell kezdenie a kamara által elbocsátott bírák visszahelyezését is. Az Európai Parlament liberális frakciója, a Renew bírálta a Bizottság lépését, amellyel szerintük jutalmazzák Lengyelországot, holott a PiS-kormány „következetesen szétveri a jogállamiságot”.

Az Európai Bizottsággal Magyarországnak is vitája van a helyreállítási alap ügyében. A magyar kormány úgy állítja be, hogy az uniós szerv politikai ellentétek miatt csuklóztatja Magyarországot a kifizetéssel, a Bizottság azonban konkrét kifogásokat támasztott a benyújtott terv egyes pontjaival szemben. A legfrissebb országspecifikus ajánlásról – amelyből kiderül, milyen irányú változást várnának – itt írtunk. A kormány egyelőre nem küldött új tervet a testületnek, Ursula von der Leyen nemrég Budapesten járt Orbán Viktornál. A Karmelita-rezidencián pedig feltehetően szóba került az olajembargó terve mellett a helyreállítási alap is.