Az Európai Parlament felszólította az EU-t, hogy adja meg Moldovának a tagjelölti státuszt

Az Ukrajna elleni orosz háború fényében az Európai Parlament (EP) képviselői csütörtökön arra szólították fel az Európai Uniót, hogy a tagjelölti státusz megadásával nyújtson stratégiai támogatást Moldovának. Felszólítottak arra is, hogy az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, írja az MTI az EP tájékoztatása alapján.

A Moldovával kötött uniós társulási megállapodás éves végrehajtási jelentéséről szóló – 512 igen szavazattal, 43 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett elfogadott – állásfoglalásban az EP-képviselők arra figyelmeztettek, hogy a romló biztonsági helyzet mellett az Ukrajna elleni orosz háború aránytalanul érintette Moldovát.

Chisinau március 3-án – a háború kezdete után – benyújtott EU-csatlakozási kérelmét az EP-képviselők üdvözölték, és felszólították az uniós intézményeket, hogy az ország „érdemei alapján” adjanak tagjelölti státuszt Moldovának Ukrajnával és Grúziával együtt.

Kijelentették: az Európai Bizottságnak segítenie kell Moldovát az uniós tagság előkészítését szolgáló, hiteles előcsatlakozási stratégia kidolgozásában. Hangsúlyozták továbbá, hogy Ukrajna, Moldova és Grúzia csatlakozási kérelmei új fejezetet nyitnak európai integrációjukban, és ezt a szakaszt a meglévő társulási megállapodások, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtására irányuló erőfeszítéseknek kell jellemezniük. Emlékeztettek az igazságszolgáltatás és a jogállamiság területét értinő reformok előmozdítására, valamint a korrupció és az oligarchikus struktúrák elleni küzdelem fontosságára is.

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta azokat a határozatokat is, amelyekben felkérte az Európai Unió Tanácsát, hogy kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Kiemelték: annak ellenére, hogy mindkét ország teljesítette az EU által meghatározott feltételeket, és tartós eredményeket ért el, a Tanács eddig nem nyitotta meg velük a csatlakozási tárgyalásokat. Ez aláássa a közvélemény hozzáállását EU-hoz, és komoly veszélyt jelent a bővítési politika egészére nézve – hívták fel a figyelmet. Az EP képviselői hangsúlyozták: értékelni kell egy ilyen történelmileg fontos döntés biztonsági következményeit az európai kontinens és a Nyugat-Balkán stabilitására és egységére nézve.