Bezuhant Kína gazdasági teljesítménye a koronavírus-járvány elleni lezárások miatt

Visszaesett a kínai ipari termelés, és gyorsul a kiskereskedelmi forgalom zsugorodása áprilisban a koronavírus-járvány megfékezésére alkalmazott lezárások gazdaságbénító hatásai nyomán, írja az MTI. A kínai statisztikai hivatal hétfőn közzétett adatai szerint

az ipari termelés áprilisban 2,9 százalékkal csökkent éves összevetésben, míg az év első négy hónapjában 4,0 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

Elemzők csupán a növekedés jelentős lassulását várták, 0,4 százalékos bővülést valószínűsítve a márciusi 5 százalékos növekedés után. A kínai ipari termelés utoljára 2020 márciusában, a járvány legelső felbukkanását követően esett vissza, a mostani, áprilisi zsugorodás mértéke pedig a legnagyobb volt azóta, hogy 2020 január-februárjában 13,5 százalékos visszaesést regisztráltak.

A vizsgált 41 ipari szektor közül 18 teljesítménye nőtt áprilisban, miközben márciusban még 37 ipari szektor tudta növelni a teljesítményét. Még a legnagyobb növekedést produkáló területeken is jelentősen lassult ugyanakkor a termelés márciushoz képest:

• az autóipar új energiával működő járművek termelésével foglalkozó ágazatában áprilisban 42,2 százalékos bővülést mértek, míg márciusban még 121,4 százalékos volt a növekedés üteme éves bázison.
• Az autóipar egészét tekintve pedig 43,5 százalékos visszaesést regisztráltak áprilisban, ami a zsugorodás gyorsulását tükrözi a márciusi, 4,9 százalékos visszaeséshez képest.

A tulajdonosi összetétel alapján bontott adatokból pedig kiderült: áprilisban csak a részvénytársaságok tudtak enyhe növekedést elérni, a magán- és állami kézben lévő ipari vállalatoknál egyaránt visszaesett a termelés. A zsugorodás mértéke a külföldi tulajdonban lévő vállalatok esetében volt a legmarkánsabb.

A kiskereskedelmi forgalom visszaesése a márciusi 3,5 százalékos ütemről áprilisra 11,1 százalékosra gyorsult éves bázison számítva. A visszaesés mértéke nagyobb volt az elemzők által jósolt, 6,1 százalékosnál, és a legmeredekebb volt 2020 márciusa óta, amikor 15,8 százalékos zsugorodást mértek. A csökkenés mértéke különösen jelentős volt a vendéglátóiparban, ahol éves bázison 22,7 százalékos visszaesést mértek áprilisban. A fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma 9,7 százalékkal esett vissza a múlt hónapban, összesítve pedig az év első négy hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 0,17 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához képest.

A statisztikai hivatal felmérése alapján a munkanélküliségi ráta a márciusi 5,8 százalékról 6,1 százalékra emelkedett áprilisban, az MTI ugyanakkor megjegyezte, hogy a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, így ez az adat nem feltétlenül fest hű képet a valós helyzetről.

A kínai kormány az idei évre azt tűzte ki célul, hogy 5,5 százalékon belül tartja a munkanélküliségi rátát, miközben 11 millió új, városi munkahelyet teremt. A pekingi statisztikai hivatal az adatokat úgy értékelte, hogy

a járvány a gazdaságra csak rövid távon fejti majd ki hatásait, hosszú távon azonban nem változtat a kínai gazdaság fejlődési irányán.

A hivatal ez alapján arra számít, hogy a járvány hathatós megfékezését követően a stabilizáló intézkedések érzékeltetik majd hatásukat, és a gazdaság fokozatosan helyre fog állni. Peking márciusban 5,5 százalékos gazdasági növekedést tűzött ki 2022-re, ám e cél elérése egyre nehezebb feladatnak tűnik a szigorú járványkezelési stratégia fenntartása mellett.

Kína „dinamikus zéró-Covid” néven ismert járványkezelési stratégiájának célja, hogy a fertőzéses napi esetek számát minél gyorsabban nullára csökkentse. Ennek érdekében akár egyetlen fertőzéses eset regisztrálása után is emberek tömegeit kötelezhetik karanténra, amennyiben például a fertőzött személlyel egyazon lakónegyedben laknak, vagy kapcsolatba kerültek a vírushordozóval. Így történt ez a 25 milliós Sanghajban is, ahol több mint egy hónapra otthonaikba zárták a lakosságot, erről kint élő magyarok is meséltek a Telexnek. A kormányzati intézkedések nyomán Sanghaj április eleje óta áll vesztegzár alatt. Az elmúlt napokban pedig Pekingben is parkokat zártak be és teljesen felfüggesztették a tömegközlekedést a főváros azon részein, ahol a legtöbb fertőzöttet regisztrálták.