Hivatalosan is elrendelték a WikiLeaks-alapító kiadatását Londonban

A londoni bíróság szerdán megírta a hivatalos kiadatási végzést a WikiLeaks-alapító Julian Assange ügyében – írja a CNN.

Ha Priti Patel, a brit belügyminiszter is jóváhagyja az USA által kezdeményezett kiadatást, akkor többéves jogi huzavona után Assange-nak végül amerikai bíróság elé kell állnia, ahol 175 éves börtönbüntetés fenyegeti, mert csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, amelyek nagy részét 2010-től nyilvánosságra hozta.

Az amerikai hatóságok 18 vádpontot fogalmaztak meg Assange ellen a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja.

Az ügy 2010-ben kezdődött, amikor Assange weboldala olyan amerikai kormányzati dokumentumokat hozott nyilvánosságra az iraki és afganisztáni háborúkról, amikből kiderült, hogy amerikai katonák többször is civileket öltek meg. Assange hét évig élt Ecuador londoni nagykövetségén, ahol menedéket kapott, ám 2019-ben a brit hatóságok bemehettek az épületbe, és őrizetbe vehették őt.

2021 januárjában egy bíró úgy döntött, hogy megtagadja a kiadatási kérelmet, mert esélyes, hogy a férfi öngyilkos lesz, ha az amerikaiak felügyelete alá kerül. Ezt a döntést azonban tavaly decemberben megsemmisítették. A brit legfelsőbb bíróság idén márciusban elutasította Julian Assange fellebbezési kérelmét, ennek értelmében folytatódhatott a kiadatási eljárás. A WikiLeaks-alapító ugyanakkor engedélyt kapott, hogy összeházasodjon Stella Moris ügyvéddel, akivel még az ecuadori követségen ismerkedett meg. A párnak két közös gyereke is született már, mielőtt március 23-án a szigorúan őrzött Belmarsh börtönben összeházasodtak.