Több felelősség, ugyanannyi pénz: egyre nehezebb iskolaigazgatókat találni Romániában

Több mint 3000 igazgatói és aligazgatói funkciót továbbra is a főtanfelügyelők döntése nyomán, ideiglenes kinevezéssel fognak betölteni a romániai iskolákban, miután a még zajló 2026-os versenyvizsgára eleve kevesen jelentkeztek, és a jelentkezők egyharmada már a kompetenciákat felmérő, első írásbeli vizsgán kiesett. Székelyföldön különösen alacsony volt az érdeklődés a vezetői versenyvizsgák iránt. Az iskolák így sem maradnak igazgató nélkül, az ideiglenes vezetők viszont nem tervezhetnek hosszú távra és inkább ki vannak téve a politikai befolyásnak.

Az oktatási minisztérium összesítése szerint különösen alacsony volt a vezetői funkcióra jelentkezők száma Kovászna megyében (40 jelentkező 109 helyre) és Hargita megyében (67 jelentkező 181 helyre), de ez a helyzet nem csak a magyarok lakta megyékre jellemző: a 41 megyéből 30-ban elmaradt a versenyvizsgázók száma a meghirdetett helyek számától, például Krassó-Szörény megyében (77 jelentkező 130 helyre), Tulcea megyében (45 jelentkező 96 helyre) vagy Temes megyében (175 jelentkező 274 helyre) is.

Az összesen 7818 szabad vezetői állásból végül kiestek a Buzău megyei pozíciók, itt ugyanis a bíróság érvénytelenítette a megyei tanfelügyelőség új igazgatótanácsának kinevezéséről szóló határozatot, így a vizsga megszervezésével kapcsolatos határozatok is érvénytelenek lettek. Az Edupedu.ro korábbi összefoglalója szerint legalább 1001 vezetői állásra eleve nem jelentkezett senki, majd az október 13-án megszervezett írásbeli képességvizsgán a jelentkezők 30 százaléka kiesett, 4619 jelentkező vizsgázott sikeresen, így már akkor tudni lehetett, hogy 3000-nél magasabb lesz az olyan igazgatói és aligazgatói pozíciók száma, amelyet egyelőre ideiglenes kinevezett tölt be.

A menedzsmenttel és a közoktatási törvénnyel kapcsolatos ismereteket felmérő október 20-i, második írásbeli vizsgán már 98,24 százalékos volt az átmenési arány, így az óvások előtti előzetes eredmények szerint 4519-en teljesítették sikeresen. A következő, szintén kizáró jellegű megmérettetés a menedzseri terv értékelése volt, itt egyelőre nem tett közzé országos összesítést a minisztérium, a tanfelügyelőségek honlapjáról azonban tudni lehet, hogy ebben a körben is volt olyan, akit elutasítottak. Hargita megyében például a két írásbeli vizsga után versenyben maradt 39 jelölt közül kettőnek elutasították a menedzseri tervét a november 10-én közzétett eredmények szerint, miközben Kovászna megyében mind a 32 jelöltnek sikerült ez a megmérettetés. Ezzel még mindig nincs vége a hosszúra nyúlt versenyvizsgának, november 12-27. között zajlanak az interjúk, majd december 9-én lesz eredményhirdetés, december 10-én a több funkcióra jelentkezők megjelölik, hogy melyik állást foglalnák el, a tanfelügyelőségek igazgatótanácsai pedig december 11-én érvényesítik a végleges eredményeket.

Azt már bejelentették, hogy 2027-ben újabb versenyvizsgát szerveznek, de mivel ez több hónapig tartó folyamat, legkorábban a tanév vége felé zárulhat le.

Nem vonzó az iskolaigazgatói funkció, alig alakul ki valós versenyhelyzet

Az országos viszonylatban is alacsony jelentkezési kedv miatt megkerestem a Hargita és a Kovászna megyei főtanfelügyelőségeket. Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő nem kommentálta a jelenséget, a tanfelügyelőség azonban írásban megosztotta a kért adatokat, amelyekből kiderült, hogy már az előző igazgatói versenyvizsgára sem volt elég jelentkező. Pontosabban a 2021 őszén megszervezett versenyvizsgán a meghirdetett vezetői állások 69,1 százalékára jelentkeztek, a következő, 2022 januárja és áprilisa közötti vizsgaidőszakban pedig a betöltetlenül maradt állások 39,1 százalékára pályáztak. Most 39 százalékos volt a jelentkezési arány. „Az adatok alapján megállapítható, hogy a 2021 őszi vizsgaidőszakhoz képest a jelenlegi versenyvizsgán alacsonyabb a jelentkezők száma és aránya. Ugyanakkor a 2022 elején megszervezett vizsgaidőszakban már hasonlóan alacsony jelentkezési arány volt tapasztalható. A jelentkezések számának alakulását több tényező is befolyásolhatja, ezért az adatok önmagukban nem teszik lehetővé a jelenség okainak egyértelmű meghatározását” – írták.

Ami a jelentkezők teljesítményét illeti, Hargita megyében az első írásbeli vizsgát a jelentkezők 67,2 százaléka teljesítette sikeresen, a másodiknál már 100 százalékos volt a sikerességi ráta. Korábban egyetlen írásbeli vizsga volt, az előző két vizsgaidőszakban a résztvevők megközelítőleg kétharmada, 2021-ben 65,9 százaléka, 2022-ben pedig 65 százaléka jutott tovább a következő szakaszba.

Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének székelyföldi területi alelnöke szerint országos trend az, hogy kevesen jelentkeznek az iskolai vezetői posztokra. „Vannak megyék az országban, ahol többen iratkoztak, mint a meghirdetett állások száma, de javarészt kevesebben iratkoztak, mint ahány állást hirdettek. Nem látják az igazgatók, hogy ez a plusz feladat és plusz felelősség meglátszana a bérezésben. Rendkívüli teherrel jár, rengeteg adminisztratív feladattal, szabadidő elvonásával, s akkor az ember mérlegre teszi, hogy azért az esetenként havi plusz pár száz lejért – mert sok iskolában nem az igazgató keresi a legtöbbet, ez is egy anomália – érdemes-e ezt csinálni” – magyarázta.

Megjegyezte, hogy van olyan funkcióban lévő igazgató is, aki nyugdíj előtt áll, és ezért nem áll versenyvizsgára, ugyanakkor kiemelte, hogy hiányzik az utánpótlás. „A fiatalabbak, látván azt, hogy ez mivel jár, tényleg idegenkednek, és nem vállalnak többletfeladatot” – mondta Kiss Imre.

Bár versenyvizsgának hívják, valójában csak elvétve akad olyan intézmény, amelynek élére többen pályáznának. Hargita megyében most egyetlen ilyen van, a galócási Dumitru Gafton Általános Iskola, Kovászna megyében pedig a főtanfelügyelő elmondása szerint három iskola esetében lett volna versenyhelyzet, de ez már az első írásbelivel eldőlt.

„A 32 versenyben lévő igazgató közül 31 már funkcióban van és egy van, aki eddig nem volt funkcióban” – mondta Kiss Imre, aki elismerte, hogy olykor igazi kihívás igazgatót találni egy-egy intézménybe. „Van, ahol a közösség meggyőz valakit és felvállalja, de olyan esetek is vannak, amikor napokba-hetekbe telik, ameddig a tanfelügyelőség és az iskola tanári közössége közösen találunk és meggyőzünk valakit, hogy vállald el, mert kezdődik az iskola, és nem maradhat az iskola igazgató nélkül. Nem úgy van, hogy tízen jelentkeznek és majd a legjobbat kiválasztjuk, hanem valakit megkérünk, aki végülis lát benne fantáziát és a felvállal a közösségért egy plusz feladatot” – részletezte.

Volt, aki bojkottálta a versenyvizsgát

Vörös Alpárt, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatóját azután kerestem meg, hogy az igazgatói versenyvizsga első fordulója után arról posztolt, hogy bár az elmúlt 19 évben háromszor vett részt sikeresen a megmérettetésen, a mostani eljárást nem tartja elfogadhatónak, szerinte azt bojkottálni kell.

„Azért nem jelentkeztem, mert egyszerűen azt éreztem, hogy a minisztérium erőltet egy olyan folyamatot, amelynek nincs meg az a megalapozott előkészítése, hogy az igazgatói státusznak adjanak egy megfelelő hátteret, és ne csak az elvárások jelenjenek meg megnövekedett számban az igazgatókkal szemben. Most nyáron is volt egy módosítás, az igazgatói feladatköröket tovább srófolták, azonban a bérezésen semmit sem változtattak. Vannak bőven olyan helyzetek, amikor az igazgatónál jobban keresnek az adott intézményben simán pedagógusként alkalmazott kollégák, és így nem várható el az, hogy a tanárok motiváltak legyenek egy olyan funkció vállalásában, amely legalább tízszeres felelősséggel jár” – mondta Vörös Alpár.

Az elmúlt négy évben az európai uniós finanszírozás lebonyolítása is az igazgatókat terhelte, emelte ki. „Persze, jó, hogy rengeteg iskolafejlesztésre volt lehetőség, mind infrastrukturálisan, mind eszköz- és bútorzatbeszerzés tekintetében, de ezeket az igazgatóknak kellett koordinálni, végigvinni, voltak olyan projektek, amelyek az iskolaelhagyás csökkentésére voltak kiírva, úgyhogy minden intézményvezető legalább egy, ha nem két-három európai uniós pályázatot kellett menedzseljen. A projektmenedzsernek nem volt lehetőség semmilyen bérezést beiktatni, míg bizonyos uniós kereteknél, amit főleg tanfelügyelőségek kezeltek az elmúlt időszakban, ott egyértelműen volt erre lehetőség” – tette hozzá.

Vörös Alpár úgy véli, hogy az alacsony Kovászna és Hargita megyei jelentkezésszám mögött is az állhat, hogy az igazgatók közül sokan, bár vállalják tovább a funkciót, nem hajlandók egy ilyen háttérrel megszervezett vizsgán részt venni.

„Nem hinném, hogy kényelmességről van szó” – válaszolta a felvetésemre, hogy elképzelhető-e, hogy az, aki biztos benne, hogy őt fogják ideiglenes igazgatónak kinevezni, kényelemből vagy a tét hiánya miatt nem jelentkezik a vizsgára. „Egy versenyvizsga alapján történő kinevezés négyéves stabilitást biztosít és másképp tud tervezni az ember. Ugyanakkor az is benne van, hogy sokan 10-15-20 éve viszik az intézményvezetés terhét, és vizsgáztak eközben már háromszor-négyszer. Ha nincs más jelentkező, akkor méltányos volna kitalálni valamilyen alternatív megoldást, amivel nem kellene minden alkalommal egy ennyire bonyolult vizsgán teljesítenie a jelölteknek” – vetette fel.

Vörös Alpár szerint a menedzseri feladatkör vonzóvá tételével biztosan nőne a jelentkezők száma. Hozzátette ugyanakkor, hogy versenyhelyzetben sem látja indokoltnak, hogy a vizsga két hónapig elhúzódjon.

A jelentkezők egyharmada elbukott az első írásbelin

Idén először az oktatási minisztériumhoz tartozó Országos Curriculum és Értékelési Központ foglalkozott az igazgatói versenyvizsga-tesztek kidolgozásával, és a legfontosabb változtatás az volt, hogy az írásbeli vizsgát kettéosztották képességfelmérő, illetve a menedzsment- és jogi ismereteket értékelő részre. Többen kifogásolták, hogy a versenyvizsga képességfelmérő része nem alkalmas a menedzseri kvalitások felmérésére, hogy nem volt elég idő a feladatok megoldására, illetve hogy a minisztérium nem közölt mintatételeket, ezért nem lehetett előre tudni, hogy milyen lesz a vizsga.

Vörös Alpár úgy látja, hogy a vizsga nem volt sokkal nehezebb a korábbinál, csak reálosok számára könnyen teljesíthető logikai feladatok a humán előképzettségű igazgatók számára nem voltak időben teljesíthetőek. Az igazgató szerint az is kérdés, hogy ez a felmérés mennyire releváns. „Tényleg ez a legfontosabb ismérve egy igazgató képességeinek, hogy ilyen jellegű feladatokat könnyedén meg tud oldani, vagy egészen más készségekre van szükség? Azt hiszem, hogy másra van szükség, elsősorban a kommunikációs készségekre, az a fontos, hogy krízishelyzetet hogyan tud menedzselni valaki, amit biztosan nem intelligencia- vagy logikai kérdésekkel lehet felmérni” – mondta.

A politikai befolyás veszélye

Az ideiglenes vezetői kinevezésekkel az a probléma, hogy a szakmai kompetenciák helyett leginkább a politikai kapcsolatokon múlik, illetve kiszolgáltatottá teheti az iskolaigazgatókat. A kinevezéseket végző főtanfelügyelők politikai beágyazottságát igazolja, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányra kerülésével több megyében lecserélték a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vagy a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) embereit a tanfelügyelőségek éléről.

A tanfelügyelőségeket a 2023-as közoktatási törvény elvileg felszámolja és megyei tanügyi igazgatóságokkal helyettesíti, de az átszervezést 2027. augusztus 31-ig elhalasztották. A közoktatásért felelős tárca nélküli miniszter, Sorin Ionescu nemrég azt ígérte, hogy felgyorsítják a folyamatot. „Szerettem volna, ha az igazgatói versenyvizsga mellett tanfelügyelői versenyvizsga is lett volna, hogy ezeket az embereket ne az USR, a PNL vagy más támogassa, hanem legyen teljesítményen alapuló szakmai támogatottságuk” – idézte a TVRInfo.

A nemzeti kisebbségek iskoláira ugyanakkor speciális szabály is vonatkozik: az intézményvezetőket csak az adott kisebbség parlamenti képviseletének írásos és megindokolt jóváhagyásával lehet kinevezni. A magyar tannyelvű iskolák esetében tehát az RMDSZ jóváhagyására van szükség a végleges, versenyvizsgával elnyert kinevezések esetében is.

Bár ennek elvileg az a szerepe, hogy a kisebbségi szervezetek biztosíthassák, hogy a közösség érdekeit szem előtt tartó vezető kerüljön az iskola élére, és nem kellene befolyásolnia a versenyhelyzetet, Erdélyben több példa volt már arra, hogy az RMDSZ kötelező jóváhagyása politikai eszközzé vált.

2021-ben Brassóban az RMDSZ megyei szervezete nem az akkori igazgatót támogatta, hanem másvalakit segített ideiglenes mandátumhoz az Áprily Lajos Főgimnáziumban. Az RMDSZ akkor szakmai okokra hivatkozott, a szervezet volt elnöke szerint viszont politikai bosszúról volt szó. Váradi Izabella, az Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ tanácsosa akkor a Transidexnek úgy értékelt, hogy az RMDSZ jóváhagyási jogát jól meghatározott kritériumrendszer nélkül léptették érvénybe.

2022-ben az Átlátszó Erdély írt részletesen a baróti Gaál Mózes Általános Iskola és a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum eseteiről, ahol az igazgatói pozícióra jelentkezők több esetben nem kapták meg az érdekképviselet jóváhagyását. A cikk szerint az elutasítások egybeestek Barót polgármesterének érdekeivel, aki egyik alkalommal például azzal érvelt írásban az RMDSZ megyei vezetésének, hogy azt a jelöltet kell támogatni, amelyik egyetért a két iskola általa kezdeményezett összevonásával.

Az igazgatói versenyvizsgával kapcsolatban felmerült problémákkal és a szükségesnek ítélt változtatásokkal kapcsolatban kérdéseket küldtem Kallós Zoltánnak, a tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős RMDSZ-es államtitkárának, és megkerestem Mihályfalvi Katalint, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnökét is, de a cikk megjelenéséig nem kaptam választ.