Mennyibe került a Vörös Csillag Múzeuma Sepsiszentgyörgynek?

Október végén megnyitották az államszocializmus időszakának emléket állító Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A múzeum menő lett, de ezzel együtt is többen kritizálták. Egyesek azért, mert nem a gyárat indították újra, és teremtettek munkahelyeket általa, mások azért, mert zártkörű megnyitót tartottak, esetleg azért, mert a helyreállítási alap támogatása mellett az önkormányzat jelentős önrészt költött az intézményre. Megnéztük, hogyan alakult a múzeum megvalósításának a költségvetése.

A kommunizmus múzeumának ötletéről először 2021 decemberében beszélt nyilvánosan a város vezetése, akkor még arról volt szó, hogy 9,5 millió eurót kapnak az országos helyreállítási alapból (PNRR) az intézmény megvalósítására. Antal Árpád polgármester akkor azt mondta, ha sikerül megszerezni a város központjában álló Szakszervezetek Művelődési Háza épületének tulajdonjogát, akkor abban alakítják ki, ha nem, akkor B-tervként az egykori cigarettagyár egyik korszakban elkészült raktárát említette. Végül ezt az utóbbi, B-tervet valósították meg. Az Agerpres akkori beszámolója szerint Antal azt is kijelentette, akkor még a művelődési házra értve, hogy ez a pénz nem is lesz elég, ha 21. századi színvonalú intézményt akarnak csinálni.

2022 júliusában jelentették be, hogy az országos helyreállítási alap végül 11,4 millió euróval támogatja ezt a projektet. Akkora már az is eldőlt, hogy az egykori nyersdohány-raktárban valósítják meg a romániai államszocializmus időszakát bemutató intézményt. Ekkora már sok azóta megvalósított elem is egyértelmű volt, így hogy a látogatókat interaktív módon kapcsolják be a korszak különböző eseményeibe, például a bírósági kihallgatás után a válaszai alapján küldik a megfelelő terembe, illetve olyan bérelhető lakásokat is kialakítanak benne, amiben nemcsak a bútorzat lesz korhű, hanem áramkiesések és csöpögő csapok is lesznek, hiszen ezek mind hozzátartoztak az akkori életérzéshez. Végül 2022 októberében írták alá a 11,4 millió euróról szóló támogatási szerződést az európai projektek minisztériumával. Az akkori hírek azt hangsúlyozták, hogy mennyi pénzt kap a város a projektjére, de önrészt ebben sem említettek.

Végül 2023 augusztusában írták alá a múzeum tervezési és kivitelezési szerződését, az akkori bejelentésben úgy fogalmazott az önkormányzat, hogy a munkálatok értéke meghaladja az 59 millió lejt, és a PNRR-ből tervezik finanszírozni. Ezek alapján nyilván sokakban az a kép alakulhatott ki, hogy akkor a kommunizmus múzeumát teljes mértékben helyreállítási alapból valósítják meg. Pedig már akkor egyértelmű volt, hogy a városnak jelentős önrészt kell fizetnie.

Három költségvetés-tervezet

2022 júniusában az önkormányzat elfogadta (a 2022/252-es helyi tanácsi határozattal) az országos helyreállítási alaphoz benyújtott projektet, abban már 109 769 783,61 lejes összeg szerepelt a beruházás teljes értékeként, amiből 76 139 329,29 lejt szántak az úgynevezett építési és szerelési (C+M) munkálatokra. Ebben az önkormányzat összesen 54 118 660,11 lejt említ saját hozzájárulásként, tehát a beruházás teljes értékének közel felét fedezték volna önrészként. Ezek után még kétszer módosítottak az intézmény költségvetés-tervezetén, és meglepő módon nem drágább lett az egész.

2024 májusában elfogadott módosításban (a 2024/204-es helyi tanácsi határozattal) a beruházás teljes értékét 100 054 022,45 lejre becsülték, ebből 57 043 374,47 szántak építési és szerelési munkálatokra. Ebben az esetben az önkormányzat önrésze 44 402 898,95 lejre módosult. A csökkenés azzal magyarázható, hogy az eredeti megvalósíthatósági tanulmányban szereplő összegnél kisebb ajánlatot tett a közbeszerzési eljárás során a nyertes kivitelező konzorcium. Az önkormányzat tájékoztatása szerint ezzel a határozattal aktualizálták a beruházás költségvetését a megkötött tervezési és kivitelezési szerződés értékével.

2026 júniusában aztán harmadszor is módosították a tervezetet (a 2026/220-as helyi tanácsi határozzattal), akkor 100 754 953,75 lejt becsültek a beruházás teljes értékének, amiből 61 239 693,27 lej volt az építési költségek. Minimálisan a város önrésze is emelkedett, 44 470 537,07 lejre. Az önkormányzat szerint ekkor 2025-ös áfaemelés miatt kellett módosítani a tervezeten, az abból származó többletköltségeket kellett belekalkulálják.

A költségvetést negyedszer már nem kellett módosítani, mert a beruházás végső költsége az utolsó határozatban szereplő összegnél kisebb lett, „ezért nem fogadtunk el újabb határozatot”.

Akkor mennyibe került a Vörös Csillag Múzeuma Sepsiszentgyörgynek?

A pontos végösszegért az önkormányzathoz fordultunk tájékoztatásért, állításuk szerint a beruházás 89 356 581,5 lejbe került, ebből a helyreállítási alap támogatási szerződése alapján 55 651 123,5 lejt kaptak, és a teljes összeget sikerült lehívni. A helyi költségvetésből önrészként 33 705 458 lejt fizettek ki rá. Azzal indokolták a csökkenést, hogy a kivitelezés és megvalósítás egyszerűen kevesebb lett, mint azt előre becsülték. Így a 2022-es határozatban szereplő 54 118 660,11 lejről 33 705 458 lejre csökkent a város önrésze is.

A pályázati kiírás nem határozta meg specifikusan, hogy a beruházás mely tételeit lehet elszámolni. Hivatalosan a beruházás megvalósításához kapcsolódó költségeket, így az állandó kiállítás tervezésével és kivitelezésével összefüggő kiadásokat, valamint az előírásoknak megfelelő tájékoztatással kapcsolatos költségeket lehetett elszámolni.

„A pályázatban úgy próbáltuk besorolni egyes tételeket elszámolható/ nem elszámolható kategóriába, hogy a lehető legnagyobb eséllyel tudjuk lehívni a megítélt támogatást. Ennek szellemében a támogatást a tervezés és kivitelezés részleges finanszírozására kértük és arra is használtuk” – válaszolta az önkormányzat arra a kérdésünkre, hogy a beruházás milyen részeit finanszírozták a PNRR-ből, illetve az önrészt mire költötték.

A korábban említett költségvetés-tervezetekből viszont nagyvonalakban össze lehet állítani, hogy mire fordították a PNRR-s forrásokat, illetve mire az önrészt. A helyreállítási alapnál elszámolható költségek legnagyobb része a konkrét építési munkákra ment, illetve a múzeum berendezését és felszerelését is részben ebből fizették. Az önrészt a megvalósításhoz szükséges közművek biztosítására, a tervezésre, tanulmányokra, szakhatóságoki véleményekre stb. fordították.

„Ezt a pénzt nem lehetett volna más célra fordítani”

jegyezte meg az önkormányzat tájékoztatása a PNRR-s forrásokról. Úgy érveltek, nem az iskoláktól, nem az óvodáktól és nem a közösségi közlekedéstől vonták el ezeket az összegeket, mert „egy olyan pályázati lehetőségről volt szó, amely kifejezetten múzeumok létrehozását támogatta. Mi felismertük a lehetőséget, megszereztük a forrást, és megvalósítottuk a beruházást” – írták.

Úgy értékelték, hogy a legkorszerűbb technológiával felszerelt múzeum „jelentős turisztikai vonzerővel bír”, amely pozitív hatással lehet a helyi gazdaságra is, és emellett hosszú távú kulturális és oktatási értéket is képvisel. Azt írták, eddig közvetlenül 11 munkahely jött létre, de a múzeum mellett működő kiegészítő egységek (így a korabeli cukrászda, a tetőtéri kávézó és az ajándékbolt) bérbeadása tovább növeli a foglalkoztatottak számát.

A pályázatban foglalt költség-haszon elemzés szerint az évi személyzeti és fenntartási költségek értéke 1 780 000 lej lesz, amelyet jegybevételből és bérbeadásból tervezik fedezni, amennyiben ez nem elég, helyi költségvetésből pótolják.