Sorra reagáltak a pártok, diplomáciai figyelmeztetés is érkezett az AfD-elnök romániai bevándorlókról tett kijelentése miatt

Nyilatkozathullámot váltott ki Romániában a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt vezetőjének a romániai bevándorlókat támadó múlt heti kijelentése. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán bocsánatkérésre szólította fel Alice Weidelt, és közleményt adott ki a román külügy is.

Sorin Grindeanu, a PSD vezetője az X-en szólította fel Alice Weidelt, hogy vonja vissza a kijelentését, miszerint a románok „kifosztják a német szociális rendszert” és kérjen bocsánatot a román közösségtől. Grindeanu arra emlékeztetett, hogy több mint 500 ezer román állampolgár dolgozik legálisan Németországban és hozzájárul a szociális rendszerhez, éppen úgy, mint bármilyen német állampolgár, idézte a Digi24.ro. Külön kiemelte, hogy több mint 4000 román állampolgár orvosként dolgozik és német pácienseket lát el. A politikus azt is hozzátette, hogy ellentmond az Európai Unió értékeinek az, ha származásuk alapján, kollektíven ítélnek el embereket és ezt a „második világháború romjai alá temetett” mentalitást nem kellene újjáéleszteni.

Már korábban reagált Weidel üzenetére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), egyúttal üzenve a romániai szélsőjobbnak, a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) is.

Ilie Bolojan kedd este elfogadhatatlannak nevezte az AfD-vezető kijelentését, tiszteletet követelt a Németországban dolgozó román állampolgároknak és felhívta a figyelmet arra, hogy az esetleges törvényszegéseket egyéni szinten kell kezelni, általánosítás nélkül. „Sajnos léteznek romániai politikusok is, akik hasonló megnyilvánulásokat táplálnak. Az idegengyűlölő és szélsőséges retorikának nincs köze a valódi hazafiassághoz” – üzent az AUR-nak a PNL elnöke. A párt EP-képviselője, Siegfried Mureșan konkrétan párhuzamot vont az AUR és az AfD között, szerinte a két pártnak közös a célja, a gyűlöletkeltéssel megosztani az embereket, hogy így jussanak szavazatokhoz. Mureșan kiemelte, hogy az AUR dicsérte az AfD-t és George Simion azzal a Matteo Salvinivel pózolt, aki a románokat támadta.

Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke még hétfőn reagált Alice Weidel szavaira, emlékeztetve a német politikust, hogy Németországban románok százezrei dolgoznak tisztességesen, és jelentős összegekkel járulnak hozzá a német társadalombiztosítási alaphoz. „Íme, ilyenek a németországi hazafias barátaitok, akiket annyira csodáltok, és akiknek úgy hízelegtek, ahogy csak tudtok” – szúrt oda az AUR-nak.

Az AUR elnöke valóban nem reagált Alice Weidel kijelentésére, viszont a párt szóvivője, Dan Tanasă igen, az X-en azt üzente „AfD-s barátainak”, hogy téves célpontot választottak, hiszen a Németországban élő romániaiak többségének van munkahelye. „Európa számára nem a románok jelentik a valós problémát. Az Európán kívülről érkező tömeges migráció jelenti a problémát, amit a berlini és a párizsi kormányok éveken át támogattak. A románok európaiak és keresztények, természetes szövetségesei azoknak, akik meg akarják védeni Európát” – idézte a politikus nyilatkozatát a Ziare.com. Dan Tanasă, aki ellen gyűlöletkeltés miatt már vádat is emeltek, rendszeresen támadja a külföldi munkavállalókat.

Bár nem nevezte meg az AfD-t és Alice Weidelt, szerdán a román külügyminisztérium közleményben utasította el az uniós országokban élő román állampolgárokkal kapcsolatos kérdések politikai célú kihasználását. A tárca közleménye szerint figyelemmel kísérik a külföldi román közösségekkel, köztük a Németországban élőkkel kapcsolatos nyilvános állásfoglalásokat. Hangsúlyozták, hogy a román állampolgárok jelentős mértékben hozzájárulnak a befogadó országok gazdasági és társadalmi életéhez, munkájukat pedig a német hatóságok és munkáltatók is elismerik. A minisztérium azt is közölte, hogy a diszkriminatív kijelentésekre diplomáciai úton is reagálnak, idézte az Agerpres.

A szélsőjobboldali AfD vezetője az MDR közszolgálati televízió román bevándorlókról szóló riportját osztotta meg október végén az X-en. „Családi pótlék, alapvető szociális támogatás, egészségügyi ellátás: egyre több romániai bevándorló fosztja ki a szociális rendszerünket. Magdeburgban például a kiadások hússzorosukra nőttek, és évente elérik a 3 millió eurót. A bevándorláspolitika gyökeres megváltoztatása csak az AfD-vel lehetséges!” – írta Weidel az X-en.

A film készítői olyan német városokat látogattak meg, mint Magdeburg, Halle és Hagen, valamint felkeresték a bevándorlók származási helyéül szolgáló romániai falvakat is. Azt vizsgálták, milyen következményekkel jár az Európai Unión belüli szabad mozgás a német városokra, az ott élő lakosságra és a bevándorlókra nézve.

A dokumentumfilm szerint a német szociális háló és a gyermeknevelési támogatások rendszere mára a romániai mélyszegénységből induló migráció egyik legfőbb motorjává vált, miközben a fogadó német városok kasszáját komolyan megterheli. Úgy számoltak például, hogy a németországi Magdeburgban 2013 óta több mint hússzorosára, mintegy 140 ezer euróról 3 millió euró fölé nőttek a román állampolgároknak kifizetett szociális kiadások.

A német stáb számításai szerint egy hétgyermekes család, ahol a szülők hivatalosan mindössze havi 700 eurós minimális jövedelmet tudnak felmutatni, a kiegészítő szociális juttatásokkal és családi pótlékokkal együtt elérheti a nettó 4500 eurós havi bevételt. Ezt a kint élők elmondásuk szerint gyakran napi 100 eurós fekete építkezési munkával vagy fémhulladék-gyűjtéssel egészítik ki.

A beáramló források látványos átalakulást hoztak a származási településeken, például a Ialomița megyei Bărbulești-en vagy a Dâmbovița megyei Fântânele faluban. A korábban elhagyatott, szegény telepeken ma többszintes, modern házak épülnek, az utcákon pedig német rendszámú, sokszor luxuskategóriás autók állnak. Zobar-Marian Cuțitaru, Bărbulești alpolgármestere elismerte, hogy havonta 20-30 igazolást állít ki a helyieknek a németországi gyermekpénz igényléséhez, és a jelenséget „kincsként” jellemezte a település szempontjából, ahol a hazai szociális segélyek iránt szinte teljesen megszűnt az érdeklődés. Marcel Bamboi, Cojasca polgármestere pedig úgy fogalmazott: ha Németország nem nyújtaná ezeket a szociális juttatásokat, a helyiek közül valószínűleg senki sem maradna kint.

A Németországban élő román közösség létszámát nem hivatalos becslések mintegy 900 ezer főre teszik. A legtöbben az iparban, a mezőgazdaságban, valamint a szolgáltatóiparban dolgoznak.