Kifosztják a szociális rendszerünk – nekiment a romániai bevándorlóknak a német szélsőjobboldali AfD vezére

A romániai bevándorlókat támadta a német szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt vezetője, Alice Weidel – állítja a G4Media.

Az egyik legnépszerűbb jelenlegi német párt vezetője az MDR közszolgálati televízió román bevándorlókról szóló riportját osztotta meg az X-en, és azt írta róluk, hogy „kifosztják a német szociális rendszert”.

„Családi pótlék, alapvető szociális támogatás, egészségügyi ellátás: egyre több romániai bevándorló fosztja ki a szociális rendszerünket. Magdeburgban például a kiadások hússzorosukra nőttek, és évente elérik a 3 millió eurót. A bevándorláspolitika gyökeres megváltoztatása csak az AfD-vel lehetséges!” – írta Weidel az X-en a G4Media szerint.

Az Alice Weidel által megosztott dokumentumfilmet a román médiában is nagy feltűnést kellett a hétvégén, bár a film korábban megjelent, a szélsőjobboldali politikus is még október végén posztolt róla. A készítők olyan német városokat látogatta meg, mint Magdeburg, Halle és Hagen, valamint felkereste a bevándorlók származási helyéül szolgáló romániai falvakat is. Azt vizsgálták, milyen következményekkel jár az Európai Unión belüli szabad mozgás a német városokra, az ott élő lakosságra és a bevándorlókra nézve.

A dokumentumfilm szerint a német szociális háló és a gyermeknevelési támogatások rendszere mára a romániai mélyszegénységből induló migráció egyik legfőbb motorjává vált, miközben a fogadó német városok kasszáját komolyan megterheli. Úgy számoltak például, hogy a németországi Magdeburgban 2013 óta több mint hússzorosára, mintegy 140 ezer euróról 3 millió euró fölé nőttek a román állampolgároknak kifizetett szociális kiadások.

A német stáb számításai szerint egy hétgyermekes család, ahol a szülők hivatalosan mindössze havi 700 eurós minimális jövedelmet tudnak felmutatni, a kiegészítő szociális juttatásokkal és családi pótlékokkal együtt elérheti a nettó 4500 eurós havi bevételt. Ezt a kint élők elmondásuk szerint gyakran napi 100 eurós fekete építkezési munkával vagy fémhulladék-gyűjtéssel egészítik ki.

A beáramló források látványos átalakulást hoztak a származási településeken, például a Ialomița megyei Bărbulești-en vagy a Dâmbovița megyei Fântânele faluban. A korábban elhagyatott, szegény telepeken ma többszintes, modern házak épülnek, az utcákon pedig német rendszámú, sokszor luxuskategóriás autók állnak. Zobar-Marian Cuțitaru, Bărbulești alpolgármestere elismerte, hogy havonta 20-30 igazolást állít ki a helyieknek a németországi gyermekpénz igényléséhez, és a jelenséget „kincsként” jellemezte a település szempontjából, ahol a hazai szociális segélyek iránt szinte teljesen megszűnt az érdeklődés. Marcel Bamboi, Cojasca polgármestere pedig úgy fogalmazott: ha Németország nem nyújtaná ezeket a szociális juttatásokat, a helyiek közül valószínűleg senki sem maradna kint.

A Németországban élő román közösség létszámát nem hivatalos becslések mintegy 900 ezer főre teszik. A legtöbben az iparban, a mezőgazdaságban, valamint a szolgáltatóiparban dolgoznak.