Az AI veszélyeiről kérdezték Balázsi Gábort, de az Orbán-kritika már nem fért bele a Pertu műsorába

„Ne higgyünk el mindent, amit látunk!” – ezzel a dr. Balázsi Gábortól származó tanáccsal harangozta be a Pertu podcast a mesterséges intelligenciával foglalkozó sorozatának második részét. A New York-i Stony Brook Egyetemen dolgozó erdélyi magyar kutató a technológia lehetőségeiről és veszélyeiről beszélgetett Jakabos Tündével, az október 27-én megjelent adásból viszont kimaradt az Orbán-kormányt bíráló gondolata. Balázsi a Facebookon jelezte, hogy a beszélgetés harmincadik perce környékén kivágták a válaszának egy részét, amelyben arról beszélt, mennyire tart a mesterséges intelligencia politikai manipulációra való felhasználásától.

„Azt mondtam: félek, hogy az AI-t politikai, önkényt szolgáló manipulációra használják, amint azt a frissen bukott Orbán kormány is tette. Kicsi kutya nagytól tanul, Orbán persze Putyintól” – írta a kutató közösségi oldalán, aki szerint sajnálatos, hogy az április 12-i magyarországi választás után is megcenzúrázták a gondolatsorát.

A Transtelexnek adott interjújában Balázsi részletesebben is felidézte, hogyan jutottak el a kérdéses kijelentésig: a beszélgetés elején a kutatói pályájáról, a mesterséges intelligencia orvostudományban betöltött szerepéről és a rákkutatásról kérdezték, később pedig a technológia tágabb társadalmi hatásaira terelődött a szó. Szóba került például, hogy az AI miatt bizonyos munkakörök eltűnhetnek, más feladatok elvégzése pedig könnyebbé válhat, így az emberek több időt fordíthatnak kreatívabb munkára. Amikor a műsorvezető arra volt kíváncsi, hogy személyesen mitől fél a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, Balázsi a hamisított képek, hangfelvételek és videók – idegen szóval deepfakek – terjedését említette, és az Orbán-kormány választási propagandáját hozta fel példaként.

A kutatónak saját bevallása szerint elsősorban egy olyan, a magyarországi választási kampányban terjesztett háborús propagandavideó jutott eszébe, amelyben egy gyerek apjának kivégzésére készülnek a fronton. Erről a konkrét felvételről a Pertu adásában nem beszélt, a Transtelexnek utólag magyarázta el, hogy mire gondolt a kijelentésekor. A podcastban mindössze röviden utalt arra, hogy az Orbán-kormány is hamisított videókat terjesztett propagandacélból a választás előtt.

„Nem percekről volt szó, csupán másodpercekről” – mondta Balázsi, aki tíz-húsz másodpercre becsüli a kivágott rész hosszát. Úgy emlékszik, az addig elmondott gondolatainak a lezárásaként említette a példát, és azzal szerette volna felhívni a figyelmet a megtévesztő tartalmak veszélyeire, hogy egy sokak számára ismerős politikai eseményre, vagyis a magyarországi választásokra utal. A közzétett adásban a harmincadik perc környékén egy jól észrevehető ugrás maradt, amely Balázsinak és elmondása szerint több nézőnek is feltűnt. A kutató azt mondta, a felvétel közben semmilyen technikai problémát nem tapasztalt, ami indokolta volna a vágást, az elkészült videót pedig a megjelenés előtt nem küldték el neki, és a módosításról sem egyeztettek vele.

A készítők szerint nem illett a beszélgetésbe a kivágott rész, Balázsi szerint a kérdésre válaszolt

A történtek után megkerestük Jakabos Tündét, a Pertunak a mesterséges intelligenciáról kérdező műsorvezetőjét, valamint Bodor Lászlót, a podcast egyik alapítóját, aki az RMDSZ háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke is. A készítők megerősítették, hogy Balázsi valóban beszélt az Orbán-kormány és Vlagyimir Putyin politikai manipulációjáról, és az általuk kifogásolt rész kimaradt az interjúból. Azt állítják, a döntésnek kizárólag szerkesztési okai voltak, a beszélgetés említett részét pedig azért hagyták ki, mert szerintük nem kapcsolódott eléggé az adás témájához.

„A szerkesztőségi döntés hátterében az állt, hogy a szóban forgó rész sem tartalmilag, sem a beszélgetés gondolatmenetét tekintve nem illeszkedett szervesen az epizód egészéhez” – írta Jakabos Tünde. Bodor László ehhez azt tette hozzá, hogy Balázsi gondolata nem volt kellőképpen kibontva ahhoz, hogy önállóan, megfelelő összefüggésben jelenjen meg az adásban.

Amikor Balázsinak ismertettük a készítők magyarázatát, azt mondta, Bodor megjegyzésével részben egyet tud érteni, hiszen valóban nem fejtette ki hosszabban a példáját. Úgy érzi, ebben a műsorvezetőnek is lehetett volna szerepe, mert ha a kijelentése további magyarázatra szorult, egy újabb kérdéssel könnyen folytathatták volna a témát. Úgy emlékszik, hogy az Orbán-kormány említése után megváltozott a beszélgetés hangulata, és a rövid szünetet követően más irányban folytatták az interjút.

„Ez viszont nem feltétlen csak az én hibám: ha egy ilyen beszélgetés folyik, akkor aki kérdez, az visszakérdezhetett volna és segíthetett volna kibontani a témát” – mondta Balázsi, aki szívesen továbbfejtette volna a gondolatát, ha erre lehetőséget kap.

Azzal már kevésbé tud egyetérteni, hogy a kijelentése kilógott volna a beszélgetésből: szerinte az interjú ekkorra már jóval túllépett a rákkutatás kérdésein, és a műsorvezető kifejezetten a mesterséges intelligencia társadalmi hatásaira volt kíváncsi. A munkahelyek átalakulása és az emberek mindennapjait érintő változások mellett a hamisított propagandatartalmak terjedését is ide sorolja, ezért nem érti, hogy az utóbbi miért ne férhetett volna bele a beszélgetésbe.

„Nem érzem helyesnek utólag beszűkíteni, hogy mi volt a téma, mert a téma nagyon is tágas volt” – fogalmazott Balázsi. Azt is hangsúlyozta, hogy Jakabos arról kérdezte, személyesen mitől fél a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, ő pedig erre a kérdésre őszintén válaszolt.

A készítők magyarázatában egy másik érv is előkerült: Jakabos Tünde szerint a Pertunek a mesterséges intelligenciát tematizáló műsorának indulásakor a szerkesztői csapattal közösen megállapodtak abban, hogy a sorozatot szakmai kérdéseknek szentelik, és nem szeretnék politikai vagy ideológiai viták színterévé tenni. A műsorvezető úgy látja, az AI fejlődése és gyakorlati felhasználása önmagában is bőven kínál megvitatásra érdemes kérdéseket, és a készítők ezekre szeretnének összpontosítani.

„Amikor elvállaltam a műsor vezetését, a szerkesztői csapattal közösen abban állapodtunk meg, hogy a műsorban nem kívánunk teret adni politikai véleménynyilvánításoknak és ideológiai vitáknak” – írta Jakabos, majd hozzátette:

„A szakág is olyan, hogy nem kívánja a politikát, de úgy néz ki, hogy mégis van olyan, aki az AI-ban is meg tudja találni.”

Balázsi szerint ezekről a szerkesztési elvekről senki nem tájékoztatta az interjú előtt. Azt mondta, nem számított arra, hogy a beszélgetés politikai kérdéseket is érint majd, de amikor a műsorvezető a technológia társadalmi veszélyeiről kérdezte, természetesnek tartotta, hogy egy konkrét példát is megemlítsen. Ráadásul szerinte a hamisított propagandavideók veszélye olyan kérdés, amelyben politikai hovatartozástól függetlenül egyet lehetne érteni.

„Mindegy, hogy a politikai spektrum melyik oldalán van valaki, el kellene ítélni a hazugságot, a hamis manipulációt, főleg ilyen vizuális módon, egy olyan közegben, ahol az emberek azt hiszik, hogy amit tévében látnak, annak van valami valóságtartalma.”

A kutató azt is elismerte, hogy az általa említett példának lehet politikai vonatkozása, de szerinte ettől még a technológiával való visszaélés veszélye nem válik pusztán pártpolitikai kérdéssé. Balázsi úgy látja, az interjúban egy valós társadalmi problémáról beszélt, és éppen az ilyen helyzetek miatt tartja fontosnak, hogy az emberek fenntartásokkal kezeljék az interneten terjedő, valódinak tűnő felvételeket.

A szerkesztőség döntött, de azt nem árulják el, kik tartoznak hozzá

A Pertu készítői az írásbeli válaszaikban többször hangsúlyozták, hogy a Balázsi-interjú szerkesztésébe nem avatkozott be politikai szereplő vagy más külső fél. Jakabos Tünde szerint a kifogásolt rész eltávolításáról a szerkesztői csapat döntött, és sem politikustól, sem támogatótól nem érkezett kérés vagy utasítás a vágásra. Miután a készítők erre hivatkoztak, Bodor Lászlótól azt is megkérdeztük, pontosan kikből áll ez a csapat, és mit lehet tudni azokról, akik a szerkesztési döntéseket meghozzák.

Bodor először annyit válaszolt, hogy a Pertunál is vannak szerkesztők, műsorvezetők és a gyártásban részt vevő munkatársak, ahogy más médiaszervezeteknél is. A podcast három különböző műsorból áll – Pertu Erdély, Pertu Health és Pertu MI –, mindegyiknek saját műsorvezetője van, és elmondása szerint nagyjából így épül fel a szerkesztőség. Mivel ebből még nem derült ki, hogy kik vesznek részt a döntések meghozatalában, ismét rákérdeztünk a szerkesztők nevére, Bodor ekkor pedig már azt írta, hogy

a műsorvezetőket a nyilvánosság is ismerheti, a többiek személyét nem tartja a nyilvánosságra tartozó információnak.

Szerinte egy rádiónál sem a hangmérnököt kérdezik meg a döntésekről, még akkor sem, ha részt vett a zenei műsorrács összeállításában. A kérdésünk ebben az esetben a szerkesztői döntésért felelős személyekre vonatkozott, akiknek a nevére nem kaptunk választ. Így bár a Pertu elismerte, hogy tudatos döntés eredményeként távolították el Balázsi Orbán-kritikus gondolatait, azt nem sikerült megtudnunk, hogy pontosan kik határoztak erről.

A podcast szerkesztési háttere kapcsán az RMDSZ-hez fűződő kapcsolatokról is érdeklődtünk. A Pertu 2023 áprilisában indult Sepsiszentgyörgyön, eredetileg Háromszék kulturális és közéleti szereplőinek bemutatására, az évek során pedig számos magyarországi ismert személyiség is megfordult a vendégek között, köztük Csernus Imre, Falusi Mariann, Kovács Ákos, Keresztes Ildikó és Berg Judit. A beszélgetéseket Máthé Kincső, a Rádió Gaga műsorvezetője vezeti, a műsorban pedig RMDSZ-politikusok is rendszeresen feltűntek, Tamás Sándortól és Antal Árpádtól Markó Attiláig. A Pertu egyik alapítója és ötletgazdája Bodor László, az RMDSZ háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke, a Balázsi Gáborral készült interjút vezető Jakabos Tünde pedig az RMDSZ Erdély Hazavár programjában is szerepet vállal(t) és az ErdélyGPT-ben is.

Bodor László a Transtelexnek elmondta, hogy Máthé Kincsővel közösen, személyes kezdeményezésként hozták létre a podcastot, amely kezdetben szervezeti háttér nélkül működött. Később támogatásokat vontak be, majd bejegyezték a Pertu Egyesületet is. A politikus jelenleg is részt vesz az ötletelésben és a tartalmi irányok meghatározásában, időnként pedig a személyes kapcsolatai révén segít vendégeket találni, a konkrét szerkesztői munkába azonban állítása szerint nem szól bele. A Balázsi-interjú kapcsán is határozottan tagadta a politikai beavatkozást, és azt írta, hogy a rész eltávolítását a szerkesztőség saját hatáskörben kezdeményezte.

„Sem én, sem az RMDSZ más politikusa nem vett részt az epizód szerkesztésében, és politikai szereplő részéről sem érkezett kérés a szóban forgó rész eltávolítására” – írta Bodor, aki szerint a történtek kapcsán olyan feltételezések is megfogalmazódtak, amelyek politikai befolyást sejtetnek a döntés mögött. Azt elmondta, hogy a szerkesztők megkeresték, és kikérték a véleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban, arra viszont nem tért ki, hogy erre a kivágásról szóló döntés előtt vagy Balázsi nyilvános kifogásai után került sor.

A podcast és az RMDSZ kapcsolatát Bodor közösségszervezési szempontokkal magyarázta: szerinte a politikai érdekképviselet mellett az RMDSZ-nek társadalomszervező feladata is van, és ebbe olyan kulturális vagy közösségi kezdeményezések támogatása is belefér, mint a Pertu. A finanszírozásról elmondta, hogy a podcast pályázati forrásokból, külső támogatásokból, szponzori hozzájárulásokból és a különböző platformokon elért nézettségből származó bevételekből működik. Azt is hangsúlyozta, hogy sem politikai szereplő, sem támogató nem szólt még bele a műsor tartalmába.

A Pertuhoz kapcsolódó támogatásokról korábbi cikkünkben is beszámoltunk: a sepsiszentgyörgyi Komitátusz Egyesület a Mindformers rendezvény és a Pertu podcast megvalósítására összesen 22,5 millió forint támogatást kapott a magyarországi Nemzeti Kulturális Alaptól.

Balázsi Gábor a podcast politikai kötődéseiről azt mondta, a meghívás elfogadásakor nem ismerte részleteiben a Pertu hátterét. Mivel már nem Erdélyben él, kevésbé követi a helyi politikai kapcsolatrendszereket, és a műsor finanszírozásának kérdéseibe sem ásta bele magát. Saját bevallása szerint jóhiszeműen fogadta el a meghívást, és abban bízott, hogy a szerkesztőség politikai kötődéseitől függetlenül nyitottan beszélgethetnek olyan kérdésekről, amelyek szerinte általános emberi értékeket és aggodalmakat érintenek.

A kutató a Pertu készítőinek magyarázata után sem tartja indokoltnak a kivágást, de a cenzúrára vonatkozó korábbi állítását is árnyalta. Azt mondta, a felvételen maradt ugrás, a technikai indok hiánya és a kijelentés politikai tartalma miatt már elsőre arra gyanakodott, hogy szándékosan távolították el az Orbán-kritikát. A Pertu szerkesztési elveiről kapott válaszok szerinte megerősítették ezt a feltételezését, közvetlen bizonyítéka viszont nincs arra, hogy a döntés mögött politikai utasítás állt volna.

„Igazából én esélyek alapján tettem a kijelentésemet, persze nem voltam ott, mikor ezt megbeszélték, nem tudom konkrét vádként ezt felhozni” – fogalmazott Balázsi, aki hangsúlyozta, hogy interjúalanyként elsősorban arról tud beszélni, hogyan élte meg a történteket. A szerkesztőségen belüli egyeztetésen nem volt jelen, ezért a döntés valódi körülményeiről a Pertu készítői tudnának pontos tájékoztatást adni.

Balázsi a teljes adás törlése helyett inkább párbeszédet szeretne

Bár Balázsi a Facebookon bírálta a Pertu eljárását, a Transtelexnek már arról beszélt, hogy a történtekből szeretne valami előremutatót kihozni. Azt mondta, egyáltalán nem célja személyes konfliktust kialakítani a műsor készítőivel, és abban reménykedik, hogy a történet hatására nyitottabbá válhatnak a kényesebb kérdések iránt. A Pertu munkatársaival időközben már egyeztetett is, és a hozzáállásukat összességében kedvezően értékelte, mert úgy érezte, hajlandók beszélni a kialakult helyzetről és közösen keresni a megoldást.

A Pertu készítői eredetileg két lehetőséget ajánlottak fel a kutatónak: ha elfogadja a szerkesztett változatot, az interjú jelenlegi formájában elérhető marad, ha pedig nem ért egyet a közzétételével, készek az egész epizódot eltávolítani. Bodor László a Transtelexnek azt írta, sajnálja, ha Balázsi cenzúraként élte meg a történteket, de szerinte különbséget kell tenni egy szerkesztői döntés és a politikai nyomásgyakorlás miatt történő tartalomeltávolítás között. Állítása szerint ebben az esetben az előbbiről volt szó, és a műsor eredeti elképzeléséből sem szeretnének engedni.

Balázsi a teljes adás törlését nem tartaná jó megoldásnak, mert fontosnak érzi mindazt, amit a beszélgetésben elmondott, beleértve a kivágott gondolatát is. A Pertuval folytatott egyeztetésen ezért két másik lehetőséget vetett fel, amelyek szerinte segíthetnének rendezni a vitát. Az egyik a teljes, vágatlan felvétel közzététele lenne, hogy az eredeti kontextusában is hallgathatóvá váljon a kifogásolt rész, a másik pedig az, hogy az interjú maradjon a jelenlegi formájában, de a készítők nyilvánosan is ítéljék el a mesterséges intelligenciával előállított hamis propagandatartalmakat és a politikai manipulációt. Balázsi Gábor úgy érzi, az egyeztetések inkább a második javaslata felé haladnak.

A kutató abban reménykedik, hogy a Pertu készítői nyilvánosan is állást foglalnak a megtévesztő, mesterséges intelligenciával készített propagandatartalmak ellen, és ezzel a konfliktus lezárhatóvá válik.

Balázsi szerint az esetből ő maga is tanult, és a jövőben már a meghívások elfogadásakor szeretné tisztázni, hogy szabadon kifejtheti-e a véleményét, akkor is, ha a beszélgetés kényes politikai kérdéseket érint. A Pertuval kapcsolatban pedig abban bízik, hogy a történtek hozzájárulhatnak a nyitottabb közéleti párbeszédhez, elsősorban Székelyföldön, ahol szerinte nagyobb teret kellene kapniuk az eltérő politikai nézőpontoknak. Úgy érzi, az eset nyilvánosságra kerülése már önmagában is lehetőséget teremt arra, hogy ezekről a kérdésekről beszélgetni lehessen, és ha a készítők is nyitottak maradnak, a konfliktusnak lehet pozitív hozadéka.