Tandíjmentes helyeket kellene fenntartaniuk a speciális nevelési igényű hallgatók számára az állami egyetemeknek

Románia minden állami egyeteme legalább öt tandíjmentes helyet kellene biztosítson a sajátos nevelési igényű hallgatók számára egy új törvénymódosító javaslat értelmében, amely az alap- és a mesterképzésekre egyaránt vonatkozna, tájékoztat az Edupedu.

A felsőoktatási törvény jelenleg nem szabályozza a sajátos nevelési igényű személyek számára fenntartott, állami finanszírozású helyek elosztását, ezért ezek a diákok nehézségekbe ütköznek az egyetemi tanulmányok elvégzése során. A kezdeményezők a 199/2023-as törvény 128. cikkét egy új bekezdéssel egészítenék ki. Eszerint az állami felsőoktatási intézmények a jóváhagyott hallgatói létszám keretében legalább öt tandíjmentes helyet kellene biztosítsanak mind az alapképzési, mind a mesterképzési programokon az érettségi oklevéllel rendelkező, sajátos nevelési igényű személyek köréből kikerülő jelentkezők számára.

A javaslat azt is előírja, hogy amennyiben ezeket a helyeket nem töltik be, a fennmaradó helyeket a többi jelentkező között kell újraosztani.

A törvényjavaslat indoklásában a kezdeményezők azt állítják, hogy az intézkedés elfogadása hozzájárulna a sajátos nevelési igényű személyek iskolázottsági szintjének emeléséhez, munkaerőpiaci integrációjukhoz, valamint közép- és hosszú távon csökkentené a szociális ellátórendszertől való függőségüket.

A javaslatot a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ több képviselője és szenátora közösen kezdeményezte. A jogszabálytervezetet elsőként a szenátus tárgyalja, a végső döntést a képviselőház hozza meg.

A jelenleg érvényben lévő, 199/2023-as felsőoktatási törvény a sajátos nevelési igényű hallgatók oktatásáról két pontban rögzít előírásokat:

• (1): „Az állam támogatja a szociális problémákkal és szükségletekkel küzdő, valamint a fogyatékossággal élő és sajátos nevelési igényű hallgatókat.
• (2) A specifikus tanulási zavarokkal – így diszlexiával, diszgráfiával és diszkalkuliával – élő személyek oktatását a jogszabályoknak megfelelően, elismert pszichopedagógiai módszerekkel és az igényeikhez igazodó megközelítéssel kell biztosítani.
• (10) A fogyatékossággal élő és/vagy sajátos nevelési igényű hallgatóknak joguk van arra, hogy az egyetem valamennyi helyisége számukra is hozzáférhető legyen, hogy jelnyelvi tolmácsot biztosítsanak számukra, valamint hogy a felsőoktatási intézmények megfelelő feltételeket teremtsenek a tanulmányi, társadalmi, kulturális és adminisztratív tevékenységekben való zavartalan részvételükhöz, tanulási szükségleteiknek megfelelően. A fogyatékossággal élő és/vagy sajátos nevelési igényű személyek felsőoktatási hozzáférésének biztosítására vonatkozó szabályokat az oktatási és kutatási miniszter rendeletben hagyja jóvá.
• (10¹) A fogyatékossággal élő és/vagy sajátos nevelési igényű hallgatóknak kérésükre joguk van ahhoz, hogy az oktatási és kutatási tevékenységekben hibrid formában vegyenek részt.
• (11) Az államnak és a felsőoktatási intézményeknek méltányos hozzáférést kell biztosítaniuk valamennyi hallgató számára a nemzeti és nemzetközi mobilitási programok által kínált tanulási lehetőségekhez. Aktív intézkedéseket kell tenniük a fizikai vagy virtuális mobilitás akadályainak felszámolására a veszélyeztetett helyzetben lévő, fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű vagy nem hagyományos hallgatók esetében. A nemzetköziesítési folyamatot az oktatási, tanítási és kutatási tevékenységekbe beépített, online együttműködést lehetővé tevő elemekkel is támogathatják.”