A székelyföldi városokban betiltás helyett inkább szabályozták a játéktermeket

A romániai megyeszékhelyek kevesebb mint a fele döntött úgy, hogy kitiltja a játékgépeket a településről, miután februárban a kormány átadta a szerencsejátékok szabályozási jogát a helyi önkormányzatoknak, derült ki az Info Sud-Est összeállításából. Megnéztük, hogy mi a helyzet a kaszinókkal az erdélyi városokban.

Kolozsváron és Zilahon a városvezetés a játékgépek és a szerencsejátékos tevékenységeket folytató helyiségek teljes betiltása mellett döntött. Ez alól csak két kategória képez kivételt: az engedéllyel rendelkező pókerklubok és a lottózók. Eredetileg egyébként a kolozsvári önkormányzat ennél is szigorúbban készült fellépni a szerencsejátékok ellen, de egy augusztusi lakossági fórumot követően a pókerklubok betiltásától eltekintettek. A fórumon a szerencsejáték-ipar képviselői, profi pókerjátékosok és helyi lakosok vettek részt. A pókerközösség képviselői kérték, hogy a póker mentesüljön a tilalom alól, azzal érvelve, hogy az különbözik a túlnyomórészt a szerencsén alapuló játékoktól, mivel stratégiát, döntéshozatalt és kockázatkezelést igényel. Persze a játéktermek sem zárnak be azonnal. A már meglévő, engedéllyel rendelkező klubok folytathatják a tevékenységeiket addig, amíg az engedélyük le nem jár, ugyanis meghosszabbítani már nincs lehetőségük.

A székelyföldi városok valamivel visszafogottabban jártak el. Csíkszeredában például nem záratták be ezeket a helyiségeket, viszont az engedélyük lejárta után át kell költözzenek a város nyugati szélére, ami a legkevésbé lakott terület. Sepsiszentgyörgyön is nagyon hasonló a helyzet. Itt a játékgépeket működtető helyeknek a Brassó felé vezető kijáratnál található ipari övezetbe kell kiköltözniük, szintén az engedélyük lejárta után. Székelyudvarhelyen is a város szélére száműzték a kaszinókat, és emellé még egy sor szigorítást is bevezetett a városvezetőség. Például a kluboknak az eddigi, városszinten mintegy 110 játékgép számát le kell csökkenteniük maximum 80-ra. Nem üzemelhetnek oktatási, egészségügyi, vallási, kulturális vagy szociális intézmények, buszmegállók 100 méteres körzetében, illetve négyzetméterenként évi 1000 lejes adót kell fizessenek az önkormányzatnak a működési engedélyért, írta az uh.ro.

A székelyföldi városok között nagyobb kivételt talán csak Marosvásárhely képez, ahol még érdemi döntés egyáltalán nem született a játéktermek sorsáról, ugyanis a városvezetőség teljesen belegabalyodott az ügybe. Eredetileg Vásárhelyen is az előbbiekhez hasonló szabályozások mellett döntöttek, a játéktermek a város szélén kaptak volna helyet, de a tervezet áprilisi elfogadása után a játéktermek tulajdonosai elkezdtek tiltakozni, és egyikük a bírósághoz is fordult, a bíróság pedig felfüggesztette a tervezetet. Kovács Mihály Levente RMDSZ-es alpolgármester bejelentette, hogy fellebbeznek az ítélet ellen.

A szabályozás a partiumi megyeszékhelyeken sem egységes. Nagyváradon nagyon hasonlóan szabályozzák a szerencsejátékot működtető helyeket, mint Székelyudvarhelyen. Ezeket a létesítményeket a város széleire száműzik, például a repülőtér és a körgyűrű közelébe. „Nem az a cél, hogy mindenhol megszüntessük ezeket, hanem hogy ne találkozzon velük az ember ötpercenként az utcán” – mondta Florin Birta nagyváradi polgármester. Szatmárnémetiben jóval enyhébben jártak el, itt ugyanis szó sincs a játéktermek kitelepítéséről. A szatmárnémeti városi tanács közleménye szerint a városban csupán az iskolák közelében, illetve a tömbházakban lévő kocsmákban tiltják be ezeket az egységeket, illetve tilos a tevékenység reklámozása is. Emellett itt vezetik be az ország egyik legmagasabb adóját ezekre a helyekre: a játéktermeknek évi 1200 lejt kell befizetniük négyzetméterenként.

Ezek az intézkedések a lakosság egy részénél talán megelőzhetik a szerencsejáték-függőség kialakulását, viszont a valódi problémát nem szüntetik meg. A Román Nemzeti Bank (BNR) 2025-ban közzétett felmérése szerint egyetlen év alatt a romániaiak nem kevesebb mint 12,5 milliárd lejt költöttek online kaszinókban és fogadási oldalakon bankkártyával. 2024-ben a romániai lakosság összesen 96,1 milliárd lejt költött el szerencsejátékra. Ebből 60,1 milliárd a klasszikus nyerőgépeken ment el, a maradék 28, 7 milliárd pedig online platformokon, így Romániában a szerencsejáték lett az a terület ahol a lakosság a legtöbb kártyás fizetést hajtja végre – írta a Profit.ro.