A közös cselekvés lehetőségeit kutatja kolozsvári programsorozatán az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom

Másik Erdély címmel szervez programsorozatot október 23–24-én Kolozsváron, a Planetárium Közösségi Térben az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom. A rendezvény a társadalmi egyenlőtlenségekről, a szolidaritásról és a közös cselekvés lehetőségeiről indít párbeszédet kutatók, pedagógusok, civil és kulturális szereplők, aktivisták és érdeklődők részvételével, kerekasztal-beszélgetések, műhelyfoglalkozások, közösségi alkotás és alternatív városnézés keretében keresi egy igazságosabb, befogadóbb Erdély lehetőségeit, közölték a szervezők.

A tervezett program október 23-án, pénteken 17 órakor aMunka és demokrácia című kerekasztal-beszélgetéssel kezdődik. Dobrai Zsolt Levente, Szilágyi Botond és Szilágyi Csenge, a Fecske Szövetkezet alapítótagjai a munkahelyi hierarchiák, a kizsákmányolás és a demokratikusabb munkaszervezés kérdéseit járják körül. A beszélgetés azt vizsgálja, hogyan teremthet a szövetkezeti működés lehetőséget a közös döntéshozatalra, és milyen szerepe lehet egy másfajta termelési modell kialakításában. A meghívottak a Fecske Szövetkezet működésén keresztül mutatnak be gyakorlati példát, és a szövetkezetiséggel kapcsolatos tévhitekre is kitérnek. A Kozma Kincső által moderált beszélgetésbe a közönség is bekapcsolódhat kérdéseivel és tapasztalataival.

18:30-tól az uh.ro újságírójával, Tóth Hunorral beszélget Kiss AnnaKisvárosi élet egy botrány után felütéssel arról, hogy milyen lenne az erdélyi magyar nyilvánosságunk, ha minden kistelepülésen működne olyan sajtóorgánum, amely nyomon követi a politikusaink munkáját és felteszi a kényelmetlen kérdéseket. Szó lesz még arról is, hogy miért van szükség erre, milyen hatása lenne ennek a közösségeinkre és a politikumra?

Pénteken 19 órától aTedd oda a csontot! című kerekasztal a marginalizált csoportok tényleges befogadásával foglalkozik. A kiinduló kérdés az, hogy elegendő-e az elutasítás hiánya, és milyen aktív szerepvállalásra van szükség ahhoz, hogy a fogyatékossággal élők, a szegénységben élők, a romák, a melegek és más kirekesztett csoportok valóban a közösség egyenrangú tagjaivá válhassanak. A meghívottak saját szakmai és mindennapi tapasztalataikból kiindulva beszélnek előítéletekről, figyelemről, erőforrásokról és szolidaritásról. A beszélgetés résztvevői Adorjáni Júlia pszichológus, a BBTE oktatója; Csata Orsolya újságíró, a CséBé program kitalálója és működtetője; Deme Ilona pszichológus, az Életfa Családsegítő Egyesület alapítója; valamint Tonk Gabriella pszichológus, a BBTE oktatója.

Október 24-én, szombaton 10 órától aZengő ÁBÉCÉ közösségi kézműves foglalkozás gyerekeket és felnőtteket egyaránt vár a Planetáriumban. A műhelyt szervező CséBé csíkszeredai közösségépítő kezdeményezés a csíksomlyói mélyszegénységben élő gyerekek és fiatalok tanulását és integrációját segíti. Munkájához kapcsolódik a Right Egyesület szociális varrodája, ahol a Zengő ABC oktató- és játékcsomag is készül. A résztvevők először közösen ismerkednek meg a levehető és cserélhető betűkből, képekből felépülő textilkönyvvel, majd elkészíthetik saját betűjüket és a hozzá kapcsolódó képet. Az alapanyagokat, a kellékeket és a varrógépet a szervezők biztosítják. A foglalkozás a közös alkotáson és a varrás kipróbálásán keresztül mutatja meg, hogyan teremthet egy közösségi kezdeményezés tanulási lehetőséget és elfogadó környezetet.

Szintén szombaton 10 órakor indul aKiszorítva című alternatív városnézés Székely Örs civil aktivista vezetésével. A séta a kolozsvári kilakoltatások helyszíneit és a város átalakulásának társadalmi következményeit járja körül. Szó lesz a belvárosi ingatlanfejlesztésekről, az egykori lakóközösségek kiszorulásáról és a dzsentrifikációról, vagyis arról a folyamatról, amelyben egy városrész felértékelődése a korábbi, alacsonyabb jövedelmű lakók elköltözésével járhat. A program érinti a Coastei utcai kilakoltatás történetét is: innen 2010-ben mintegy háromszáz embert, többségében roma családokat telepítettek a Pata Rét melletti telepre. A résztvevők konkrét helyszíneken keresztül ismerhetik meg, kik viselik a városfejlesztés terheit. A séta találkozási pontját a szervezők később teszik közzé.

Szombaton 13 órától aPályakezdőként Kolozsváron című kiscsoportos műhelybeszélgetés a végzősöket és a friss diplomásokat szólítja meg. Nagy Angyalka-Izolda, a BBTE szociológia szakának másodéves mesterszakos hallgatója olyan közvetlen, biztonságos beszélgetésre hívja a résztvevőket, ahol megoszthatják a pályakezdéssel kapcsolatos tapasztalataikat, félelmeiket és terveiket. A műhely az egyetemről a munka világába való átmenetet, a munkakeresés nehézségeit és a város kínálta lehetőségeket vizsgálja. Szó lesz arról is, miért döntenek egyesek a Kolozsváron maradás mellett, mások pedig a hazaköltözést vagy egy másik várost választják. A résztvevők közösen gondolkodnak azon, milyen változtatások könnyíthetnék meg a fiatalok elindulását. A bekapcsolódáshoz nincs szükség előzetes felkészülésre.

Ugyancsak 13 órakor kezdődik azÉs az iskola mit tud? című beszélgetés, amely az oktatási esélyegyenlőség és az alkalmazható tudás kérdését kapcsolja össze. A romániai PISA-eredményekből kiindulva a meghívottak azt vizsgálják, hogyan függ össze a családi háttér a tanulói eredményességgel, és mit tehet az iskola a különbségek mérsékléséért. Kiss Tamás szociológus a társadalmi háttér és az intézményi szelekció szerepére összpontosít. Mészáros György neveléstudományi kutató azt járja körül, milyen tanítási és tanulási gyakorlatok segítenek abban, hogy a tananyagból új helyzetekben is használható tudás legyen. Radó Péter oktatáskutató, oktatáspolitikai elemző az oktatásirányítás felől közelít: mit várhatunk az iskolától és a pedagógustól, és milyen változásokhoz szükséges a rendszer átalakítása? A beszélgetést Sajgó Melinda oktatáskutató moderálja.

Szombaton 15 órától aKritikai pedagógiát a tanárképzésbe! című műhelyen a Mentés Másként Pedagógia Egyesület készülő programját próbálhatják ki az érdeklődők. A foglalkozás a pályakezdő tanárok gyakori tapasztalatából indul ki: az egyetemen elsajátított módszerek és ismeretek mellett is felkészületlennek érezhetik magukat az iskolai valóságra. Az egyesület szerint a tanárképzés túlságosan a jól finanszírozott, középosztálybeli családok gyerekeit fogadó iskolákra készít fel, miközben a pedagógusoknak sokféle társadalmi helyzetben kell helytállniuk. A kritikai pedagógia szemlélete segít megérteni az oktatás társadalmi összefüggéseit, és újragondolni az iskolai siker, a tanári szerep és a tanítás céljának jelentését. A műhely elsősorban a tanárképzésben részt vevőknek szól, de minden pedagógia iránt érdeklődő számára nyitott. Az egyesületet Anghel Anna aktivista, Hart Edina pedagógus, Sándor Dóra ökológus és Szabó Ivett kulturális munkás képviseli.

Szombaton 17 órakor aComing out of office? című kerekasztal a queer emberek munkahelyi és pályakezdési tapasztalatait állítja középpontba. Hogyan jelenik meg az álláskeresésben, egy interjún vagy egy új munkahelyi közösségben az identitás felvállalásának kérdése? Mit jelent biztonságban lenni és önazonosan jelen lenni a munkahelyen? A beszélgetés kitér a coming outra és annak tudatos elkerülésére, az előítéletekre, a kellemetlen helyzetekre, valamint arra, milyen feltételek és hétköznapi gyakorlatok tesznek egy munkahelyet valóban befogadóvá.

A programsorozat szombaton 19 órakor azAlapítsunk pártot! című közös képzeletgyakorlattal zárul, amely a baloldali politika erdélyi lehetőségeit vizsgálja. A résztvevők az erdélyi magyarok értékrendjéről készült kutatás néhány eredményéből kiindulva gondolják végig, milyen ügyeket képviselhetne, kikhez szólhatna és milyen értékek mentén szerveződhetne egy elképzelt új párt. A beszélgetés arra keresi a választ, milyen társadalmi tapasztalatokra és igényekre épülhetne egy szolidaritáson alapuló politika, és hogyan lehet közösen gondolkodni az erdélyi magyar politikai közösség jövőjéről.

A programsorozat partnerei a Planetárium, a Mentés Másként Pedagógia Egyesület, a Látható, a Fecske Szövetkezet és a Right Association. Médiapartnerek az Átlátszó Erdély, a Miközöd és a Transtelex.

A szervezők fontosnak tartják, hogy a részvétel anyagi helyzettől függetlenül minél több ember számára elérhető legyen, ezért a rendezvény fix belépő helyett önkéntes adományokkal támogatható. Az ajánlott hozzájárulás 40 lej, diákoknak 20 lej. Az adományok a programsorozat megvalósítását és további nyitott közösségi alkalmak létrehozását segítik.