Alkotmányellenes az a törvénycikk, amely drasztikusan korlátozta a medvék okozta sérülésekért járó kártérítést

Alkotmányellenesnek nyilvánította keddi döntésével a vadászatról és a vadállomány védelméről szóló törvény azon részét az Alkotmánybíróság, amely alapján a medve–ember konfliktusok sérültjeinek megítélhető kártérítés összege drasztikusan csökkent – szúrta ki a Székelyhon.

A Székelyhon cikke szerint 2023-ban fogadták el azt a törvényi szabályozást, amely módosította a vadállatok okozta sérülések utáni kártérítéseket. Az akkor elfogadott új előírás szerint

• a sérültnek kártérítésként a munkaképtelenség időszakára számított nettó jövedelme, vagy, ha nem alkalmazott, a bruttó minimálbérnek megfelelő összeg fizetendő,
• meg kell téríteni a kórházi ellátás költségeit, ha az illető nem biztosított,
• erkölcsi kártérítésként pedig a munkaképtelenség időszakára a javadalmazásának, vagy a bruttó minimálbérnek megfelelő összeg jár.

Eszerint pedig a sérültek a korábban megítélt kártérítések töredékére voltak jogosultak csak. A Székelyhon példaként egy gyergyótölgyesi férfi esetét hozza, akinek első fokon még 20 ezer euró kártérítést ítélt meg a bíróság, majd a törvényhozók megváltoztatták a szabályozást, és a másodfokú eljárásban már csak 3480 lej erkölcsi, illetve 4300 lej vagyoni kártérítésről döntöttek.

Az Alkotmánybíróság a közleményében azzal indokolta a döntését, hogy az erkölcsi kártérítés összegének a fizetéshez vagy a minimálbérhez kötése úgy korlátozza azt, hogy a bíró nem mérlegelhet az eset konkrét körülményei alapján. Szerintük ez nem biztosít megfelelő kártalanítást a vadállatok támadásainak áldozatai számára, és szembemegy a kártérítés lényegével. Kijelentik, hogy állam az előírásoknak megfelelően köteles méltányos elégtételt biztosítani az áldozatok számára. A bírák szerint az erkölcsi kár természeténél fogva nem számítható ki pontosan, ezért annak meglétét és mértékét, valamint a méltányos és észszerű kártalanítást kizárólag a bíróság állapíthatja meg.

Indoklásként azt is írják, hogy a jogszabály szövege nem felelt meg a világosság, pontosság és kiszámíthatóság követelményének, mert nem tesz különbséget nettó és bruttó fizetés között, és nem fedi le azokat sem, akik adóköteles jövedelemmel rendelkeznek, de nem munkavállalók. Ugyanakkor diszkriminatívnak tartják azt, mert az áldozatok fizetéséhez méri a fizikai és lelki szenvedésüket.

A Székelyhon azt is hozzáteszi, hogy egy csíkszeredai ügyvéd, Szász Ferenc alkotmányossági kifogása alapján tárgyalta a testület a törvénycikket. Szász 21 olyan Hargita megyei személyt képvisel kártérítési perekben, akiket medvék sebesítettek meg. A portálnak elmondta, 5 sérült kártérítése pere már eljutott a jogerős ítéletig, a kifogásolt előírás életbe lépése előtt, 16 ügyben pedig kezdeményezte a perek felfüggesztését mindaddig, amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a kifogásokról.

Elmondása szerint úgy érvelt az alkotmányossági kifogásában, hogy az erkölcsi kártérítések mértékének jövedelem függvényében történő megszabása azt jelentené, hogy a Nemzeti Bank kormányzója százszor nagyobb kártérítésben részesülne azonos sérülésekért, és azonos gyógyulási időszakért, mint egy egyszerű ember.

Az Alkotmánybíróság keddi döntése értelmében most ezekben az ügyekben a kártérítés mértékét a vadászati törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv előírásai szerint kell megállapítani.