Túl kell vészelni a következő két évet, de milyen áron tartható hatalmon kívül az AUR?

Bár a kormányzásra látszólag a szociáldemokraták maradtak az egyetlen vállalkozók, szavazótáboruk vészesen elöregedett, a fiatalabb, állami újraelosztást váró rétegeket pedig szinte teljes egészében elszívta előlük a radikális jobboldal. Hogyan oldható meg a romániai hatalmi vákuum problémája, hol vannak a cordon sanitaire határai és a következő két évre milyen túlélési stratégiák körvonalozódnak, kérdeztük. A folyamatokat elemző Székely István Gergő politológus nem túl derűlátó: szerinte a parlament feloszlatása ma beláthatatlan következményekkel járna, és az is nyilvánvaló, hogy a mainstream rohamosan veszíti el bázisát a radikális jobboldallal szemben.
Siegfried Mureșan kudarcával ismét felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint egy előrehozott választás megoldaná a helyzetet. Ezzel párhuzamosan egyre hangsúlyosabban merül fel az a lehetőség is, hogy Nicușor Dan államfő Sorin Grindeanut fogja felkérni kormányalakításra, miközben azt látjuk, hogy a háttérben egyre gyakoribbá válnak a szociáldemokraták és az AUR közötti informális összekacsintások. Székely István Gergő, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa szerint viszont sokkal valószínűbb, hogy egy PSD közeli, de semlegesnek látszó személyt fog jelölni az elnök, akit a PNL és esetleg az USR is támogatna a bizalmi szavazás során.
Egyre jobban fogynak az opciók. Siegfried Mureșan viszont nem volt kimondott meglepetés, hiszen a nyár elején a PNL és az USR közösen javasolta miniszterelnöknek, a PSD pedig akkor Sorin Grindeanu nevét dobta be. Siegfried Mureșan jelölését akár úgy is fel lehet fogni, hogy az államfő megadta a Nemzeti Liberális Pártnak és a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek azt, amit annak idején kértek. A kialakult helyzetnek a román közbeszédben van egy olyan lehetséges értelmezése is, hogy a két párt a saját blöffjének az áldozata lett, hiszen amikor bedobták Mureșan nevét nagyon jól tudták, hogy semmi esély nincs arra, hogy parlamenti többséget tudjanak összekovácsolni. A miniszterelnök-jelölt szerdai kudarcával lekerült a napirendről, hogy a PNL, az USR és az RMDSZ, kiegészülve a nem magyar nemzeti kisebbségekkel, alakítson kormányt.
Azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben egy lehetőség marad, mégpedig az, hogy hétfőn, vagy jövő héten, az államfő egy olyan személyt kérjen fel, aki elsősorban a PSD számára megfelelő. Az egy másik kérdés, hogy ez a személy a párt belső embere vagy egy látszólag külső, akár technokrata személy lesz. Ezt egyelőre nem tudnám megmondani és nem akarok jósolni. Viszont azt egy picit valószínűbbnek tartom, hogy nem Sorin Grindeanut fogja felkérni az államfő, hanem inkább egy technokratának kinéző személyt. Ennek az az oka, hogy végig nézve mindazt, ami a politikai válságban lezajlott, nem lehet elvárni azt, hogy a PNL vagy az USR megszavazzon egy olyan kormányt, amelynek az élén Grindeanu áll.
Nehezen elképzelhető, hogy jelenleg ki lehetne békíteni a szociáldemokratákat és a liberálisokat, viszont az is látszik, hogy, legalábbis még, nem tartunk ott, hogy az AUR segítségével kelljen kormányt alakítani. Ugyanakkor az államfő azt is hangsúlyozta, hogy egyrészt kívül akarja tartani a szélsőségeseket, másrészt nem tartja jó megoldásnak az előrehozott választást sem. Ez a két kijelentés nagyon beszűkíti a lehetőségeket. Azt tartom egy valamennyire valószínű forgatókönyvnek, hogy felkérnek egy olyan személyt, aki alapvetően a PSD embere és aki semlegesnek látszik, vagyis nem Grindeanu lesz a jelölt. Ezen, semlegesnek látszó, személy mellé pedig valahogy megpróbálják megszerezni a PNL és esetleg az USR támogatását.
Ami pedig az RMDSZ-t illeti az már valószínűleg le van tárgyalva. Nem tudom, hogy mi történhetett a színfalak mögött, de elég sokatmondó, hogy a Mureșan-kormány minisztereinek szakbizottsági meghallgatásán az RMDSZ-es jelöltek kedvező véleményezést, ellentétben a legtöbb PNL-s és USR-s jelölttel. Ez szerintem felfogható egy jelzésértékű dologként is.
A fő kérdés viszont az, hogy mit fog bevállalni a PNL. A párt politikusai nyilatkoztak, a szavazást megelőzően, olyat is, hogy amennyiben nem megy át a kormány, akkor az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni, hogy legyen előrehozott választás, illetve, hogy a testület vizsgálja meg, hogy most már köteles lenne-e az államfő feloszlatni a parlamentet, de ettől mostanra visszatáncoltak. Bolojan is azt mondta, hogy nem fogják ezt meglépni. Ebben pedig semmi meglepő nincs szerintem, mert egyrészt esélytelen lett volna, hogy az Alkotmánybíróság számukra kedvezően bírálja el a kérdést, hiszen az alkotmány világosan írja, hogy az államfő feloszlathatja a parlamentet, feltételes módban, tehát nem kötelezően kell megtegye. Másrészt pedig mindenkinek púp lenne a hátán most egy előrehozott választás, ami egyedül az AUR-nak kedvezne.
Meglátásom szerint a PNL esetében az lehet egy klauzibilis forgatókönyv, hogy megszavazzák a kormányt a parlamentben, de nem vesznek részt benne és ellenzékbe vonulnak, nyilván ez nagyban függ attól is, hogy milyen összetételű lesz a kormány.
Nicușor Dan hatalmon kívül akarja tartani az AUR-t, Kelemen Hunor szerint pedig elfogadhatatlan lenne, hogy a szélsőségesek hatalomra kerüljenek. De meddig lehet kint tartani az AUR-t? Főleg annak ismeretében, hogy a PSD és az AUR már szavazott közösen, akár a Bolojan-kormány megbuktatásakor, akár a közmédia ideiglenes vezetőinek kinevezésekor.
Ameddig az AUR 20% környéki parlamenti súllyal rendelkezik, addig fenntartható a cordon sanitaire, legalábbis formális szinten, de ez is csak abban az esetben, hogyha a többi pártnak sikerül valamilyen kompromisszumra jutnia. Egy előre hozott választás esetén az AUR egész biztosan nagyon megerősödne és egy 35-40 százalékos eredmény után már nem lehetne őket kint tartani. Egy ilyen esetben találnának maguknak egy junior koalíciós partnert, akár a PSD-t, amely kérdés, hogy mennyire gyengülne meg az előrehozott választáson, de akár ott vannak a parlamentben a furcsa szuverenista csoportok is.
Úgy gondolom, hogy most még, ha sikerül végig vinni ezt a ciklust, választás nélkül, akkor valószínűleg formálisan az AUR még kívül tartható. Viszont informálisan már több esetben is voltak összekacsintós közös szavazások a PSD-vel. Szerintem ez az informális együttműködés tovább fog erősödni, gyakoribbá fog válni. Ami pedig a kormányt illeti, hogyha sikerül beiktatni, a PNL megszavazza a bizalmi szavazáson, majd ellenzékbe vonul, akkor elképzelhető, hogy a PSD-nek bizonyos helyzetekben szüksége lesz a parlamentben az AUR támogatására, ennek viszont George Simion és pártja meg fogja kérni az árát!
Nem egyedül Grindeanuék akartak kormányozni, az AUR is tett erre utaló jeleket azt követően, hogy Nicușor Dan felkérte Siegfried Mureșant kormányalakításra. Ami azóta változott, hogy Călin Georgescut előzetes letartóztatásba helyezték. Ezt követően George Simion és pártja azt kommunikálja, hogy semmilyen kormányt nem szavaznak meg, ameddig a volt államfőjelöltet nem engedik ki. Csak ez abszurd, mert hogy Georgescunak a sorsa, az nem Nicușor Dan, és nem a PSD kezében van, hanem a bíróságéban.
Ugyanakkor azt gondolom, hogy sajnos a következő kormány sem lesz egy stabil és könnyedén kormányozni tudó kabinet. Most valahogy túl kell vészelni a következő két évet, a választásokig. Megmerem kockáztatni azt, hogy nagyon nagy eséllyel egy következő választáson, legyen az előrehozott vagy a normál idő elteltével megszervezett választás, az AUR első helyen fog végezni. A kérdés csak az, hogy mekkora eredménnyel? Ezt számos tényező tudja befolyásolni és nemcsak az, hogy most milyen kormány fog alakulni. Jelen állás szerint nem biztos, hogy elkerülhetetlen, hogy az AUR 40%-ot szerezzen a következő választáson.
Innentől kezdve nagyon sok minden fog múlni a többi párton, elsősorban azon, hogy a PNL és az USR képes-e úgy kijönni ebből a politikai helyzetből, hogy valamennyi politikai tőkét konszolidáljanak a saját házuk táján. Egyébként szerintem Siegfried Mureșan azért vitte végig a folyamatot és mutatta be a kormányprogramot, valamint a minisztereket, illetve ment be a parlamentbe, mert ez arról is szólt, hogy a két párt a saját szavazótáboruk irányába üzenjen, hogy itt vagyunk, csináljuk a dolgunkat, van elképzelésünk, programunk és ha majd választásokra kerül sor, akkor szavazzatok ránk.
A paradox az egész helyzetben az, hogy gyakorlatilag úgy látom, hogy ők vannak a legnagyobb pácban. Ennek oka elsősorban az, hogy a szavazó bázisuk elöregedő félben van. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek is volt egy tavaly év végi kutatása, amely a jelenlegi állapotokra is érvényes. Ebből pedig az látszott, hogy attitűdkérdésekben, meg a gazdasági újraelosztásra vonatkozó kérdésekben az AUR és a PSD szavazótábora nagyon hasonlít egymásra. Mind a kettő több állami visszaosztást vár és kevésbé toleránsak bizonyos kérdésekben. Viszont van egy lényeges különbség a két szavazótábor között: mégpedig az, hogy a PSD ugyan még mindig első helyen van a 60 év fölötti korosztályban, a fiatal korosztály körében viszont gyakorlatilag sehol sincs, helyette viszont ott van az AUR, méghozzá nagyon erősen. Tehát egy életkorbeli törésvonal alakult ki a két párt között, egyébként teljesen komplementer a két szavazótábor.
Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!
Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.
Támogatom