„Itt nem Magyarország, itt Románia, oké?” – Dan Tanasă és az RMDSZ egymásnak estek a képviselőházban

Az RMDSZ által kezdeményezett törvénytervezet, amely szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozók helyi közigazgatásban való anyanyelvhasználati jogát akkor is fenn kellene tartani, ha az adott kisebbség aránya 20 százalék alá csökken, szerdán heves vitát váltott ki a képviselőház plénumában az RMDSZ és az AUR képviselői között.

A törvénykezdeményezés a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozóan megszerzett jogok elvének megerősítését célozta a közigazgatási törvénykönyv 604. cikkelye (1) bekezdésének módosításával. A tervezet konkrétan törölte volna a „következő népszámlálás eredményeinek hitelesítéséig” kitételt.

A kezdeményezők szerint a módosításra „a kisebbségi közösségek által már megszerzett jogok stabilitásának biztosítása, valamint annak elkerülése érdekében volt szükség, hogy a nyelvi jogok időszakos vagy átmeneti demográfiai változások miatt vesszenek el”.

„A jelenlegi jogszabályi rendelkezés szerint a helyi közigazgatásban való anyanyelvhasználat jogának gyakorlása ahhoz kötött, hogy az adott kisebbség aránya elérje a közigazgatási egység lakosságának 20 százalékát, az utolsó népszámlálás adatai alapján. Azok a kisebbségi közösségek, amelyek hosszú időn keresztül éltek ezzel a joggal, fennálló jogi státuszuk vagy a kulturális és nyelvi identitásuk védelmére irányuló jogalkotói szándék megváltozása nélkül is elveszíthetik azt” – áll a törvénytervezet indoklásában.

A tervezet mellett az RMDSZ-es Markó Attila szólalt fel a képviselőházban.

„Egy nagyon egyszerű tervezet van önök előtt, amely egy természetes lépést jelentene: a nyelvi jogok akkor is maradjanak érvényben, ha a kisebbség aránya 20 százalék alá csökken. (...) Számunkra, nemzeti kisebbségek számára ez annak az elismerését jelentené, hogy a kisebb közösségekben is létezünk. Önök számára pedig ez egy egyszerű, természetes gesztus lenne, amely még csak nem is magyar ügy, hanem a nemzeti kisebbségek ügye. Próbálom meggyőzni önöket arról, hogy senkit nem zavar, ha egy kétnyelvű tábla továbbra is kint marad egy településen. (...) Ahogy nincs emberarcú kommunizmus, úgy emberarcú szélsőségesség sem létezik” – jelentette ki Markó Attila.

Az AUR képviselője, Dan Tanasă azzal kontrázott rá, hogy a tervezet valójában a magyar nyelv de facto hivatalos nyelvvé tételét célozza Hargita és Kovászna megyében. „Az igazság az, hogy nagyon sok pofátlanság, kell ehhez. Olyan pofátlanság, amitől felfordul az ember gyomra, hogy egy korábban szökésben lévő, a román igazságszolgáltatás elől külföldre menekült ember innen, erről a mikrofonról beszéljen nekünk szélsőségességről és kommunizmusról. (...) Az RMDSZ azt akarja elérni, hogy megerősítse a magyar nyelv félig hivatalos státuszát Hargita és Kovászna megyében. (...) Nekünk ezt ellenezni kell, mert ezek a rendelkezések erodálják a román nyelv állami hivatalos nyelvi státuszát” – mondta.

Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a törvénymódosítás „józan ésszel átlátható kérdés”, és Călin Georgescut nevét is bedobta a vitába. „Nem szeretnék soviniszta vagy nacionalista vitába belemenni. (...) A törvénymódosítás józan ész kérdése, senki nem akar a román nyelv ellen tenni, és nem akarunk ártani a román államnak. Ez egy józan ésszel átlátható kérdés. Kirívó kettős mércét látok. Tegnap, tegnapelőtt önök megvédték Călin Georgescut az igazságszolgáltatástól. Mondják el, miért védték meg, és utána oktassanak ki minket” – mondta Csoma Botond.

Erre azonban Dan Tanasă elővette a „Románia nem Magyarország”- kártyát. „Nyugodjanak meg. Ez itt Románia, nem Magyarország, Csoma Botond úr” – mondta, majd ezt magyarul is megismételte, mondván: „Itt nem Magyarország, itt Románia, oké?”.

„A pofátlanság felfordítja az ember gyomrát. Az RMDSZ-es kollégák azok, akik felsorakoztak a jelenlegi Kovászna megyei prefektus mögött, akit korrupció miatt bíróság elé állítottak. Az RMDSZ azonnal felsorakozott mögötte, és azt mondták, támogatják, hogy bizonyítsa ártatlanságát. Ez az RMDSZ-esek pofátlansága. (...) Az állam hivatalos nyelvének tiszteletben tartásáról van szó. (...) A zsarolás az a fő eszköz, amellyel az RMDSZ működik. Az elmúlt 37 évben mindent így szerzett meg” – állította Tanasă.

Az RMDSZ-es Szabó Ödön szerint a tervezet összhangban van az Európai Unió szintjén támogatott nyelvi jogokkal, és párhuzamot vont a szomszédos országokban élő román kisebbségek jogaival. „Ha ezeket a jogokat szeretnék a határon kívül élő románok számára, akkor a határon belüli kisebbségeknek miért ne lehetnének ugyanezek a nyelvi jogaik?” – tette hozzá, megjegyezve, hogy kollégáját „minden olyan ügyben felmentették, amelyben bizonyos dolgokkal vádolták”.

Dan Tanasă ezzel szemben azt állította, hogy a kisebbségek védelméről szóló romániai jogszabályokhoz hasonló „sehol a világon nem léteznek, még Magyarországon sem”.

„És csak az RMDSZ-eseknek van folyamatosan ekkora pofájuk ahhoz, hogy jogokról beszéljenek nekünk. Milyen jogokról beszélünk, uraim? Beszéljünk az erdélyi románok jogairól az elmúlt 600 évben? Önöknek, az RMDSZ-nek 600 éven keresztül pontosan ugyanazokat a jogokat kellene élvezniük, mint amilyeneket az erdélyi románok élveztek 600 éven keresztül, amikor a székelyek, magyarok és szászok úgy bántak velük, mint a kutyákkal, mint az állatokkal. (...) Azt hiszik, mindannyian Budapestről olvassuk a történelmet?” – háborgott az AUR képviselője.

Az esetről utólag a teljes RMDSZ posztolt Facebookon, Dan Tanasă felszólalásából egy részletet közzétéve, megjegyzésként odaírva, hogy „Az AUR nem gyűlöli a magyarokat? Hallgassátok meg Dan Tanasăt”.

Dan Tanasă egyébként a szélsőséges AUR párt egyik legszélsőségesebb figurája, aki rendszeresen nyilvánul meg hasonló módon, korábbi nagy port kavaró megszólalásairól itt lehet még olvasni.