Csomortányi István szerint a véleménynyilvánítása miatt perelte be őt az RMDSZ Bihar megyei szervezete

„Még erdélyi viszonyok között sem volt szokásban az, hogy egy véleménynyilvánítás után egy magyar közéleti szereplő pert indítson egy másik közéleti szereplő ellen, de ez most Bihar megyében megtörtént” – jelentette ki Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke. A politikus arra reagált a keddi sajtótájékoztatóján, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szervezete kártérítési pert indított ellene a közösségi médiában megosztott videója miatt. „A közéleti oldalamon meglehetősen gyakran fogalmazok meg kritikai véleményeket az erdélyi közszereplőkkel kapcsolatban, akiknek többsége nyilvánvalóan RMDSZ-es, hiszen ők vannak vezető pozícióban” – tette hozzá Csomortányi, aki szerint két ilyen „véleménye” miatt indítottak ellene polgári peres eljárást rágalmazás miatt.

Az ügy hátterében az Átlátszó Erdély tényfeltárása áll, amely szerint Bihar megye több településéről is tisztítás nélkül engedik bele a szennyvizet az Ér és Berettyó folyókba. Ebben azt állították, hogy a Bihar megye észak-nyugati részén működő, a helyi önkormányzatok által létrehozott víz- és szennyvízkezelő részvénytársaság, az Apă Canal Nord Vest SA ugyan beszedi a szennyvíztisztítás árát, de a vizet nem tisztítja meg, mielőtt beleengedi azokat a folyóba. A szennyezés miatt az illetékes hatóságok többször is megbírságolták a szolgáltatót. Csomortányi állítása szerint a részvénytársaság összesen már több mint egymillió lejnyi büntetést kapott a környezetőrségtől és a Körösök Vízügyi Igazgatóságtól.

Az EMSZ-es politikus bejelentése szerint erre a cikkre, illetve a cikk okozta botrányra reagált a május 10-i, illetve a június 5-i videóban, amelyek miatt most beperelték őt. Az első videóban azt nehezményezi az EMSZ-es politikus, hogy köbméterenként 6,68 lejjel „csapják be az érmellék polgárait” azzal, hogy a vízszolgálató a szennyvizet tisztítatlanul engedi be a folyókba. Csomortányi a videóban többször is úgy fogalmaz a részvénytársaságról, hogy „az RMDSZ által létrehozott vízszolgálató”, és az EMSZ alelnökének elmondása szerint részben pont ezt nehezményezi a szövetség Bihar megyei szervezete.

Elmondása szerint részben meg azért fordult a bírósághoz az RMDSZ Bihar megyei szervezete, mert a videóban azt állította, hogy „a szennyvíz kiszámlázásával is csalnak” és az „Érmelléken az RMDSZ-t csalók vezetik”. Ebben a videóban ígéretet tett arra is, hogy ha nem kártalanítják a polgárokat, akkor a gazdasági rendőrséghez fog fordulni. A második videóban pedig azt jelentette be, hogy a rendőrséghez fordult az ügy miatt, és megismételte, hogy szerint szerinte „csalnak”.

„Nyilván minden állításomat fenntartom”

– mondta a keddi sajtótájékoztatóján a politikus, aki azt is hozzátette, hogy az RMDSZ Bihar megyei szervezete 5000 eurós kártérítést szeretne. Az állítása nyomatékosításaként ismét elmondta, szerinte ez nemcsak egy környezetszennyezési eset, hanem pénzügyi visszaélés is, és „jogos elvárás”, hogy visszafizessék a kárt a lakosságnak. „Ezeken a településeken dacára annak, hogy a hatóságok által igazolt módon nem tisztítják a szennyvizet, magát a szolgáltatást, a szennyvíz tisztítását, kiszámlázzák a lakosságnak” – mondta.

Csomortányi szerint lehet, hogy jogilag nem az RMDSZ Bihar megyei szervezete alapította az érmelléki vízszolgáltatót, a cég hivatalos irataiban nem szerepel alapítóként, de „22 RMDSZ-es vezetésű önkormányzat hozta létre 2015-ben, mind a 22 települést RMDSZ-es polgármester képviselte azokban a jogi procedúrákban, amellyel az a vízszolgáltató létrejött”. Szerinte most azt próbálják „bemagyarázni”, hogy „ez a pocsék szolgáltatást nyújtó vízszolgáltató nem az RMDSZ műve”. Csomortányi szerint, „hülyének nézik az embereket”, ha ezt állítják, mert „nem véletlen egybeesés, ha 22 RMDSZ-es polgármester létrehoz egy vízszolgáltatót, hanem ez egy politikai döntésnek az eredménye”. Szerinte a „politikai felelősség” az övék, és nem fogják engedni, ha ki akarnak bújni alóla.

Azt is hozzátette, hogy a vízszolgálató döntéseit a mai napig „ezeknek a polgármesteri hivataloknak a képviselői, illetve delegáltjaik hozzák meg.” Elmondta, bár az RMDSZ elveszített néhány polgármesteri tisztséget az elmúlt években, de a részvényesek között még mindig 96 százalékos többségben vannak az RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok. Szerinte hiába állítják, hogy politikailag vegyes hátterű cégről van szó, és van köztük PSD-s, PNL-s és EMSZ-es vezetésű is. „Csak éppen azt nem mondják el, hogy ezeknek az önkormányzatoknak a teljes részvénycsomagaja nagyjából négy százalék” – mondta.

„Adjanak egy másik megfogalmazást, leírást arra az esetre, ami itt történik, amikor egy szolgáltató több ezer háztartásnak úgy számláz le egy szolgáltatást, hogy azt a valóságban nem végzi el. Ha erre tudnak nekem egy olyan definíciót adni, amiben a csalás szó nincsen benne, akkor azt nagyon szívesen várom és közzéteszem” – reagált a Bihar megyei RMDSZ azon kifogására, hogy csalónak nevezte őket.

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke július 6-án jelentette be a közösségi oldalán, hogy feljelentik Csomortányi Istvánt. A bejegyzésében azt nem részletezte, hogy mi volt az a pont, ami miatt a hallgatás helyett a cselekvés mellett döntöttek.

„Vannak határok, amelyeket nem lehet következmények nélkül újra és újra átlépni. Évek óta tűrjük, hogy egy ember rosszindulatú, valótlan és közösségromboló kijelentésekkel próbáljon embereket lejáratni, bizalmat rombolni és megosztani a magyar közösséget. Miközben valódi eredményeket nem tud felmutatni, rendszeresen mások munkáját támadja, egyoldalú állításokkal, sértésekkel és hamis vádakkal mérgezve a közéletet” – írta Szabó Ödön képviselő, és azt is hozzátette, hogy eljött az a pont, amikor a csend már felelőtlenség lenne, ezért „jogi úton kívánnak megálljt parancsolni a valótlan állításoknak, a gyalázkodásnak és annak a romboló magatartásnak, amely nem vitát folytat, hanem sebeket ejt egy közösségen”.

Egyelőre azt várják, hogy a bíróság kitűzze az ügy tárgyalási időpontját. Csomortányi a sajtótájékoztatóan azt is kijelentette, korábban megígérte, hogy az ügy minden részletéről be fog számolni, azért is fordult a sajtóhoz. Szerinte az eset túlmutat a kártérítési peren, „egy magatartásról van szó, ami kezd általánossá válni”, „hogy nem tűrik el a kritikát”.