Hatvankilenc szervezet kéri Nicușor Dantól az újságírókat és civileket védő anti-SLAPP törvény kihirdetését

Hatvankilenc civil és sajtószervezet közös levélben kéri Nicușor Dan államfőtől az úgynevezett anti-SLAPP törvény kihirdetését. A jogszabály olyan eljárási garanciákat vezetne be, amelyek az újságírókat, civil szervezeteket, aktivistákat és más, közérdekű ügyekben megszólaló szereplőket védenék a megfélemlítésükre vagy elhallgattatásukra használt perekkel szemben. A felhívást hétfőn tette közzé a LiderJust Egyesület.

Az anti-SLAPP törvényt szeptember 8-án fogadta el döntő házként a szenátus: 74 szenátor támogatta, hárman ellene szavaztak, 29-en pedig tartózkodtak. A képviselőház korábban a tárgyalási határidő lejárta miatt hallgatólagosan fogadta el a tervezetet, a törvényt pedig szeptember 14-én küldték tovább kihirdetésre.

A SLAPP az angol Strategic Lawsuits Against Public Participation rövidítése, és azokat a pereket jelöli, amelyekkel közérdekű ügyekben megszólaló személyekre vagy szervezetekre gyakorolnak jogi, pénzügyi vagy pszichológiai nyomást. Az ilyen eljárások akkor is visszatartó hatásúak lehetnek, ha a keresetet később elutasítják, mivel a pereskedés időigényes és költséges lehet. A most elfogadott törvény lehetőséget teremtene például a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetek gyors elutasítására, a perköltségeket fedező biztosíték előírására, illetve szankciók alkalmazására a visszaélésszerű eljárások esetében. Az ombudsman országos kapcsolattartó pontként segítené az érintettek tájékoztatását, és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanáccsal együtt adatokat is gyűjtene az ilyen perekről.

A romániai szabályozás ráadásul nemcsak azokra a perekre terjedne ki, amelyeknek több országot érintő vonatkozásuk van, hanem a kizárólag Románián belüli ügyekre is. Az uniós anti-SLAPP irányelv alapvetően a határon átnyúló esetekre állapít meg minimumszabályokat, de a romániai igazságügyi minisztérium már a tervezet elkészítésekor úgy döntött, hogy a védelmet a belföldi ügyekre is kiterjesztené.

A civil és sajtószervezetek szerint a törvény ennél erősebb védelmet is nyújthatott volna. Áprilisban 64 szervezet, köztük a Transtelex 15 módosítási javaslatot küldött a szenátusnak. Egyebek mellett azt szerették volna elérni, hogy a bíróság saját kezdeményezésére is vizsgálhassa, indokolt-e az anti-SLAPP garanciák alkalmazása, illetve hogy egyértelmű határidő szabja meg a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetek gyors elutasítását. A javaslatok egy része megjelent a Gazdasági és Szociális Tanács, valamint a szenátus emberi jogi bizottságának állásfoglalásában is, a jogi bizottság végső jelentésébe és az elfogadott törvénybe azonban már nem kerültek be.

Az aláírók ennek ellenére nem azt kérik Nicușor Dantól, hogy küldje vissza a törvényt a parlamentnek, hanem a mielőbbi kihirdetését sürgetik. Azzal érvelnek, hogy a szabályozás csak a hatálybalépése után induló ügyekre vonatkozik majd, ezért minden további késlekedés újabb pereket hagyhat a most kialakított védelem nélkül. A szervezetek szerint 2024 és 2026 között már körülbelül hatvan olyan romániai pert dokumentáltak, amely SLAPP-jellegű vonásokat mutatott.

A kezdeményezés egy olyan időszakban érkezik, amikor a romániai sajtó és civil szervezetek többször is arra figyelmeztettek, hogy a közérdekű kritikák miatt egyre nagyobb nyomás nehezedhet rájuk. Júniusban például 75 szerkesztőség és civil szervezet tiltakozott a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács egyik határozata ellen, amely az igazságszolgáltatást érő „összehangolt támadás” részeként sorolt fel újságírói anyagokat, civil akciókat és közéleti megszólalásokat. A tiltakozó levél aláírói között akkor is ott volt a Transtelex.

A mostani levél aláírói között szerepel az Átlátszó Erdély, az ActiveWatch, a Független Újságírás Központja, a PressOne, a Context.ro, a Recorder, a RISE Project, a Snoop, a PressHub, a G4Media és a HotNews is. A szervezetek azt is vállalták, hogy a törvény hatálybalépése után figyelemmel követik annak bírósági alkalmazását, és folytatják a SLAPP-jellegű ügyek dokumentálását.