Botrány volt a bizottsági meghallgatáson, ahol 20 román katona részvételét tárgyalták az ukrajnai háború műveleti parancsnokságán

Veszekedés tört ki a román parlament képviselőházának és szenátusának védelmi és nemzetbiztonsági bizottságainak meghallgatásán, ahol Nicușor Dan kérését tárgyalták legfeljebb 20 román katona részvételéről az ukrajnai háború műveleti parancsnokságán. A veszekedés kirobbantója az AUR-os Dan Tănasă, aki azt nehezményezte, hogy a bizottság tagjai az ülésen mindössze két kérdést tehetnek fel.

„Minden kérdést fel fogunk tenni. Nem csak annyi kérdést fogunk feltenni, amennyit önök szeretnének (...) Az zavar, hogy befogják a szánkat, ez zavar minket, hogy háborúba akarnak sodorni minket az Oroszországi Föderációval, ez zavar minket”

– ordította Dan Tănasă az ülésen.

A bizottságok Nicușor Dan államfő kérését tárgyalták, hogy legfeljebb 20 fős katonai törzsszemélyzet részt vehessen a rotációs rendszerben működő parancsnokság tervezési, irányítási és koordinációs feladatainak az ellátásában. Az illetékes bizottságok a veszekedés után jóváhagyták az államfő kérését, de arra még törvényhozók is rá kell bólintsanak a parlament két házának együttes plenáris ülésén.

Az államfő múlt heti heti kérése után rögtön megjelentek különböző híresztelések, amelyek azzól riógattak, hogy Románia katonákat készül Ukrajnába küldeni, hogy részt vegyenek a háborúban. Az Elnöki Hivatal megpróbálta elhárítani a híresztelést, és manipulációnak nevezte az egészet. Szerintük egy adminisztratív döntés szándékos elferdítésével próbálják azt a megalapozatlan látszatot kelteni, hogy Romániát bevonják a háborúba.

Mivel Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója a Fekete-tenger térségének valamennyi országára hatással van, állította a tájékoztatás, Bukarest részt vesz azokban a nemzetközi együttműködési formákban, amelyek az ország és lakossága biztonságát szolgálják. Ezek egyike a tettre készek koalíciója, és ennek a politikai szintű döntéseinek a végrehajtására hozták létre 2025-ben az Ukrajnát támogató többnemzetiségű erők műveleti parancsnokságát. Az államfő azt kérte a parlamenttől, hogy hagyja jóvá legfeljebb 20 román katona részvételét a műveleti parancsnokság és alárendelt vezetési struktúráiban.

„Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába, nem vezényel katonákat a frontra”

– nyomatékosítottak a tájékoztatásban. A román részvétel legfeljebb 20 fős törzsszemélyzetre korlátozódik, amely kizárólag tervezési, irányítási és koordinációs feladatokat lát el, harci tevékenységben nem vesz részt. Ugyanakkor a rotációs rendszerben működő parancsnokság a frontvonaltól több ezer kilométerre, Franciaországban és Nagy-Britanniában dolgozik.

A szélsőségesek már rögtön azzal támadták az államfőt, hogy a háborúba akarja bevonni Romániát. Călin Georgescu is arra kérte a parlamentet, hogy ne szavazzák meg az elnök kérését addig, ameddig az ország lakossága nem kap megfelelően részletes tájékoztatást róla. Georgescu úgy érvel, hogy „Románia érdeke a béke”, és szerinte az ország „fölénye stratégiai szereplőként a konfliktusokkal szembeni semlegességéből fakad”. Szerinte katonák küldése a műveleti parancsnokságra „egy lépés lenne az öngyilkosság fele Romániának”.

Georgescu azzal is támadta Nicușor Dant, hogy csak a saját érdekeit védi, és „azok parancsait hajtja végre, akik a Cotroceni-be ültették”. Majd azt is kéri a parlamenttől, hogy „gyorsítsa fel Nicușor Dan hivatalából való felfüggesztésének eljárását”.