Meghatározzák napi hány ügyet kezelhetnek a romániai igazságügyi intézmények

Keddtől valamennyi romániai igazsagügyi intézményben úgynevezett munkakvótát vezetnek be, az egyes intézmények ügyfeldolgozási kapacitásához igazítva, tájékoztat a News.ro.

Az új munkavégzési mechanizmus meghatározza, hogy egy bíróság naponta hány ügyet tud fogadni, a bírák számától függően. A cél az, hogy a bírákhoz kiosztott ügyek száma reálisan igazodjon a feldolgozási kapacitásukhoz, a kapacitást meghaladó ügyeket pedig ideiglenesen várólistán tartsák, majd később osszák ki.

Például egy olyan bíróság, ahol négy bíró dolgozik, az első alkalmazási évben bíránként évi 576 ügy feldolgozására lesz képes. Az egész bíróság éves kapacitása így 2304 ügy. Napokra lebontva ez napi körülbelül 6,31 ügyet jelent.

Ha egy adott napon a rendelkezésre álló kapacitásnál több ügyet iktatnak, a kiosztásból kimaradó ügyek nem vesznek el és nem is utasítják el őket, hanem várólistára kerülnek, és a következő napokon osztják ki őket.

Ha például szeptember 15-én hét ügyet iktatnak, hatot kiosztanak, egy pedig várólistára kerül. Szeptember 16-án újabb hét ügy érkezik. A bíróság ekkor az előző napról megmaradt egy ügyet, valamint az újonnan érkezett hét ügyből ötöt oszt ki, kettő pedig várólistán marad.

Szeptember 17-én mindössze három új ügy érkezik. A bíróság kiosztja az előző napról megmaradt két ügyet, valamint a három új ügyet. Mivel ezen a napon összesen csak öt ügyet osztanak ki, vagyis a hatos napi kapacitás alatt maradnak, a fennmaradó egy ügy kapacitását a következő napra átviszik.

Szeptember 18-án a hét újonnan iktatott ügyet már ki lehet osztani, mivel a bíróság az aznapi hat ügyes kapacitása mellett az előző napról átvitt egy további ügyet is kioszthat.

A mechanizmust azonban nem minden ügytípus esetében alkalmazzák ugyanúgy.

Azok az ügyek, amelyekre nem vonatkozik a kvóta például a mentesített ügyek, mint a végrehajtás engedélyezésére irányuló kérelmek és a jogi prioritást élvező ügyek, mint a távoltartási végzés jóváhagyása. Ezeket nem számítják bele a napi kapacitásba, hanem ezen felül osztják ki.

A referencia-kapacitást az Európai Igazságügyi Hatékonysági Bizottság (CEPEJ) legfrissebb jelentésének adatai alapján határozták meg, az európai átlaghoz viszonyítva..

A számítás szerint az átlag:

• évi 288 ügy egy járásbírósági bíró esetében;
• évi 192 ügy egy törvényszéki bíró esetében;
• évi 119 ügy egy ítélőtáblai bíró esetében.

Erre a referencia-kapacitásra azonban nem egyből térnek át. Az átmeneti időszak és a kiszámíthatóság biztosítása érdekében a mechanizmust fokozatosan vezetik be.

Az első évben a meghatározott kapacitás az európai átlag kétszerese:

• egy járásbírósági bíró esetében évi 576,
• egy törvényszéki bíró esetében 384,
• egy ítélőtáblai bíró esetében pedig 238 ügy.

A második évben a kapacitás az európai átlag másfélszerese lesz. A harmadik évtől kezdődően pedig eléri az európai átlag szintjét.

A kvóta bevezetésének fő oka a román igazságszolgáltatási rendszerre nehezedő rendkívül nagy ügyteher. Az új eljárást kísérő magyarázat szerint a romániai bíróságokra újonnan beérkező ügyek száma 2020 és 2024 között több mint 27 százalékkal nőtt, és három-négyszerese volt az európai átlagnak.

A mechanizmus kidolgozói szerint ilyen körülmények között az ügyek egyre növekvő száma megnehezíti az igazságszolgáltatás magas színvonalának fenntartását, annak ellenére, hogy a bírák és a kisegítő személyzet mindent megtesznek ennek érdekében.

Az új eljárás így azt próbálja megteremteni, hogy kapcsolat legyen a bíróságokra érkező ügyek száma és azok tényleges feldolgozási kapacitása között. A cél az, hogy a kapacitást meghaladó ügyeket később dolgozzák fel, miközben a sürgős vagy a mechanizmus alól kivett ügyek továbbra is külön elbírálás alá essenek.

A mechanizmus bevezetése szeptember 15-én kezdődik valamennyi romániai járásbíróságon, törvényszéken és ítélőtáblán.