A romániaiak több mint 80 százaléka drogtesztre kötelezné a 14 év feletti iskolásokat

A romániai lakosság véleménye erősen megosztott az oktatási intézmények felkészültségét illetően, az egyenruhákat, az osztálytermek bekamerázását és a drogteszteket viszont a többség támogatja, derült ki az Informat.ro és az INSCOP felméréséből a News.ro szerint.

A megkérdezettek 45,3 százaléka úgy véli, hogy a romániai iskolák nagyon jól vagy meglehetősen jól felkészültek az új tanév kezdetére. 8 százalék azoknak az aránya, akik nagyon jónak értékelték az iskolák felkészültségét, 37,3 százalék pedig kielégítőnek ítélte a helyzetet. Hajszálnyival többen, a válaszadók 45,5 százaléka gondolja azt, hogy az oktatási intézmények nincsenek megfelelően felkészülve. 25,4 százalék elég rossznak, 20,1 százalék pedig nagyon rossznak ítélte az iskolák felkészültségét.

Az átlagnál nagyobb arányban tartják jól felkészültnek az új tanév kezdetére a romániai iskolákat a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szavazói, a 30–44 év közöttiek, a nagyvárosok lakói, valamint az állami szférában dolgozók, az elégedetlenek pedig az átlagnál többen vannak a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) szavazói, a 18–29 év közötti fiatalok, a bukaresti és a kisvárosi lakosok, valamint a magánszektorban dolgozók között.

Az iskolai egyenruháról jelentős többség, a válaszadók 77 százaléka gondolja azt, hogy csökkentené a tanulók közötti diszkriminációt, és csak 20.6 százalék válaszolta, hogy inkább nem, nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem ért egyet ezzel a kijelentéssel. A PSD és az AUR szavazói, a nők, a 60 év felettiek, az elemi végzettséggel rendelkezők és az állami alkalmazottak között felülreprezentáltak azok, akik egyetértenek azzal, hogy az egyenruha csökkentené az iskolai diszkriminációt.

A megkérdezettek 83,4 százaléka nagy mértékben vagy elég nagy mértékben egyetért azzal, hogy a 14 évnél idősebb tanulók körében drogteszteket kellene végezni. 15,2 százalék azoknak az aránya, akik inkább nem vagy egyáltalán nem tartanák jó ötletnek a kamaszok tesztelését.

Az AUR-szavazók, a 45 év felettiek, a középfokú végzettségűek, a TikTok-felhasználók és az állami alkalmazottak átlagon felül egyetértenek az iskolai drogteszttel, az USR-szavazók, a 18 és 29 év közötti fiatalok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a fővárosi lakosok pedig az átlagnál nagyobb mértékben ellenzik ezt az intézkedést.

Nagy a támogatottsága annak is, hogy az osztálytermekben képet és hangot is rögzítő kamerákat szereljenek fel, amelyek állandó megfigyelést biztosítsanak. A válaszadók 74.5 százaléka nagy vagy elég nagy mértékben egyetért ezzel, és csak 22,8 százalék vetné inkább el ezt az intézkedést. A PSD és az AUR szavazói és az USR szavazói között ebben az esetben is érezhető törésvonal: előbbiek között az átlagnál többen támogatják a tantermek állandó kamerás megfigyelését, utóbbiak az átlagnál kevesebben. A nők, a 60 éve felettiek, az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők, a vidékiek és a TikTok-felhasználók között szintén átlagon felüli az iskolai biztonsági kamerák támogatottsága, a 18 és 29 év közöttiek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a bukaresti lakosok és a 90 ezer lakosnál többel rendelkező városok lakói, az Instagram-felhasználók és a magánszektorban dolgozók között pedig azok vannak az átlagnál többen, akik ellenzik a kamerákat.

Remus Ștefureac, az INSCOP Research igazgatója szerint az adatok azt mutatják, hogy a társadalom erősen megosztott az oktatási rendszer felkészültségének megítélésében, ugyanakkor határozottan támogatja a szigorúbb szabályok bevezetését az iskolákban.

„A drogtesztelés és az audiovizuális megfigyelés magas támogatottsága arra utal, hogy a közvélemény megítélése szerint a gyermekek biztonsága elsőbbséget élvez az egyéni autonómiával vagy a magánélet védelmével kapcsolatos aggályokkal szemben. Ez fontos jelzés az iskolai környezettel kapcsolatos társadalmi aggodalom mértékéről, valamint arról az elvárásról, hogy az intézmények határozottabban lépjenek fel a kockázatok megelőzése érdekében. Az iskolai egyenruhát láthatóan kevésbé tekintik a fegyelem eszközének, inkább a gyermekek közötti látható társadalmi különbségek mérséklésének eszközeként. Támogatottságának jelentős mértéke azt jelzi, hogy a közvélemény rendkívül érzékeny az iskolákon belül megjelenő egyenlőtlenségekre. A diszkrimináció csökkentésén túl az eredmény általánosabb igényre is utalhat: rendre, kiszámíthatóságra és közös kapaszkodókra az iskolai környezetben” – idézte a News.ro az INSCOP Research igazgatóját.

A kérdőíves felmérés 2026 szeptemberének első hetében készült, telefonos interjúk segítségével, 1100 fős, Románia nagykorú, nem intézményi keretek között élő lakosságára a jelentős társadalmi-demográfiai kategóriák (nem, életkor, foglalkozás) tekintetében reprezentatív mintán. Az adatok maximális hibahatára ±2,95 százalék, 95 százalékos megbízhatósági szint mellett.