A fekete mentős eset után teljes álhírkampányokat akar feltérképezni az Országos Audiovizuális Tanács
A román állam hiányos kommunikációja is hozzájárul ahhoz, hogy az álhírek könnyen terjednek a közösségi médiában, jelentette ki Valentin Jucan, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) ideiglenes elnöke. A HotNewsnak adott interjújában a fekete mentőautóról szóló rémhírt hozta fel példaként, amely végül egy valódi mentőautó elleni erőszakos támadáshoz vezetett Kolozs megyében.
Jucan szerint az álhírek terjedését nem lehet kizárólag az alacsony médiaműveltséggel magyarázni. A társadalmi szorongás, az állami intézményekkel szembeni bizalmatlanság és a hatóságok gyenge tájékoztatása ugyancsak kedvez a hamis történeteknek. Ha egy intézmény nem közöl időben érthető és ellenőrizhető információkat, az így keletkező űrt könnyen kitölti a dezinformáció.
A „gyerekeket rabló fekete mentőautóról” szóló videók augusztus elején kezdtek ismét nagy számban terjedni a TikTokon és más közösségi oldalakon. A felvételek egy része mesterséges intelligenciával készült, és azt állította, hogy Románia településeit egy olyan mentőautó járja, amely gyerekeket rabol el, majd kiveszik a szerveiket.
A rémhír augusztus 8-án vezetett erőszakhoz a Récekeresztúr községhez tartozó Kecskehátán. Ahogy korábbi beszámolónkban megírtuk, a dési kórház felé tartó valódi mentőautó útját eltorlaszolták, majd botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak a járműre. Egy kő betörte az ablakot, az üvegszilánkok pedig olyan súlyosan megsebesítették a sofőr szemét, hogy meg kellett műteni. Az ügyben hét embert helyeztek harmincnapos előzetes letartóztatásba.
A CNA most olyan, mesterséges intelligenciát is használó szoftver beszerzését tervezi, amely nemcsak egyenként keresné meg a kifogásolható videókat, hanem egy teljes dezinformációs kampány felépítését is feltérképezné.
Megmutathatná, honnan indult a történet, milyen fiókok terjesztik, használnak-e automatizált vagy mesterséges intelligencián alapuló módszereket, mely társadalmi csoportokat célozzák, és milyen érzelmi reakciókat próbálnak kiváltani.
A rendszer azt is vizsgálná, hogyan kerülnek át az internetes álhírek a televíziókba és a rádiókba, illetve hogyan erősítik fel a hagyományos médiumokban megjelenő hamis állításokat a közösségi oldalakon. A CNA így a különálló bejegyzések helyett a teljes, összehangolt hálózat eltávolítását kérhetné a platformoktól.
Jucan hangsúlyozta, hogy a CNA nem a közösségi médiában véleményt nyilvánító felhasználókat akarja büntetni. Egy önmagában hamis, de nem törvénysértő állítás nem feltétlenül távolítható el. Az intézmény akkor léphet fel, ha illegális tartalomról vagy mesterségesen felépített, nem hiteles viselkedést mutató kampányról van szó, amely megsérti a platform szabályait, az audiovizuális törvényt vagy az uniós digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt.
A CNA vezetője szerint az intézmény jelenleg többnyire csak akkor reagál, amikor az álhír már komoly károkat okozott. A megelőzéshez a hatóságok összehangolt munkájára, a veszélyeztetett közösségek azonosítására, médiatudatosságra és mindenekelőtt gyorsabb, érthetőbb állami kommunikációra lenne szükség.
A récekeresztúri támadás után a PressHub helyszíni riportot készített, a gyanúsítottak hozzátartozói azt mondták, hogy a gyerekek a TikTokon látott videók miatt ijedtek meg a beteghez érkező mentőautótól. A helyiek szerint az is gyanút keltett bennük, hogy a jármű másmilyen volt, mint a környéken megszokott mentők. Bár a polgármester hangsúlyozta, hogy egy kivilágított utcában álló, fehér, vörös kereszttel ellátott mentőautóról volt szó, a riport készítésekor is akadt, aki azt állította, hogy a jármű fekete volt.
A történet ugyanakkor jóval régebbi a TikToknál: a gyermekeket elrabló fekete autóról vagy mentőről szóló városi legenda évtizedek óta visszatér Kelet-Európában. Csehszlovákiában már az 1980-as években széles körben terjedt a Černá sanitka, vagyis a szervkereskedők által használt fekete mentő története. Romániában 2018-ban egy írónőt támadtak meg Bukarestben, mert a járművét összetévesztették az internetes rémhírben szereplő mentőautóval.
A kecskeháti támadás után a CNA 90 fekete mentőről szóló TikTok-videó eltávolítását kérte. Jucan szerint azért éppen ennyit, mert az intézmény ennyi bejelentést kapott, illetve saját keresései során ennyi tartalmat azonosított. A CNA jelenleg nem rendelkezik olyan technikai eszközzel, amellyel teljes egészében átláthatná, hogyan terjed egy adott történet a közösségi platformokon.
A TikTok végrehajtotta a kérést, sőt a megjelölt 90 videón túl minden, a #ambulantaneagra címkéhez kapcsolódó bejegyzést eltávolított, és jelezte, hogy a kapcsolódó tartalmakat is figyelni fogja.
Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!
Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.
Támogatom