Az államfő védi, a civilek távozásra szólították fel a ’89-es megtorlásban részt vevő kormányőrségi igazgatót

Nicușor Dan államfő kiállt Lucian Pahonțu mellett, aki 2005 decembere óta vezeti a Kormányőrséget (SPP), vagyis a magas rangú állami vezetők személyi védelmét biztosító szolgálatot. Az elnök azt mondta: az 1989-es forradalom és az 1990. júniusi bányászjárás tüntetőinek megtorlása „folt Románia történelmén”, és aki ezekben részt vett, annak erkölcsi szempontból nincs helye magas állami tisztségben. Rögtön hozzátette, hogy Pahonțu „nem tartozik ebbe a körbe”.

Az államfő szerint az ügyet kirobbantó cikk címe nincs összhangban annak tartalmával, és azt is mondta, nem érti, mi a botrány tárgya. A szolgálat működését – saját megfogalmazása szerint – „a saját érzékeire” támaszkodva értékelte, és professzionálisnak találta, Pahonțu vezetői teljesítményét viszont külön nem vizsgálta meg, mert más, fontosabb elmaradásai voltak, írja a News.ro.

Mit bizonyított a Recorder?

A Recorder augusztus 26-án megjelent tényfeltáró anyaga korabeli jelentésekből, ügyészségi iratokból és egykori katonák vallomásaiból rekonstruálta Pahonțu pályájának korábban homályban maradt kezdetét. Eszerint 1987 és 1990 között a bukaresti Băneasa negyedben működő 0305-ös katonai egység szakaszparancsnoka volt az Állambiztonsági Csapatoknál (Trupele de Securitate). Ez a Belügyminisztérium militarizált alakulata volt, amely 1986-tól közvetlenül a kommunista politikai rendőrséget, a Securitatét magában foglaló Állambiztonsági Főosztálynak (DSS) volt alárendelve.

1989. december 21-én, amikor a Ceaușescu által összehívott bukaresti tömeggyűlés rendszerellenes tiltakozássá változott, a hatalom katonai és belügyi alakulatokat vezényelt a főváros központjába. A Recorder által idézett két tiszti jelentés szerint este Pahonțu szakasza is beállt a kordonba az akkori 13 Decembrie utca és az 1848 sugárút – a mai Ion Câmpineanu utca és Nicolae Bălcescu sugárút – kereszteződésénél, az Intercontinental szálloda és az Egyetem tér közelében. A katonáknál sisak, pajzs, fegyver és éles lőszer volt. Ugyanebben a térségben törték át a tüntetők barikádját, azon az éjszakán 48 embert megöltek, 150-et megsebesítettek, 1245 embert pedig megvertek és őrizetbe vettek.

Pahonțu saját, a forradalom ügyiratában megtalált korabeli nyilatkozata is megerősíti, hogy este tíz óra körül a szakaszával elfoglalta a kijelölt helyét, és hajnali kettőig a kordonban maradt. Azt állította, hogy sem ő, sem a beosztottjai nem kerültek kapcsolatba a tüntetőkkel, lőszerük pedig lezárt ládákban maradt. Más, ugyanabban az alakzatban szolgáló tisztek beszámolói teljesen másról szólnak: összecsapásokról, a barikád áttöréséről és a metrólejárók lezárásáról.

Andrei Ursu történész, aki korábban az 1989-es Romániai Forradalom Intézetének (Institutul Revoluției Române din Decembrie 1989, röviden: IRRD) tudományos igazgatója volt és kutatta a forradalom ügyiratát, az elnöki nyilatkozat után azt mondta: nincs kétsége arról, hogy Pahonțu részt vett az erőszakos megtorlásban.

A HotNews-nak adott interjújában azzal érvelt, hogy Pahonțu szakasza a legvéresebb órákban váltotta le az előző egységet a tüntetőkkel szembeni kordonban, egy fegyveres alakulat katonái pedig parancsra cselekedtek.

Ursu szerint ezért logikai csúsztatás lenne a személyes lövésre vagy ütlegelésre vonatkozó közvetlen bizonyíték hiányából arra következtetni, hogy a szakaszparancsnok nem vett részt a megtorlásban.

A Recorder az 1990. június 13-i Egyetem téri erőszakos kiürítésben is azonosította Pahonțu alakulatát. Az Állambiztonsági Csapatokat addigra Őrző- és Rendfenntartó Csapatokká nevezték át, szervezetük és állományuk azonban lényegében változatlan maradt. Egykori tiszttársa, Radu Grigoraș a bányászjárás ügyében tett vallomásában elismerte, hogy ő és katonái gumibottal ütöttek meg őrizetbe vett embereket. Azt is közölte, hogy Pahonțu június 13-án és 14-én az Egyetem tér környékén teljesített szolgálatot, a Recordernek pedig azt mondta, együtt vettek részt a tér kiürítésében.

Pahonțu és az SPP nem válaszolt érdemben a Recorder konkrét kérdéseire. A Kormányőrség azt közölte, hogy Pahonțu belügyi pályája távközlési feladatokkal kezdődött, egész tevékenysége megfelelt a jogszabályoknak és a katonai szolgálat alapelveinek, kinevezései előtt pedig az illetékes intézmények alapos ellenőrzést végeztek.

A 18 éve lezáratlan átvilágítás

A Snoop egy nappal később közölt vizsgálata azt tárta fel, hogyan maradhatott Pahonțu több mint két évtizeden át az SPP élén anélkül, hogy a román Szekuritáté Irattárait Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) hivatalosan kimondta volna: a törvény értelmében az állambiztonság alkalmazottja vagy együttműködője volt-e.

A titkosszolgálatok és különleges szolgálatok vezetőit, illetve helyetteseiket a CNSAS-nak hivatalból kell ellenőriznie. Az eljárás elindításához az érintettnek saját felelősségére nyilatkoznia kell arról, hogy a Securitate alkalmazottja vagy együttműködője volt-e, az intézményének pedig továbbítania kell a nyilatkozatot a tanácshoz. A Snoop szerint Pahonțu nyilatkozata 18 év alatt sem érkezett meg a CNSAS-hoz, ezért a hivatalból indítandó vizsgálat sem kezdődött el. Az átvilágítás végül egy magánszemély 2008-as kérelme nyomán indult el, de azóta sem zárult le.

A késlekedést a CNSAS azzal magyarázta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat, a Belügyminisztérium, a Védelmi Minisztérium és más iratőrző intézmények hiányos válaszokat adtak, vagy egyáltalán nem küldték el a szükséges dokumentumokat. A Recorder és a Snoop megkeresései után a tanács ismét adatokat kért ezektől az intézményektől. Mădălin Hodor, a CNSAS vezetőtestületének alelnöke szerint ezúttal minden korábbinál részletesebb anyag érkezett, amely alapján már folytatható az érdemi vizsgálat, írja a Cotidianul. Hivatalos döntés azonban továbbra sincs.

A jogi minősítéshez nem elegendő annak bizonyítása, hogy valaki az Állambiztonsági Csapatoknál szolgált: azt is igazolni kell, hogy tevékenységével alapvető jogokat sértett. Hodor szerint Pahonțu az egyetlen szolgálati vezető vagy helyettes, akinek az ellenőrzése nem indult el hivatalból.

Nicușor Dan azt is mondta, hogy Pahonțu 2005-ös kinevezésekor a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) a CNSAS-nál is ellenőrizte, végzett-e politikai rendőrségi tevékenységet. Mădălin Hodor ezt nyilvánosan vitatta. Azt írta, nincs olyan törvényes eljárás, amelyben a CSAT egy szolgálati vezető kinevezése előtt vagy után ilyen ellenőrzést kérhetne a CNSAS-tól, és tudomása szerint a tanács történetében nem is érkezett ilyen hivatalos megkeresés.

Hodor arra kérte az államfőt, tisztázza, nem valamilyen informális egyeztetésre gondolt-e. Ebben az esetben azt is közölnie kellene, ki adott biztosítékot a CNSAS nevében. Az alelnök ismét hangsúlyozta: Pahonțu ügyében egyelőre nincs hivatalos CNSAS-döntés.

Az RMDSZ és civil szervezetek is Pahonțu távozását kérik

Az ügy politikai reakciókat is kiváltott: Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője a Cotidianulnak azt mondta, korábban is ismert volt, hogy Pahonțu az Állambiztonsági Csapatoknál szolgált, a Recorder újdonsága azonban az, hogy közvetlenül részt vett a forradalom megtorlásában. Csoma szerint az ilyen múltú embereknek távozniuk kell az állami szervek vezetéséből.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szintén Pahonțu válaszait és a teljes igazság nyilvánosságra hozatalát követelte, a SENS és a REPER pedig az igazgató leváltását kérte. A PNL szerint az illetékes intézményeknek kell ellenőrizniük a feltárt információkat, a szükséges intézkedésekről pedig az államfő dönthet. Victor Ponta ezzel szemben védelmébe vette Pahonțut, és politikai támadásnak minősítette az ügyet. Több mint húsz civil szervezet nyílt levélben kérte Nicușor Dant, hogy mentse fel az SPP vezetőjét.

Nicu Ștefănuță, az Európai Parlament alelnöke élesen bírálta a politikusok hallgatását és Nicușor Dan kiállását Pahonțu mellett. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy demokráciában az oknyomozó sajtónak kell elvégeznie az állami intézmények munkáját, miközben a politikusok félrenéznek, és olyan emberek maradhatnak vezető tisztségekben, akik részt vettek az 1989-es forradalom vagy a bányászjárások megtorló akcióiban. Ștefănuță különösen visszásnak nevezte, hogy az európai irányváltás és az állam korszerűsítésének ígéretével megválasztott Nicușor Dan most éppen az ellenkezőjét teszi. „Ők hősök voltak, mi pedig lakájok” – írta, majd köszönetet mondott a Recordernek, a többi szereplőnek pedig azt üzente: szégyelljék magukat.

Pahonțu 2005-ös kinevezője, Traian Băsescu volt államfő azt mondta, meglepték a feltárt adatok, és ha ismerte volna azokat, nem védte volna meg a tábornokot. Szerinte Pahonțunak most nyugdíjba kellene vonulnia és rendes körülmények között elveszítenie a tisztségét, mondta a HotNews-nak. A négycsillagos tábornokot 2024-ben, hatvanéves korában tartalékállományba helyezték, az SPP igazgatói posztját azonban megtartotta.