Ilie Bolojan találkozott az alkotmánybíróság elnökével, és kitört a botrány

Az új integritási törvény alkotmánybírósági tárgyalása előtt találkozott Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és Elena-Simina Tănăsescu, az testület elnöke, és most áll a bál miatta. Az Antena3 hírtelevízió úgy tudja, hogy az alkotmánybíróság több bírája is magyarázatot kért a találkozóra az elnöktől, aki az új integritási törvény jelentéstevője lett volna a testületben. Állítólag arra kérték Tănăsescut, hogy adja át egy másik bírónak a feladatot, és a forrásaik szerint Asztalos Csaba lesz a jelentéstevő.

A stiripesurse.ro pénteken írta meg, hogy Tănăsescu találkozott Bolojannal a Szenátus elnökének, Mircea Abrudeannak az irodájában. Nem sokkal később a PSD szenátusi frakcióvezetője, Daniel Zamfir a Facebookon követelt magyarázatot az alkotmánybíróság elnökétől, tekintve, hogy a testület hétfőn tárgyalja az új integritási törvény ellen benyújtott alkotmánybírósági panaszt. Az USR-PNL, illetve Nicușor Dan államfő két, a PSD és az AUR által benyújtott módosító indítvány miatt támadta meg a törvényjavaslatot.

Vasárnap a romániai ítélőtáblák elnökei közös levélben kértek tájékoztatást Elena-Simina Tănăsescu és Ilie Bolojan találkozójának céljáról és körülményeiről, majd a törvényszéki és bírósági elnökök is csatlakoztak a kezdeményezéshez.

A valamennyi ítélőtáblai elnök által aláírt levélben emlékeztettek, hogy a médiában megjelent információk alapján a megbeszélést a szenátus elnökének irodájában tartották, miközben az érintett politikusoknak érdekeltségük lehet az alkotmánybíróságon folyamatban lévő ügyekben. „Az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága nemcsak a külső befolyás hiányát feltételezi, hanem minden olyan látszat elkerülését is, amely jogos kételyeket kelthet” – fogalmaztak az ítélőtáblai vezetők az Agerpres összefoglalója szerint.

A találkozót természetesen a kormánnyal kifejezetten rossz viszonyt ápoló Legfelsőbb Bíróság is kifogásolta, és ők is magyarázatot követeltek. Az Alkotmánybíróságnak ugyanis a jövő hónapban egy olyan jogvitában kell döntenie, amelyben a Legfelsőbb Bíróság és a kormány áll egymással szemben.

„A helyzet különösen súlyos intézményi jelentőséggel bír, mivel az Alkotmánybíróságnak többek között egy olyan alkotmányos természetű jogi konfliktust kell rendeznie, amelyet éppen Ilie Bolojan úr kezdeményezett, miközben a bíróság elnöke bíróként részt vesz az ügy elbírálásában” – írta a Lia Savonea vezette Legfelsőbb Bíróság. Szerintük a hatalmi ágak közötti konfliktusban az alkotmányos döntőbírói szerepet betöltő intézménynek nemcsak függetlennek és pártatlannak kell lennie, hanem annak is kell látszania.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szintén „egyértelmű, átlátható és a közvéleményt megfelelően tájékoztató intézményi választ” sürgetett az ügyben vasárnap esti közleményében. Mint hangsúlyozták, azért tartják aggályosnak a találkozót, mert ebben az időszakban az alkotmánybíróságnak „jelentős intézményi vonatkozású ügyekben kell döntenie, amelyek között az Ilie Bolojan által képviselt politikai pártot érintő ügyek is vannak”.

Szintén vasárnap parlamenti bizottság felállítását kezdeményezését jelentette be a Béke – Románia az első frakció a találkozó kivizsgálására. Ninel Peia szenátor szerint a frakció hétfőn kérelmet nyújt be a szenátus házbizottságához. A vizsgálat a találkozó megszervezésének és lebonyolításának körülményeire, valamint esetleges intézményi következményeire terjedne ki.

A határozattervezet szerint a szenátus beavatkozásának szükségességét az indokolja, hogy a találkozóra nem a kormány vagy az alkotmánybíróság székhelyén került sor, hanem – a kezdeményezés alapjául szolgáló információk alapján – a szenátus elnökének irodájában. Ennélfogva a szenátusnak intézményi kötelessége tisztázni, hogy ki kérte és ki engedélyezte a helyiség használatát, illetve betartották-e az előírt adminisztratív és intézményi eljárásokat.

A parlamenti frakció szerint a találkozó időpontja azért bír különös jelentőséggel, mert az alkotmánybíróság olyan nagy érdeklődésre számot tartó ügyek vizsgálatára készül, amelyeknek jelentős jogi, intézményi, politikai és pénzügyi következményei lehetnek. „A szenátus nem indulhat ki abból a feltételezésből, hogy befolyásolták az alkotmánybíróság elnökét, de abból sem, hogy a találkozó körülményei nem tartoznak a nyilvánosságra” – hangsúlyozta közleményében a frakció, amely szerint éppen a találkozóra vonatkozó információk hiánya indokolja a parlamenti vizsgálatot.

Bolojan: Bolhából csinálnak elefántot

Az ügyvivő miniszterelnök hétfőn úgy reagált, hogy eltúlozzák az Elena-Simina Tănăsescu alkotmánybírósági elnökkel való találkozó körül kialakult ügyet. „Gyakran próbálnak bolhából elefántot csinálni; most is egy ilyen esettel állunk szemben” – jelentette ki Bolojan hétfőn Nagyváradon újságírói kérdésre válaszolva.

Az ügyvivő kormányfő hangsúlyozta, hogy a köztisztséget betöltőknek rendszeresen egyeztetniük kell az intézmények és vállalatok képviselőivel a felmerülő problémák megoldása érdekében. Felidézte, hogy Nagyvárad polgármestereként is tárgyalnia kellett az ítélőtábla épületének felújításával kapcsolatos gyakorlati ügyekről az ítélőtábla vezetőivel, ez azonban nem jelentette a folyamatban lévő perekbe való beavatkozást. „Ez így van, és ennél többet nem kívánok mondani” – tette hozzá.

Alkotmánybíróság: a testület elnöke intézményi ügyekben egyeztetett a kormány képviselőivel

Elena-Simina Tănăsescu alkotmánybírósági elnök kizárólag az intézmény megfelelő működésével kapcsolatos igazgatási és szervezési kérdésekről egyeztet a végrehajtó hatalom képviselőivel – közölte vasárnap este az alkotmánybíróság.

Az Agerpres összefoglalója szerint úgy érvelnek, hogy az alkotmánybíróság elnökének az ítélkezési feladatok mellett törvényben rögzített igazgatási, szervezési és képviseleti hatáskörei is vannak, és az ezekhez kapcsolódó találkozók a jogszabályok által megszabott keretek között zajlanak. „A testület előtt folyamatban lévő egyetlen ügy sem képezi és nem is képezheti a törvényes eljáráson kívüli megbeszélés tárgyát” – írták a tájékoztatásban.

A testület szerint az elnök eddigi nyilvános magatartása, valamint az általa képviselt etikai és szakmai normák kellő alapot adnak arra, hogy kizárható legyen minden olyan feltételezés, amely a hivatali feladatainak ellátása során tett adminisztratív lépéseknek más jelleget vagy célt tulajdonítana.