Călin Georgescu támogatása miatt négy amerikai diplomata kifogásolja George Simion vízumát

Négy amerikai diplomata véleménycikkben kifogásolja George Simion amerikai vízumát, írja a Hotnews. Izrael legrégebbi angol nyelvű napilapjában, a The Jerusalem Post-ban publikált Mit ér a holokauszt emléke? Kevesebbet, mint egy amerikai vízum George Simionnak? c. cikket két korábbi romániai nagykövet, Adrian Zuckerman és Mark Gitenstein, egy korábbi belgiumi nagykövet, Ronald Gidwitz, Virginia állami korábbi kormányzója, James S. Gilmore III, valamint Sabin Gherman jegyzi.

„Miért élvezheti továbbra is az amerikai vízum előnyeit George Simion, a romániai AUR párt vezetője, annak ellenére, hogy politikai múltja ismételten aggodalmakat okozott a történészek, a zsidó szervezetek és a demokratikus megfigyelők körében. Ez nem a jogokról szóló kérdés. Arról szól, hogy az Egyesült Államoknak meg kell-e adnia a belépés lehetőségét olyan személyeknek, akiknek magatartása, retorikája és politikai kapcsolatai alapvetően összeegyeztethetetlennek tűnnek az amerikai értékekkel” – írták. A szerzők szerint Simion folyamatosan azon dolgozik, hogy Amerika-pártiként és MAGA mozgalomhoz közel állóként tünteti fel magát, azonban számos megnyilvánulása ennek az ellenkezőjére utal, és gyakran a Kreml számára kedvező narratívát visszhangozta, többször is elkerülte, hogy egyértelműen elítélje az orosz agressziót Ukrajna ellen, illetve Oroszország dokumentáltan civilek ellen lekövetett bűncselekményeit.

A cikkben megemlítik, hogy ellenezte az amerikai katonai eszközök ideiglenes telepítését Romániában, illetve az orosz drónok elleni fellépést is nehezítette, de azt is felidézik, hogy továbbra is ki van tiltva mind Moldova, mind Ukrajna területéről.

Szerintük a Simionnal kapcsolatos aggodalmak túlmutatnak a külpolitikán. Felidézik, hogy a pártjával kapcsolatban folyamatos kritikák, mert olyan személyeket tolerálnak és támogatnak, akik román fasiszta, antiszemita múlt alakjait (köztük Corneliu Zelea Codreanu és Ion Antonescu) dicsérik. Nehezményezik, hogy az AUR-nak olyan politikusai vannak, akik dicsőítették a Legionárius Mozgalom tagjait, támadták a holokauszt emlékének megőrzését célzó kezdeményezéseket, illetve a fasizmus és az antiszemitizmus elleni jogszabályokat megkérdőjelezték. Nehezményezik, hogy a párt az etnikai kisebbségek és a külföldi munkavállalók ellen irányuló retorikát folytat.

„Még aggasztóbb Simion korlátlan és folyamatos támogatása Călin Georgescu iránt, akit magas pozícióba kívánna emelni, például elnöknek vagy miniszterelnöknek” – írták. Felidézik, hogy 2024-es elnökválasztás érvénytelenítése után Simion együtt kampányolt Georgescuval, és nyilvánosan úgy fogalmazott vele kapcsolatban, „fontos szerepet kell betöltenie a román államban”, majd védelmébe vette, amikor a hatóságok büntetőeljárást indítottak ellene. Felróják neki, hogy amikor fasiszta ideológia népszerűsítésével és antiszemita szervezet létrehozásával vádolták meg Georgescut, akkor Simion a román „mélyállam” támadásaként jellemezte azt.

Sőt, a cikkben nemcsak a román fasiszta mozgalmat éltető kijelentései miatt támadják Georgescut, hanem az Egyesült Államokkal kapcsolatban tett kijelentései miatt is. Többek között felidézik, hogy a Trump elleni merényletet „hollywoodi PR-trükknek” nevezte, és arra utalt, hogy az eseményt megrendezték, de JD Vance-t is a globális politika „vírusának” nevezte.

A cikkben kritikaként fogalmazzák meg, hogy Simion időnként ugyan nyilvánosan fellép az antiszemitizmus ellen, de rendíthetetlenül támogatja Georgescut, ami aláássa a legitimitási törekvéseit.

Arra kérik az Egyesült Államokat, hogy vizsgálja felül, hogy az AUR vezetője továbbra is kaphat-e amerikai vízumot, és tekintsék át politikai tevékenységének számos epizódját. Szerintük Amerika nem vezetheti hitelesen az antiszemitizmus elleni globális küzdelmet, ha nem egyértelmű, hogy hol húzza meg a határt.

„A iași-i pogrom, a transznisztriai deportálások, az Odesszában elkövetett atrocitások, valamint az Antonescu-rezsim részvétele a zsidók üldözésében és kiirtásában történelmileg bizonyított tények. Ezek nem politikai értelmezés kérdései. Nem lehet őket kisebbíteni, relativizálni vagy kampánytémákká átcsomagolni” – tették hozzá. A szerzők szerint, amikor ezeket elbagatellizálják, akkor a történelmi igazság gyengül, és a demokratikus társadalmak sebezhetőbbé válnak az olyan erőkkel szemben, amelyek ezeket előidézték.