A széntüzelésű erőművek bezárását késleltetné a PSD és az AUR, ellenfeleik szerint 5 milliárd euróval játszanak

A szenátus kedden döntő házként, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szavazataival fogadta el az energiaágazat dekarbonizációjáról szóló törvénytervezetet, a PSD széntüzelésű erőművek bezárását késleltető javaslatával együtt. Bár abban elég széles körű a politikai konszenzus, hogy a lignit- és feketekőszén-tüzelésű hőerőműveket addig nem kellene teljesen leállítani, amíg Romániának nincs erre alternatívája, a módosítás azért problémás, mert az országos helyreállítási alap (PNRR) egy már lezárt mérföldkövét érinti.

A tervezetet 73 támogató szavazattal fogadták el, 42 szenátor tartózkodott, nyolcan nem szavaztak, írta az Agerpres. A kedden elfogadott tervezet módosítja és kiegészíti az energiaágazat dekarbonizációjáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabály a lignit- és feketekőszén-tüzelésű új hőerőművek mellett az antracit- és tőzeg-alapú új áramtermelő létesítmények üzembe helyezését is tiltja. A tervezet ugyanakkor lehetővé teszi a lignit, az antracit, a tőzeg és a feketekőszén nem energetikai célú feltárását és kitermelését, például a gyógyszeripar, az egészségügy, az élelmiszeripar, a textilipar, az építőipar vagy a vegyipar számára.

A PSD szenátusi frakcióvezetője, Daniel Zamfir szerint a módosításra azért volt szükség, mert Románia a háború és az energiaválság időszakában nem engedheti meg magának, hogy úgy zárjon be széntüzelésű hőerőműveket, hogy semmit nem állít a helyükbe. A politikus élesen bírálta Cristian Ghineát, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátorát, korábbi európai alapokért felelős minisztert és a nemzeti liberális Virgil Popescut, korábbi energiaügyi minisztert, amiért a mandátumok idején összeállított országos helyreállítási tervbe (PNRR) belefoglalták ezeknek a létesítményeknek a bezárását 2026. augusztus 31-éig, illetve 2032-ig.

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a PSD módosítása nem oldja meg a problémát, viszont veszélybe sodorhatja a PNRR egyik lezárt mérföldkövét. Szerinte a széntüzelésű hőerőművek egy részét idén ősszel amúgy sem lehet bezárni, mert „öt éven át nem tettük meg, amit kellett volna”, ezért nincs mivel pótolni őket, de ha a parlament utólag módosít egy kipipáltnak jelentett vállalást, Románia újabb uniós szankciókat kockáztat. Bolojan hangsúlyozta, hogy a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elmaradása önmagában is forrásvesztésekkel járhat, de a jogszabály módosítása további gondokat okozhat a következő kifizetési kérelmeknél.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője, Sorin Șipoș szerint a PSD a fő felelős azért, hogy Romániának jelenleg nincs elegendő új termelőkapacitása. Kijelentette, hogy a szociáldemokraták korábbi módosításai késleltették a fekete-tengeri földgáz kitermelését, a most elfogadott módosítások pedig újranyitnak egy már teljesítettnek jelentett mérföldkövet, ami uniós forrásvesztés kockázatával jár.

Felszólalt a szenátusi vitán a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora, Andrei-Emil Dîrlău is, aki szerint az EU-s elvárás „zöld őrület”, elhibázott politika és az vezetett a jelenlegi energiaválsághoz, hogy az egymást követő kormányok „eszement lelkesedéssel” sorra bezárták a széntüzelésű hőerőműveket.

Dragoș Pîslaru európai alapokért felelős ügyvivő miniszter Facebook-oldalán felelőtlennek, populistának és képmutatónak titulálta a PSD és az AUR szavazatait, amellyel sikerült átvinni a módosító indítványt. Magyarázata szerint elméletileg nem kifogásolható a módosítás tartalma, tehát az, hogy nem kellene további széntüzelésű hőerőműveket bezárni addig, amíg nincs rá jobb alternatíva, csakhogy:

• ennek elfogadásával Románia megszegi egy 2022-es sürgősségi kormányrendeletben tett vállalását, aminek nyomán már megkapta az uniós támogatást, ami azt jelenti, hogy visszakérik tőle a pénzt és addig nem is kérhet további támogatást, amíg nem állítja vissza az eredeti jogi keretet. Pîslaru szerint ez Románia 5. PNRR-s fizetési kérelmét is veszélyezteti, azaz 5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást;
• Románia már jelenleg is tárgyal az Európai Bizottsággal a széntüzelésű hőerőművek korábban vállalt bezárásának elhalasztásáról, így nem volt indokolt a módosító indítvány elfogadása. Pîslaru szerint ez bizonyítja, hogy a kezdeményezők pusztán a szénbányák védelmezőinek színében akarnak feltűnni, politikai tőkét igyekeznek ebből kovácsolni maguknak. Az ügyvivő miniszter külön kiemeli, hogy a korábbi szociáldemokrata energiaügyi miniszter, Bogdan Ivan és a szociáldemokrata kormányfőhelyettes, Marian Neacșu részt vett az Európai Bizottsággal folytatott év eleji tárgyalásokon, ahol az energiaágazat dekarbonizációjáról szóló törvénytervezet egy másik módosítása miatt már felmerült egy teljesített mérföldkő utólagos módosításának gyanúja. Akkor a szociáldemokrata kormánytagok is aláírták azt a sürgősségi rendeletet, amelyben Románia ismét megerősítette a széntüzelésű erőművek bezárásának korábban vállalt ütemtervét.

Nicușor Dan államfő is felhívta a figyelmet a PNRR-s források elvesztésének veszélyére, és bejelentette, hogy figyelemmel követi a dekarbonizációval kapcsolatos vitát.

A környezetszennyező szénerőművek fokozatos bezárása Románia vállalása az Európai Unió felé, az országos helyreállítási terv keretében kapott uniós támogatás egyik feltétele volt, hogy 2026. január 1-ig további szénerőműveket zárnak be, 2032-ig pedig az összeset, végül az Európai Bizottság 2025-ben beleegyezett a határidő részleges elhalasztásába. A széntüzelésű hőerőművek működtetése mellett a fő érv az, hogy egyelőre nem sikerült üzembe helyezni az alternatív energiaforrásokat, így lekapcsolásuk veszélyezteti az energiabiztonságot és importfüggővé teszi Romániát. Az aktuális energiaválság miatt hétfőn be is indították a Zsil-völgyi Paroşeni hőerőművét.

2000 és 2022 között megfeleződött az aktív széntüzelésű hőerőművek száma Romániában, a beépített teljesítményük pedig 7,400 MW-ról 4,920 MW-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan az ellátásukat biztosító bányákat is bezárták vagy felszámolás vár rájuk. Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) honlapja szerint Románia jelenleg 1905,20 MW beépített teljesítménnyel rendelkezik a szénalapú energia területén, ezeket az Olt és a Zsil folyók völgyén működő öt erőmű biztosítja. Rovinari-on, Turceni-ben, Ișalnițán és Craiován lignittüzelésű, Paroșeni-ben pedig feketekőszén-tüzelésű erőmű működik, de ezekben az erőművekben is több blokkot már végleg leállítottak vagy tartalékba helyeztek.