Év végéig „fegyverszüneti” kormányt javasol az RMDSZ, az USR és a PNL előrehozott választásokat emleget

A pártok függesszék fel a konfliktusaikat néhány hónapra, a 2028-as parlamenti választásokig pedig kisebbségi kormányok váltsák egymást, javasolta hétfőn Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a hétfői, ismét eredménytelenül záruló tárgyalások után nyilatkozott.

„Nem lehet kényelmes többséget kialakítani, mert mind a PNL, mind az USR hozott egy-egy olyan döntést, hogy nem kormányoznak a PSD-vel. A PSD pedig nem szavaz meg olyan kormányt, amelynek nem része” – magyarázta Kelemen a Digi24-nek adott interjúban.

Az RMDSZ elnöke elmondása szerint azt javasolta a találkozón, hogy előbb alakítsanak úgynevezett „fegyverszüneti” kormányt, amelyről már volt szó az elmúlt időszakban. Kelemen ezt úgy értette, hogy akárcsak tűzszünet esetén, a pártok „tegyék zárójelbe” a konfliktusaikat. Szerinte ezzel megoldható lenne, hogy a PNL és az USR átmenetileg tekintsen el azoktól a határozatoktól, hogy többé nem kötnek koalíciót a PSD-vel. A fegyverszüneti kormányt egy olyan miniszterelnöknek kellene vezetnie, akivel minden párt hajlandó tárgyalni és aki képes valamilyen egyensúlyt fenntartani néhány hónapig, amíg az országos helyreállítási alap keretében megítélt uniós támogatások lehívásához szükséges reformokat és a jövő évi költségvetést sikerül elfogadni.

Az RMDSZ nem tartja jó ötletnek az előrehozott választások megszervezését. Kelemen szerint ugyanolyan felaprózott parlament alakulna ki mint amilyen most van, egyik pártnak sem lenne kényelmes többsége, viszont az AUR megszerezhetné akár a szavazatok 35-40 százalékát is, így „nehéz lenne elkerülni, hogy ők alakítsanak kormányt”. A másik oldalon pedig ugyanazok a pártok ülnének, akik most is részt vesznek a kormányalakítási egyeztetéseken. Kelemen úgy látja, az államfő sem számol komolyan az előrehozott választásokkal.

„Egyértelmű, hogy a kisebbségi kormányok élete nem lesz hosszú, egyik a másikat fogja váltani, de elképzelhető, hogy ha az ország érdekeit helyezi mindenki a pártérdekek elé, akkor 2028-ig akár két-három kormánnyal is el lehessen az országot vezetni” – részletezte Kelemen a Kolozsvári Rádiónak. Kelemen szerint „fegyverszünet” nélkül a szociáldemokraták nem fogják megszavazni a parlamentben az egységes bértörvényt és az összeférhetetlenségi törvény módosítását, ami a PNRR-s források lehívásának feltétele.

„Mi el tudunk fogadni bármilyen sorrendet. Megmutatná a PSD, hogy hogyan tud kormányozni, megmutatná a PNL-USR-RMDSZ, hogy hogyan tud kormányozni és esetleg, ha a dolgok nem folytathatóak így, akkor, lehetne egy technokrata kormány az utolsó évre, 2028-ra, amilyen volt az Isărescu vezette kormány, és amelyiknek egyetlen feladata van, megszervezni és lebonyolítani a parlamenti választásokat” – vázolta az elképzeléseit az RMDSZ elnöke.

Hétfőn eredménytelenül zárultak a kormányalakítási tárgyalások Nicușor Dan államfő és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), az RMDSZ, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a nemzeti kisebbségek képviselői között. A találkozó után Sorin Grindeanu, a PSD elnöke azt mondta, pártja most hivatalosan ellenzékben van és csak akkor szavazza meg a PNRR-s törvényeket, ha Ilie Bolojan lemond. Miközben Kelemen Hunor folyamatosan az előrehozott választások ellen érvel, az USR és a PNL egyre gyakrabban emlegeti ezt reális lehetőségként. Az USR elnöke, Dominic Fritz még a találkozó előtt előrehozott választásokat vetített előre, kedd reggel pedig PNL-s Siegfried Mureșan, a PNL, az USR és az RMDSZ közös kormányfőjelöltje is arról posztolt, hogy az előrehozott választások nem számítanak kivételnek Európában.

Az Ilie Bolojan vezette kormányt május 5-én bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták, azóta folyamatosak az egyeztetések egy új kabinet beiktatásához szükséges parlamenti többség kialakításáról. Nicușor Dan két jelölése is megbukott már. Az államfő a korábbi bejelentései szerint most ragaszkodik ahhoz, hogy csak akkor jelöl ki miniszterelnököt, amikor már megvan a parlamenti többség a beiktatásához.