A chișinăui német nagykövet szerint vitatható Románia és Moldova közös nyelvi és vallási-kulturális háttere

Vitalavinát indított el Hubert Knirsch, Németország chișinăui nagykövete, miután a diplomata egy televíziós interjúban vitathatónak nevezte azt az állítást, hogy Románia és a Moldovai Köztársaság lakói ugyanazt a nyelvet beszélik, és azonos vallási-kulturális közeghez tartoznak, írja a Cotidianul.md.

A megszólalás azért váltott ki éles reakciókat, mert bírálói szerint Knirsch ezzel nem egyszerűen óvatos diplomáciai álláspontot fogalmazott meg, hanem annak az orosz/szovjet időkből származó moldovista narratívának adott teret, amely a moldovaiakat a románoktól külön népként, nyelvüket pedig a romántól különálló nyelvként írja le. A moldáv lap Knirsch diplomáciai előéletét is felidézi: grúziai nagyköveti időszakában az ottani Európa-párti ellenzék többször is azzal vádolta, hogy túl megengedően viszonyult az orosz érdekekhez és a tbiliszi vezetés Moszkvához köthető politikájához.

A Jurnal TV műsorvezetője azt kérdezte Knirschtől, hogyan látja Románia és a Moldovai Köztársaság esetleges egyesülésének gondolatát, amely az utóbbi időben többször is téma volt a közbeszédben. A kérdés felvezetésében Călugăreanu arra hivatkozott, hogy a két országot közös nyelv, kultúra, hagyomány és vallás köti össze.

A nagykövet az egyesülés politikai részére előbb óvatos, diplomatikus választ adott. Azt mondta, hogy erről kizárólag a két szuverén állam polgárai dönthetnek: ha Románia és a Moldovai Köztársaság népe ezt akarja, az az ő döntésük. A vitát azonban nem ez a mondat robbantotta ki, hanem a folytatás.

A vita akkor robbant ki igazán, amikor Knirsch megkérdőjelezte a műsorvezető egyik alapállítását: azt, hogy Románia és a Moldovai Köztársaság lakóit közös nyelv és közös vallási-kulturális háttér köti össze. A nagykövet úgy fogalmazott, vannak, akik szerint ugyanarról a nyelvről van szó, mások viszont „két nyelvről vagy eltérő vallásokról” beszélnek.

A Cotidianul.md kifejezetten keményen értelmezte a nagykövet nyilatkozatát. A lap szerint Knirsch Besszarábia román identitását kérdőjelezte meg, és teret adott annak a narratívának, amely külön moldovai nyelvről, külön moldovai népről és Romániától eltérő identitásról beszél.

A német nagykövet ugyanakkor a saját válaszát az európai értékek és a kisebbségi jogok felől keretezte. Arra utalt, hogy a modern európai államokban létezik hivatalos nyelv, de különböző etnikai közösségek élnek együtt, és mindegyikük önazonosságát tiszteletben kell tartani. Ez az érvelés beleillik az európai diplomácia nyelvezetébe, a moldovai ügyben azonban másként csapódott le: bírálói szerint a kisebbségi jogok hangsúlyozása nem ad választ arra, miért kellene vitathatóvá tenni a román nyelv és a román kulturális örökség szerepét a Moldovai Köztársaságban – írja a moldáv lap.

Az ügyet tovább erősíti Knirsch szakmai előélete: források szerint a diplomata két időszakban is dolgozott Oroszországban. 2014 és 2018 között a moszkvai német nagykövetség politikai osztályát vezette, majd 2022 és 2025 között ismét Moszkvában teljesített szolgálatot, politikai koordinációs feladatkörben. A Jurnal TV műsorában a diplomata is beszélt arról, hogy Berlin az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete után küldte vissza Moszkvába, több diplomata kiutasításának időszakában.

Knirsch 2018 és 2022 között Németország grúziai nagykövete volt. A Cotidianul.md emlékeztetett arra, hogy ebben az időszakban a grúz Európa-párti ellenzék több alkalommal is azzal vádolta, hogy túl megengedően viszonyult az orosz érdekekhez. Ezek az állítások most újra előkerültek, mert a moldovai identitásról szóló mondatait a bírálók ugyanebbe a politikai mintázatba illesztették.