Alkalmi munka feketézés nélkül? Erre találták ki a háztartási szelvényt, csak sokan nem tudják, hogyan működik

Nyáron sok diáknak eszébe jut, hogy jó lenne valamit dolgozni: néhány óra takarítás, kutyasétáltatás, bevásárlás egy idős embernek, fűnyírás, vasalás vagy bármilyen más alkalmi házimunka elvégzése. Ezek nem akkora feladatok, hogy bárki nagy szerződéskötésekre gondoljon, de mégis csak olyan tevékenységekről van szó, amelyek után fizetés jár. Többek között az ilyen helyzetekre találták ki Romániában a háztartási szelvényeket: az Országos Munkaerő Ügynökség (ANOFM) rendszere azt próbálja elérni, hogy a magánháztartásokban végzett alkalmi munkát ne feltétlenül készpénzben, nyom nélkül fizessék ki, hanem legyen egy egyszerűbb, hivatalos formája is.

De miről is van szó pontosan? A háztartási szelvény egy 15 lej értékű utalvány, amellyel magánszemélyek fizethetnek ki bizonyos, háztartáshoz kötődő alkalmi munkákat. Ha például valaki 300 lejre vállalja el egy lakás kitakarítását, akkor ezért 20 szelvényt kap. A szolgáltató – vagyis aki elvégezte a munkát – ezeket a szelvényeket később pénzre válthatja a hivatalos platformon keresztül, a rendszer pedig automatikusan levonja az adót és a nyugdíjjárulékot. Első ránézésre egy egyszerű fizetési formáról van szó, de a részleteknél már több kérdés is felmerül: ki használhatja, milyen munkákra érvényes, mennyi pénzt vonnak le az adókra, és miért van az, hogy sokan még mindig nem tudják, hogyan kell beváltani a szelvényeket?

Lassan indult, de egyre többen használják

A háztartási szelvények – románul tichete de activități casnice – rendszere nehezen indult: a PressOne 2024 őszén arról írt, hogy hiába lépett hatályba a háztartási szolgáltatókról szóló törvény, a gyakorlatban még sok volt a bizonytalanság, mivel kevés szolgáltató és kedvezményezett használta a rendszert, a szelvényeket nem lehetett minden, törvényben ígért módon megvásárolni vagy beváltani, a platform használata pedig több lépésből állt, ami sokakat elbizonytalanított.

Azóta már eltelt két év, és a PressOne legfrissebb erről szóló cikkében már az áll, hogy több mint 77 ezer szolgáltató és közel 45 ezer kedvezményezett szerepel a platformon. Ez nagy ugrás ahhoz képest, hogy 2024 őszén még nagyjából 6300 szolgáltatót és 5270 kedvezményezettet tartottak számon.

A lap egyik megszólalója, a 30 éves Andrei például több háznál takarít, és éppen a szelvényes rendszer miatt kezdte „hivatalosabban” végezni ezt a munkát. A regisztrációval nem volt gondja és a számítógépes ismeretei a helyén vannak, így az első lépésekkel elboldogult. Andrei számára azonban nem volt világos, hogyan válthatja konkrétan pénzre az összegyűjtött elektronikus szelvényeket. A szelvények ott gyűltek a digitális fiókjában, ő pedig attól tartott, hogy lejárnak, mielőtt ténylegesen hozzájutna a pénzéhez.

Ez azért kritikus pont, mert ha valaki dolgozott, de nem tudja, hogyan kapja meg a pénzét, a rendszer nagyon gyorsan elveszíti azt a bizalmat, amelyre épülnie kellene. A PressOne szerint 2025-ben nagyjából félmillió lej értékben nem váltottak be szelvényeket, vagyis több mint 33 ezer szelvény maradt a rendszerben.

Bokor-Szőcs Izabella munkajogász, egyetemi oktató, a Workplace Rights BV munkajogi szakértője szerint az alapötlet ettől még jó. Amikor a rendszerről kérdeztem, többször is azt mondta: „nagyon vagány dolog”, és nem azért, mert minden helyzetre megoldást ad, hanem mert olyan alkalmi munkáknak, feladatoknak biztosít hivatalos keretet, amelyek eddig többnyire a szürkezónához tartoztak.

Mikor lehet jó egy diáknak?

Diákmunka esetén fontos tisztázni, mire való a háztartási szelvény, és mire nem. Ha valaki egész nyáron egy kávézóban, üzletben, rendezvényen vagy cégnél dolgozik, akkor munkaszerződésre van szükség, nem pedig ezekre a szelvényekre. Azonban ha egy diák heti pár órában takarít, kutyát sétáltat, bevásárol, kertet rendez, idős embernek segít, vagy más, magánháztartáshoz kötődő munkát végez, ott a szelvény valódi alternatíva lehet.

A rendszer használata egészségbiztosítási szempontból a diákoknál nem mindig döntő érv, mert ők tanulói vagy hallgatói státuszuk miatt eleve biztosítva lehetnek. Bokor-Szőcs Izabella szerint náluk inkább az számíthat, hogy a munkának lesz valamilyen hivatalos nyoma, ráadásul nem kell olyan formalitásokon végigmenni, mint egy klasszikus munkaszerződésnél. Ez főleg akkor lehet vonzó, ha néhány órás, alkalmi háztartási munkáról van szó, amelyet eddig sokan egyszerűen készpénzben intéztek.

A platformot – amely a PressOne szerint sokaknak fejtörést okozott – Bokor-Szőcs Izabella párszor átnézte és letesztelte, amikor tanulmányt írt róla. Azt mondta, „nem bonyolultabb, mint a Facebookot használni”. De ha valóban ennyire egyszerű, miért nem tudja mindenki használni? Miért maradnak bent szelvények? Miért nem világos egy 30 éves, számítógépet használni tudó szolgáltatónak sem, hogyan jut pénzhez?

A válasz részben az, hogy a háztartási szelvény bizalmi kérdés is. Andrei a PressOne-nak arról mesélt, hogy a klienseket eleve nehéz megtalálni, és a szolgáltató függ attól, hogy a másik fél hajlandó-e szelvénnyel fizetni. Ha a megbízó nem akar regisztrálni, nem akar szelvényt vásárolni, vagy egyszerűen nem érti, miért lenne ez jó neki, a szolgáltató könnyen választás elé kerül: ragaszkodik a hivatalos úthoz, vagy elfogadja a készpénzt, mert nem akarja elveszíteni a lehetséges klienst.

Hogyan lesz a szelvényből pénz?

A rendszerben háromféle szereplő lehet: szolgáltató, kedvezményezett és munkáltató. A szolgáltató az, aki elvégzi a munkát. A kedvezményezett az a magánszemély, aki segítséget kér a háztartásában. A munkáltató pedig olyan cég vagy intézmény lehet, amely szelvényeket ad az alkalmazottainak juttatásként. A kedvezményezett megvásárolja a szelvényeket, a munka után átküldi ezeket a szolgáltató fiókjába, a szolgáltató pedig pénzre váltja azokat a platformon keresztül.

Ez nagyjából úgy működik, hogy a szolgáltató a saját fiókjában látja, milyen szelvényeket kapott, de ahhoz, hogy pénzhez jusson, beváltási kérelmet kell indítania. A kérelemben ki kell választani az illetékes Megyei Munkaerő Ügynökséget, a beváltani kívánt szelvényeket, valamint azt is, hogy banki átutalással vagy készpénzben kéri-e a pénzt. Banki utalásnál előre meg kell adni a bank nevét és az IBAN-számlaszámot, készpénzes kifizetésnél pedig az illetékes ügynökségnél lehet felvenni az összeget. A szelvények a kézhezvételtől számított 12 hónapig érvényesek, a banki kifizetést pedig a szabályok szerint legfeljebb öt napon belül teljesítik. A beváltás pontos lépései az ANOFM román nyelvű szolgáltatói útmutatójában olvashatók.

A weboldalnak van egy piactérszerű része is, ahol a szolgáltatók hirdethetik, milyen munkát vállalnak, a kedvezményezettek pedig jelezhetik, mire keresnek embert. Ez elég alapvetőnek és egyértelműnek hangzik, de a PressOne azt találta, hogy a gyakorlatban több ajánlat nem igazán használható: nem mindig lehet kapcsolatba lépni a hirdetővel, vagy a hirdetés mögött már nincs aktív igény.

Bokor-Szőcs Izabella szerint nem kell feltétlenül a platformon egymásra találni: ha valakihez évek óta ugyanaz az ember jár takarítani, attól még dönthetnek úgy, hogy mostantól szelvénnyel fizetnek, ha mindketten regisztrálnak.

A pénzügyi résznél is érdemes figyelni pár dologra: egy szelvény értéke 15 lej, de ebből a szolgáltató nem 15 lejt kap kézhez. A rendszer a szelvény beváltásakor levonja a jövedelemadót és a nyugdíjjárulékot. A 111/2022-es törvény szerint viszont az adó- és járulékalap csak a szelvény névértékének fele, vagyis egy 15 lejes szelvénynél 7,5 lejre számolják a 10 százalékos jövedelemadót és a 25 százalékos nyugdíjjárulékot. Így egy szelvényből nagyjából 12,4 lej marad a szolgáltatónál.

Ez azt is jelenti, hogy ha valaki 300 lej értékben kap 20 szelvényt, abból kézhez körülbelül 247,5 lej kerül. Ezt érdemes előre tisztázni, mert nem mindegy, hogy a két fél bruttó vagy nettó összegként beszél a munkadíjról.

A szolgáltatónak, munkavállalónak külön adóbevallással nem kell bajlódnia, a levonás automatikusan történik.

A szelvények adnak arra is lehetőséget, hogy valaki társadalombiztosítást kapjon. Aki havonta legalább 85 szelvényt vált be, bizonyos feltételekkel biztosítottá válhat az egészségügyi rendszerben, külön egészségbiztosítási hozzájárulás fizetése nélkül. Ez diákoknál kevésbé fontos, mert ők tanulói vagy hallgatói státuszuk miatt eleve biztosítottak lehetnek, de egy felnőtt alkalmi munkásnál viszont nagyon is számíthat. A PressOne szerint 2026 márciusáig közel 25 ezer ember került be az egészségbiztosítási rendszerbe ennek a törvénynek köszönhetően.

Bokor-Szőcs Izabella arra is felhívta a figyelmet, hogy a szelvényekkel lehet valamennyire tervezni. Ha valaki egyik hónapban sokat dolgozik, másikban kevesebbet, nem mindegy, mikor váltja be a szelvényeket. Ha az egészségbiztosítás fenntartása a cél, figyelni kell arra, hogy havonta meglegyen a szükséges mennyiség, vagyis a 85 szelvény. Ez persze csak akkor működik, ha a szolgáltató érti a szabályokat, követi a határidőket, és nem hagyja hónapokig érintetlenül a fiókjában a szelvényeket.

A rendszer népszerűsítésében a munkáltatóknak is lehetne szerepük.

Cégek és intézmények ugyanis szelvényeket adhatnak az alkalmazottaiknak, ezt valahogy úgy kell elképzelni, mint az étkezési utalványokat – magyarázta a munkajogász. Ha valaki például havonta kapna 20 szelvényt, az 300 lejnyi háztartási segítséget jelentene. És persze ha már kaptunk szelvényeket, azt biztosan el akarnánk költeni: ha az ember kap ilyen juttatást, keresni fog valakit, aki elfogadja, ezzel pedig a szolgáltatói oldal is erősödhetne. A munkajogász szerint az állami szférában ez különösen jó ösztönző lehetne, de egyelőre nem tud olyan példáról, ahol széles körben bevezették volna.

Ahol még érdemes óvatosnak lenni

A szelvényes rendszer egyik legzavarosabb pontja a bébiszitterkedéshez kapcsolódik. A gyerekfelügyelet nagyon életszerű és gyakori alkalmi munka, sok család keres nyáron egész napra vagy pár órára segítséget, és sok diák vállalna ilyesmit.

Bokor-Szőcs Izabella felvázolta, hogy a gyerekfelügyelet eredetileg szerepelt a háztartási szelvénnyel fizethető tevékenységek között, később viszont kivették a listából. Azonban a hivatalos útmutatókban vagy régebbi tájékoztatásokban még most is felbukkan, a megyei ügynökségek ezeket pedig most is újraosztják – például Facebookon –, így nem egyértelmű, hogy most pontosan mi a helyzet.

Ennek hátterében az áll, hogy a bébiszitterkedésre Romániában külön szabályozás van, amely képzési és szakmai feltételekhez köti a hivatalos gyermekfelügyeletet. A legtöbb esetben azonban azok a családok, akik segítséget keresnek, nem követik a törvényben leírtakat, és sokszor nem intézményes gyermekfelügyeletről van szó, hanem arról, hogy valaki éppen pár órára vigyáz a gyerekre, miközben a szülő dolgozik, ügyeket intéz vagy nincs otthon. Emiatt a háztartási szelvényeknél maradt egy értelmezési mozgástér is: ha a feladat háztartási segítségként, otthoni gondozási jellegű tevékenységként vagy más, a platformon szereplő szolgáltatáshoz kapcsolódva jelenik meg, a gyakorlatban előfordulhat, hogy a felek szelvénnyel fizetik ki a bébiszitterkedést. Ez egy jogi kiskapu, és a döntés, megegyezés végső soron a szolgáltatón és a kedvezményezetten múlik.

A diákoknál egy másik gyakorlati kérdés is felmerülhet: mi történik akkor, ha valaki szociális ösztöndíjra pályázik, és közben háztartási szelvényből keresett pénzt?

Bokor-Szőcs Izabella szerint ilyenkor mindig az adott ösztöndíjazási szabályzatot kell megnézni, mert nem minden intézmény fogalmaz ugyanúgy. Annyi viszont biztos, hogy a szelvényből származó pénz adóköteles jövedelem, vagyis nem lehet úgy kezelni, mintha nem létezne.

Ez azért fontos, mert a szociális ösztöndíjaknál általában a család vagy a pályázó nettó jövedelmeiből indulnak ki, és sok szabályzat külön említi az adóköteles jövedelmeket. Például a Babeș-Bolyai Tudományegyetem 2026-2027-es szabályzata az állandó jellegű, adóköteles nettó jövedelmeket veszi figyelembe, de egy egyszeri, nyári szelvényes bevétel nem feltétlenül ugyanaz, mint egy rendszeres havi jövedelem. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a diákmunkából származó vakációs munkabér bizonyos esetekben külön kategóriába eshet.

Ezért nem lehet általánosan kijelenteni, hogy minden szelvényes bevétel automatikusan beleszámít a szociális ösztöndíjba, de azt sem, hogy biztosan nem számít bele. A legbiztonságosabb az, ha aki ösztöndíjra pályázik, rákérdez a titkárságon vagy az ösztöndíjbizottságnál, hogy a háztartási szelvényből származó pénzt fel kell-e tüntetni, és ha igen, milyen jövedelemként.

Ha valaki egy jogi személynél dolgozik, legyen az magánvállalat vagy bármilyen más intézmény, szükség van munkaszerződésre. Bokor-Szőcs Izabella szerint az egyik leggyakoribb félreértés, hogy a próbaidőt sokan a szerződés előtti időszaknak képzelik el. „De a próbaidő az nem a munkaszerződés előtt van” – hangsúlyozta. Előbb meg kell kötni a szerződést, és csak utána kezdődhet a próbaidő, és ha valaki tíz napot dolgozik próbaidő alatt, azt a tíz napot ugyanúgy ki kell fizetni.

A munkajogász általános tanácsokat is megfogalmazott azoknak, akik most csöppennek bele a munka világába.

Az első: senki ne dolgozzon egyetlen napot sem munkaszerződés vagy valamilyen megfelelő jogi forma nélkül. A háztartási szelvény is megadják a munkavállalás jogi keretét, de csak akkor, ha a munka valóban magánháztartáshoz kötődik. Ha nem ilyen tevékenységről van szó, akkor nem lehet vele kiváltani a munkaszerződést.

A 16 és 18 év közötti fiatalokra külön szabályok vonatkoznak, függetlenül attól, hogy diákmunkáról vagy más munkavégzésről van szó. Ők legfeljebb napi hat órát dolgozhatnak, nem vállalhatnak éjszakai munkát, és túlórázniuk sem szabad. A pihenőidőre is figyelni kell: hét napon belül két egymást követő pihenőnap jár. Ha ezt nem szombaton és vasárnap adják ki, hanem például hétfőn és kedden, akkor valamennyi pótlékot is kell fizetni. Emellett a ki nem vett szabadnapokat a munkaszerződés végén ki kell fizetni.

A háztartási szelvény tehát leginkább ott lehet hasznos, ahol eddig a felek úgy érezték, nincs igazán jó hivatalos megoldás: túl kicsi vagy túl alkalmi a munka ahhoz, hogy munkaszerződésben gondolkodjanak, de mégis olyan, amely után fizetés jár, és amelynek jó, ha marad valamilyen nyoma. A szelvény egy köztes utat kínál: egyszerűbb, mint a klasszikus munkaviszony, de több, mint a szóbeli, készpénzes megállapodás. Adózott jövedelmet, nyugdíjjárulékot, bizonyos esetekben egészségbiztosítást jelenthet, és legalább valamilyen hivatalos nyoma marad annak, hogy a munka megtörtént.

A részleteknek ugyanakkor érdemes utánanézni, mert a rendszer használata elsőre nem mindenkinek magától értetődő. Az Országos Munkaerő Ügynökség háztartási szelvényes oldalán román nyelven elérhetők a részletes útmutatók a regisztrációról, a szelvények megvásárlásáról és beváltásáról. Magyar nyelvű tájékoztatás az oldalon nincs, de a Hargita Megyei Munkaerő Ügynökség például Facebookon időnként magyarul is közzétesz információkat a rendszerről.