A Bolojan-kormány megszorításai javítottak a költségvetési hiányon, de a javulás korántsem stabil

A Bolojan-kormány megszorító intézkedéseinek részben meglett az eredménye, mivel Románia költségvetési hiánya idén január és április között 23,95 milliárd lej volt. Ez az összeg egy évvel korábban, ugyanebben az időszakban, még 56 milliárd lejnél tartott, így számszerűen valóban beszélhetünk javulásról. A pénzügyminisztérium szerint ez olyan „pályaváltásra” utal, amilyenre az elmúlt években nem volt példa.

A kedvezőbb számok mögött elsősorban az áll, hogy több pénz folyt be a költségvetésbe. Az állami bevételek 12 százalékkal nőttek 2025 első négy hónapjához képest, az áfából (TVA) 22 százalékkal több érkezett, a társadalombiztosítási járulékok 9 százalékkal emelkedtek, a bérek után fizetett adóból pedig csaknem 22 százalékkal származott nagyobb bevétel.

A bevételek növekedése mellett a kiadási oldalon is megjelent a szigorítások hatása. A közszféra bérkiadásai 1,9 milliárd lejjel csökkentek tavalyhoz képest, a szociális kiadások pedig enyhén mérséklődtek. Ezek azok a területek, ahol a kormány viszonylag gyorsan tudott fékezni, és ahol a megszorítások hatása hamar megjelenik a költségvetési adatokban.

Azonban vannak olyan kiadások, amelyeket nem lehet ugyanilyen könnyen visszafogni. Ilyenek például az államadósság után fizetett kamatok: ezek 3,26 milliárd lejjel nőttek 2025 első négy hónapjához képest. A korábbi évek nagy hiányai miatt az állam sokat vett fel hitelből, ennek az ára pedig most egyre erősebben terheli a költségvetést.

A következő hónapokban az is kérdés lesz, meddig tart ki a bevételi oldal lendülete, mivel a TVA fontos bevételi forrás, de nagy részben attól függ, mennyit vásárolnak az emberek. Ha a megszorítások, az árak vagy a bizonytalan gazdasági helyzet miatt a lakosság óvatosabban költi a pénzét, akkor ez a bevétel is lassabban nőhet.

A pénzügyminisztérium közleményében a beruházásoknál is kedvező számokat emeltek ki. Az állami beruházások értéke az első négy hónapban meghaladta a 31 milliárd lejt, csakhogy ennek az összegnek nagyjából háromnegyede európai uniós forrásokból és a helyreállítási alapból (PNRR) érkezik, nem közvetlenül a román állam saját pénzéből.

A minisztérium szerint az uniós pénzekből és a PNRR-ből teljesített kifizetések több mint 34 százalékkal nőttek tavalyhoz képest. Hozzátették: a költségvetés javulása továbbra is sérülékeny, mert egyszerre függ a bevételek alakulásától, a politikai stabilitástól, az uniós források lehívásától és attól is, hogy a befektetők továbbra is bizalommal finanszírozzák-e Romániát.