Mégsem teszik könyvelővé az alkotókat: nem lesz kötelező az e-Factura használata a szerzői jogdíjas jövedelmeknél

Mégsem lesz kötelező az e-Factura rendszer használata azoknak a magánszemélyeknek, akik szerzői jogdíjból szereznek jövedelmet, írja az Agerpres. A módosító indítványnak köszönhetően kiveszik a kötelező elektronikus számlázás hatálya alól többek között az írókat, fordítókat, újságírókat, művészeket és más alkotókat, amennyiben magánszemélyként, személyi számuk alapján adóznak.

A döntés egy több hónapja húzódó vita végére tesz pontot.

A kormány 2025 végén elfogadott salátarendelete eredetileg kiterjesztette volna az e-Factura használatát azokra a magánszemélyekre is, akik nem cégen vagy PFA-n keresztül, hanem személyi számuk (CNP) alapján végeznek jövedelemszerző tevékenységet. A rendelkezés már az elején bizonytalanságot okozott, mert nem volt világos, hogy a nem állandó, csupán alkalmi szerzői jogdíjas bevételek is ide tartoznak-e.

A kérdés különösen az alkotói és kulturális szférát érintette érzékenyen. Sok író, fordító, szerkesztő, újságíró, színész, képzőművész vagy zenész nem vállalkozóként működik, hanem időnként köt szerzői jogdíjas szerződést egy kiadóval, szerkesztőséggel, színházzal, civil szervezettel vagy kulturális intézménnyel, ezek után pedig gyakran alkalmi, sok esetben kis összegű kifizetésekről van szó.

Azonban a pénzügyminisztérium szerint a szabályozás a szerzői jogdíjas jövedelmekre is vonatkozott volna. Ez azt jelentette volna, hogy az érintett magánszemélyeknek regisztrálniuk kell a RO e-Factura nyilvántartásba, elektronikus számlát kell kibocsátaniuk, és az adóhatóság digitális felületein keresztül kell továbbítaniuk a számlákat.

A szabályozás ellenzői szerint ez aránytalan terhet rótt volna olyan emberekre, akik nem üzletszerű tevékenységet folytatnak. Az alkotói szférából érkező bírálatok egyik fő érve az volt, hogy a szerzői jogdíjas jövedelmek jelentős része már most is átlátható és adózott. A kifizető intézmények, például kiadók, szerkesztőségek vagy civil szervezetek rendszerint levonják és bevallják az adót, ezért az az új kötelezettség nem az adóelkerülést csökkentette volna, hanem ugyanarra a jövedelemre épített volna rá egy újabb adminisztratív réteget.

A tiltakozást a Declic online petíciója is felerősítette, amely azt kérte a pénzügyminisztériumtól és az adóhatóságtól, hogy ne alakítsák „könyvelőkké” az alkotókat. A petíció kezdeményezői szerint nem indokolt ugyanúgy kezelni egy alkalmi szerzői jogdíjas bevételt, mint egy folyamatos gazdasági tevékenységet végző vállalkozás bevételét. Arra is felhívták a figyelmet, hogy sok érintettnek külön digitális aláírást, könyvelői segítséget vagy technikai támogatást kellett volna igénybe vennie ahhoz, hogy megfeleljen a szabályoknak.

A vita közben a kormányzati oldalon is megjelent az óvatosság. Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök bejelentette, hogy egyeztetni fog a pénzügyminisztériummal az e-Factura kiterjesztéséről.

A pénzügyminisztérium végül módosító indítványt nyújtott be, amelyet a képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottsága elfogadott. Ennek értelmében a személyi szám alapján adózó magánszemélyek számára az e-Factura használata nem lenne kötelező, és választható marad.

A módosítás kifejezetten mentesíti a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket, valamint a Romániában működő külföldi kulturális intézeteket és központokat.

A tervezet egy gyakorlati problémát is rendezne: lehetővé tenné, hogy azok, akik már bekerültek az e-Factura nyilvántartásba, de a módosítás után nem lennének kötelesek használni a rendszert, kérhessék törlésüket.

Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint az államnak továbbra is határozottan fel kell lépnie az adóelkerüléssel szemben, de kiszámíthatónak és észszerűnek kell lennie azokkal, akik szabályosan vallják be jövedelmüket. A minisztérium álláspontja szerint az adóhatóság digitalizációja és az elektronikus rendszerek fejlesztése továbbra is fontos cél, de ezeknek egyszerűsítést kell hozniuk, nem pedig aránytalan kötelezettségeket azoknak, akik nem kereskedelmi értelemben vett gazdasági tevékenységet folytatnak.