Politikai válság közepén erősödik az AUR: a románok egyre inkább elfordulnak a hagyományos pártoktól

Miközben a román pártok még mindig a következő kormány összerakásán vitatkoznak, egy friss CURS-felmérés azt mutatja: a politikai bizonytalanság legnagyobb nyertese továbbra is a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR). A szélsőjobboldali párt 32 százalékon állna egy most vasárnapi parlamenti választáson, miközben a politikai elitbe vetett bizalom továbbra is mélyponton maradt. A felmérés szerint Călin Georgescu vezeti a bizalmi listát, Ilie Bolojant pedig egyre inkább „megmentőként” kezdi látni a közvélemény egy része, írja a Digi24.

Ha most vasárnap tartanának parlamenti választásokat Romániában, az AUR szerezné a legtöbb szavazatot – derül ki a CURS május 1–14. között készült felméréséből. A George Simion vezette párt 32 százalékon áll, jelentős előnnyel a Szociáldemokrata Párt (24 százalék) és a Nemzeti Liberális Párt (20 százalék) előtt. A Mentsétek meg Romániát Szövetség 10 százalékot kapna, az RMDSZ pedig épp átlépné az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

A Digi24 által ismertetett kutatás szerint a volt bukaresti polgármester, Cristian Popescu Piedone által vezetett PNRR párt 4 százalékon áll, a Diana Șoșoaca vezette SOS România pedig 3 százalékon. A „más párt” kategória összesen 2 százalékot tett ki.

A számok első látásra stabil erőviszonyokat mutatnak, a háttérben azonban mélyebb politikai feszültségek húzódnak. A román politika hónapok óta folyamatos bizonytalanságban működik: megbukott kormány, újratárgyalt szövetségek, ideiglenes miniszterelnök és állandó vita arról, milyen parlamenti többség tudná egyáltalán stabilizálni az országot.

Ebben a közegben az AUR nem feltétlenül azért erősödik, mert kormányzóképes alternatívának tartják, hanem mert sok választó szemében továbbra is az egyetlen markáns rendszerellenes szereplő maradt.

Georgescu továbbra is politikai referenciapont

A felmérés másik fontos megállapítása, hogy a politikusok iránti bizalom továbbra is alacsony. Egyetlen közszereplő sem tudta átlépni a 35 százalékos bizalmi küszöböt.

A listát Călin Georgescu vezeti: a korábbi államfőjelöltként és rendszerkritikus figuraként ismert politikusban a megkérdezettek 32 százaléka mondta azt, hogy „nagyon” vagy „meglehetősen” megbízik. Miközben Georgescu ellen több büntetőeljárás is zajlik Romániában, a hatóságok többek között szélsőséges szervezetek népszerűsítésével, alkotmányellenes cselekményekre való felbujtással és kampányfinanszírozási ügyekkel összefüggésben vizsgálódnak.

Közvetlenül Georgescu mögött Nicușor Dan államfő áll 31 százalékkal, míg az ideiglenes miniszterelnöki tisztséget betöltő Ilie Bolojan 25, az AUR elnöke, George Simion pedig 23 százalékot kapott.

A CURS szerint ez nem annyira erős politikai támogatottságot, mint inkább általános bizalmi válságot jelez. A román társadalomban jelenleg nincs domináns politikai figura: a vezetők inkább saját törzsszavazóikat tudják megtartani, mintsem széles társadalmi koalíciókat építeni.

Ez különösen Georgescu esetében figyelemre méltó. Bár jelenleg nem tölt be fontos intézményi tisztséget, továbbra is fontos szimbóluma maradt a rendszerellenes és elitellenes hangulatnak, különösen azok körében, akik a hagyományos pártokban és az állami intézményekben sem bíznak.

A PSD alelnöke, a szociológusként is ismert Vasile Dîncu a Digi24-nek arról beszélt, hogy Georgescu „egyfajta világítótorony maradt az ellenzéki és rendszerellenes szavazók számára”.

A PNL már most újabb politikai válságot vizionál, közben Bolojan körül „megszületett a megmentő mítosza”

Miközben a közvélemény-kutatások a politikai rendszer széttöredezettségét mutatják, a pártok közötti tárgyalások sem utalnak stabilizációra.

A PNL főtitkára, Dan Motreanu csütörtök este a Digi24-ben kizárta annak lehetőségét, hogy a liberálisok egy PSD által támogatott technokrata miniszterelnököt fogadjanak el. Szerinte egy ilyen kormány néhány hónap alatt összeomlana.

„Ha jövő héten kinevezünk egy kormányt, az legfeljebb három-négy hónapot fog kibírni támadások nélkül. Szeptemberben újra politikai válságunk lesz” – fogalmazott.

Motreanu szerint egy politikai legitimáció nélküli technokrata folyamatosan a pártok alkuinak lenne kiszolgáltatva, miközben minden parlamenti szereplő saját érdekeit próbálná keresztülvinni. A PNL emellett azt is világossá tette, hogy jelenleg nem kíván újabb koalíciót kötni a PSD-vel, ami tovább szűkíti a lehetséges kormányzati forgatókönyveket.

A politikai bizonytalanság közepette közben látványosan nőtt Ilie Bolojan ideiglenes miniszterelnök népszerűsége is. A PSD alelnöke, a szociológusként ismert Vasile Dîncu szerint „megszületett körülötte a megmentő mítosza”:

„az emberé, aki vág, nem tesz engedményeket és harcol a patkányhad ellen.”

Dîncu szerint ez nemcsak Bolojan személyes népszerűségéről szól, hanem arról a társadalmi hangulatról is, amely egyre inkább „keménykezű” vezetőket keres a politikai káosz közepette.

A PSD politikusa ugyanakkor azt is elismerte, hogy a jelenlegi politikai játszmából szerinte valójában senki nem jött ki győztesen. A PSD elveszítette a kormányzati pozícióit, a PNL pedig egyszerre próbál elhatárolódni a szociáldemokratáktól és kormányzóképes maradni.

Dîncu arról is beszélt, hogy a PSD elnökének, Sorin Grindeanunak a támogatottsága ugyan visszaesett a politikai botrányok idején, de az utóbbi mérésekben visszatért korábbi szintjére. Szerinte ezek „kollektív érzelmi hullámzások” egy olyan politikai rendszerben, ahol egyetlen vezető sem rendelkezik valóban stabil társadalmi legitimációval.