Kelemen Hunor továbbra is a nagykoalíciós javaslattal próbálja nyomás alá helyezni a PNL-t és az USR-t

A bizalmatlansági indítvány megszavazása előtt Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke nem nyilatkozott, állásfoglalását nem ismertette, csupán annyit lehetett tudni, hogy a képviselők a parlamenti ülésen jelen lesznek, szavazni viszont nem fognak. A kormány bukása után Kelemen azonnal megkezdte a nyilvános politikai kommunikációt, kifejtette a válságkezelő javaslatait – például a Szabadság hasábjain egy átmeneti kisebbségi kormány lehetőségéről beszélt, míg a Kolozsvári Rádió interjújában megerősítette, hogy az RMDSZ első számú opciója a kormányon maradás egy új koalícióban. A kormánybuktatást követő napokban egyre gyakrabban beszélt arról, hogy egyetlen lehetséges megoldásnak a régi koalíció újralakítását látja.

Hétfőn az Anetna3, kedden pedig a Digi24 vendége volt, ahol pontosan erről beszélt ismét, hogy szerinte az egyetlen jó megoldás a lassan egy éve megszavazott kormánykoalíció visszaállítása lenne, és ehhez mindenkinek engednie kéne a saját elképzeléseiből.

Viszont nem igazán látni a hajlandóságot a pártok részéről, a PNL nem enged Bolojan támogatásából, a PSD pedig nem fogja Bolojant elfogadni.

Az RMDSZ elnöke elmondása szerint minden héten beszél Ilie Bolojannal és Sorin Grindeanuval is, hiszen ő eddig is és ezután is igyekszik nyitott maradni mindenki felé. Gondolhatjuk, hogy ezen megbeszélések után elég jól ismeri a pártok jelenlegi álláspontját, de többször kiemelte, hogy ő mások nevében nem fog nyilatkozni.

Viszont elmondta, hogy a korábban megemlített kisebbségi kormány lehetőségét már elvetette. A PSD sem lesz hajlandó olyan kormányra szavazni, amiben nincs benne. Politikai döntéseket pedig többség nélkül nem lehet hozni.

A technokrata kormányzás lehetőségét is kizárná, úgy látja, hogy a politika a politikai pártoké, s egy technokrata kormányt minden párt elhagyna. Politikai döntésekhez pedig parlamenti többségre van szükség, különösen a PNRR lezárása előtt.

A lehetséges kormányfő személyéről is kérdezték, válaszaiból kiderült, hogy szerinte olyan személy lenne megfelelő, akit mindenki támogat és képes arra, hogy mindenkit egy asztalhoz ültessen. Természetesen vállalnia kéne a politikai felelősséget is, így nem lenne ideális olyan személy, aki a gazdasági vagy banki szektorból jönne. Szerinte pártvezetőnek sem kell lennie a jelöltnek, de szükséges, hogy valamilyen politikai vonatkozása legyen.

Nicușor Dannal kapcsolatban – aki megnevezi majd, ki alakíthat kormányt – azt mondta: „Azzal kell főznie, ami van a kamrában, még Nicușor Dannak sincs lehetősége arra, hogy olyanból főzzön, ami nincs a kamrájában. Csak abból főzhetsz, amid van. Ennyi. 2024-ben, a parlamenti választásokon ez volt a polgárok döntése.”

A PSD-RMDSZ kormány ötletétől elhatárolódik, valamint a saját miniszterelnöki jelölését sem tartja reálisnak. „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a valóságot. Már mondtam korábban is. Nincs értelme tovább találgatni. Romániában élünk. Romániában ez a lehetőség 2026-ban nem létezik.”- válaszolta a jelölésére vonatkozó kérdésre.

Annak ellenére, hogy a pártok eddig nem adtak jelet arra, hogy engednének saját elképzeléseikből, Kelemen Hunor arra számít, hogy június elejéig felállhat az új kormány. Ha ez nem történik meg eurómilliárdokat veszíthet az ország.

Az Antena3-nek adott válaszából az cseng ki, hogy a kormányalakítással kapcsolatban a túlélésre játszik, legalábbis addig, amíg az uniós források mind meg nem érkeznek.

Szerinte eddig is voltak már konfliktusok és sértődések a politikusok között, mégis mindig eljött az az idő, hogy újra tárgyaljanak. Reméljük most is hasonlóan fog működni, ugyanis a gazdaságnak minél hamarabb stabil vezetésre van szüksége. A PNRR és az OECD forrásai befolyásolják a költségvetési hiány alakulását. Az infláció már több mint 10% felett jár és a lej árfolyama is látott már szebb napokat.

Dominic Fritz az USR elnöke kedd este reagált Kelemen Hunor terveire a koalíció visszaállítását illetően:

„Csodálom az optimizmusára való képességét. Én is optimista természet vagyok, de ennek ellenére meg kell vizsgálnunk, hogy az USR és a PNL miért mondták, hogy többé nem fognak a PSD-vel kormányozni”- mondta.

Leszögezte, hogy a PNL-hez hasonlóan az USR sem hajlandó többé a PSD-vel együtt kormányozni.

Tehát amíg Kelemen Hunor még mindig a PSD-PNL-USR-RMDSZ koalícióban bízik addig a PNL és az USR vezetői már teljesen lezárnak tekintik ezt a kérdést, elhatárolódnak a PSD való közös munkától, és nem úgy tűnik mint akik meggondolnák magukat.

Politikai elemzői szemmel nézve azonban Kelemen Hunor nyilatkozatai mögött nem csak közvetítői szándék rajzolódik ki, hanem tudatos stratégiai nyomásgyakorlás is, elsősorban a PNL és az USR irányába, ami, mint látjuk, egyelőre nem járt sikerrel.

Az RMDSZ elnöke azzal, hogy a PSD–PNL–USR–RMDSZ típusú, korábbi nagykoalíció újjáépítését nevezi az egyetlen életképes megoldásnak, lényegében sarokba próbálja szorítani a jobbközép pártokat. Ha a liberálisok és az USR elutasítják a PSD-vel való közös kormányzást, mint ahogy Dominic Fritz legutóbb tette, akkor az RMDSZ könnyedén rájuk háríthatja a politikai patthelyzet felelősségét: a stabilitás lehetőségét felajánlották, a többiek mégsem éltek vele.

Ebben a logikában a „szélsőséges veszély” hangsúlyozása sem véletlen. A jelenlegi parlamenti arányok mellett ugyanis az AUR kizárásával csak egy széles, Nyugat-barát koalíció tudna stabil többséget biztosítani. Kelemen Hunor ezzel azt az üzenetet küldi a liberálisoknak: vagy újra tárgyalóasztalhoz ülnek a PSD-vel, vagy vállalják egy instabil politikai konstrukció minden következményét.

Mindeközben az RMDSZ ezzel a folyamatos és túlzott békülékenységi gesztussal, a stabilitási és felelősségi retorikával azt próbálja demonstrálni, hogy a jelenlegi politikai térben őaz egyik legkiszámíthatóbb szereplő, amely továbbra is kormányzati tényező akar maradni. A régi koalíció emlegetése ezért nemcsak politikai ajánlat, hanem annak jelzése is, hogy az RMDSZ nem készül ellenzéki szerepre.