Saját érdekköréhez irányíthatott át 120 millió lejnyi közpénzt Bukarest 5. kerületének volt polgármestere

Újabb korrupciós ügyben emelt vádat Marian Vanghelie, Bukarest 5. kerületének egykori polgármestere ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A vádirat szerint Vanghelie több önkormányzati vezetővel és üzletemberrel közösen létrehozott egy jól szervezett, hierarchikusan működő csoportot, amelynek az volt a célja, hogy önkormányzati beszerzéseken keresztül juttassanak közpénzeket bizonyos cégekhez. Az Agerpres szerint 2018 és 2020 között több mint 120 millió lejes kárt okozhattak közpénzekből finanszírozott intézményeknek.

Az ügyészek azt mondták, a módszer viszonylag egyszerű volt: a csoporthoz köthető vállalkozások különböző termékeket – például fertőtlenítő szereket, maszkokat, papírárut, tisztítószereket, piaci standokat vagy élelmiszereket – vásároltak meg, később ezeket többszörös áron értékesítették az Economat Sector 5 számára. Az önkormányzati cég ezután továbbadta a termékeket a polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó intézményeknek, köztük iskoláknak, közterület-fenntartó vállalatoknak és kulturális intézményeknek.

A DNA szerint az árakat átlagosan kilencszeresére emelték, de voltak olyan termékek is, amelyeket harmincszoros áron számláztak tovább. Az ügyészek azt állítják, hogy a rendszerből több tízmillió lejnyi jogtalan profit jutott a csoporthoz köthető cégekhez.

A nyomozás szerint az önkormányzati cégek és intézmények vezetői több esetben úgy készítették elő a beszerzéseket, hogy azok formálisan megfeleljenek a szabályoknak, de közben a dokumentációt eleve túlárazott értékekre alapozták. A vádhatóság szerint egyes vezetők és beszerzési igazgatók fiktív vagy manipulált közbeszerzési dokumentumokat állítottak össze, hogy jogszerűnek tüntessék fel az ügyleteket.

Az ügy most a bukaresti törvényszék elé kerül, miközben Marian Vanghelie neve az elmúlt két évtizedben már több korrupciós ügyben is felmerült. A legismertebb ügy 2015-ben indult, amikor a DNA azzal vádolta az akkori polgármestert, hogy közbeszerzési szerződésekért cserébe rendszeresen visszaosztást, úgynevezett „20 százalékos jutalékot” kért. Az ügyben első fokon 11 év és 8 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték, azonban a per évekig húzódott, és végül 2025-ben a bukaresti fellebbviteli bíróság elévülés miatt megszüntette a büntetőjogi felelősségét.

Vanghelie neve más ügyekben is előkerült: vizsgálták többek között az ötödik kerület köztisztasági szerződéseit, illetve a koronavírus-járvány idején lebonyolított, túlárazott tablet- és egészségügyi eszközbeszerzéseket is. A DNA több esetben azt állította, hogy önkormányzati cégeken keresztül mesterségesen felduzzasztott árakkal működő rendszereket hoztak létre.

Az egykori polgármester ügye a román igazságszolgáltatás működéséről szóló vitákban is gyakran előkerül. A Recorder Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című dokumentumfilmje például arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság bizonyos döntései számos korrupciós ügy elévüléséhez vezettek.

A dokumentumfilm egyik kiemelt példája éppen Marian Vanghelie pere volt. Az alkotók szerint az ügyében eljáró bírói testületet ötször változtatták meg, mire végül a hosszúra nyúlt eljárás elévüléshez vezetett. Az esetet 2025 tavaszán Ilie Bolojan miniszterelnök is megemlítette, amikor az igazságszolgáltatás reformjáról beszélt, arra figyelmeztetve, hogy a korrupciós ügyek elhúzódása aláássa a közbizalmat és az igazságszolgáltatás hitelességét.