A romániaiak több mint fele szerint az iráni háború gazdasági hatásai hosszasan érezhetőek lesznek

A romániaiak több mint fele úgy gondolja, hogy az iráni háború gazdasági hatásai, például az üzemanyag árának növekedése, hosszú ideig érezhetőek lesznek, derül ki az Inscop közvélemény-kutatásából. A válaszadók 56,1 százaléka számít arra, hogy a háborúnak hosszú távú gazdasági hatása lesz.

A háború várható időtartamával kapcsolatban nagyon megoszlanak a vélemények, bár egy jelentős 28 százalék úgy gondolja, hogy a konfliktus egy évnél is tovább tarthat. A válaszadók 16,6 százaléka úgy gondolja, hogy a háború egy hónapot vagy annál kevesebbet fog tartani, 11 százaléka 2-3 hónapot saccol, 11,1 százaléka 3-6 hónapot, 9,2 százaléka 6-12 hónapot, 24 százaléka pedig nem tudja.

Az is kiderült, hogy azok között, akik szerint egy évnél tovább fog tartani az iráni háború, felülreprezentáltak a 30 és 44 év közöttiek, a bukaresti lakosok és a magánszférában dolgozók, azok között pedig akik bizonytalanok a háború várható időtartamát illetően, több az AUR-szavazó, a 60 év feletti ember, az alapfokú végzettségű és a vidéken élő.

A válaszadóknak csak 7,2 százaléka gondolja azt, hogy az iráni háború gazdasági hatásai rögtön elmúlnak, ha megszűnik a konfliktus. 30,9 százalék úgy gondolja, hogy fokozatosan mérséklődnének ezek a hatások és 56,1 százalék szerint még hosszan érezhetőek maradnának. 5,8 százalék nem válaszolt a kérdésre. Mint kiderült, a 30 és 44 év közötti korosztály, illetve az alapfokú végzettséggel rendelkezők között többen reménykednek a gazdasági hatások gyors mérséklődésében, a PSD-szavazók, a férfiak és a magánszektorban dolgozók pedig inkább azt gondolják, hogy hosszú távú gazdasági következményekről van szó.

A válaszadók 46,7 százaléka gondolja azt, hogy az Egyesült Államok és Izrael győzelmével zárul majd a konfliktus, 35,4 százalék pedig az ellenkezőjét. A PNL-szavazók, a férfiak, a 30 év alattiak és az alapfokú végzettséggel rendelkezők között gyakoribbak azok, akik úgy gondolják, hogy a háború elindítói végül sikerrel járnak. Az USR-szavazók, a 45 és 59 év közöttiek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a bukaresti lakosok között többen szkeptikusak ezzel kapcsolatban.

A közvélemény-kutatás eredménye azt mutatja, hogy a romániai társadalom ködös realizmussal és a gazdasági kilátások miatti tartós szorongással szemléli a közel-keleti konfliktust, vonta le a következtetést Remus Ștefureac, az Inscop Research igazgatója. Szerinte ez arra utal, hogy a külpolitika legitimitása egyre inkább függ majd a belföldön is érezhető gazdasági hatásoktól.

Az adatok emellett szakadékot tárnak fel a városi, képzettebb, jobban tájékozott és a nyugati katonai beavatkozások hatékonyságát illetően szkeptikusabb közvélemény, valamint a kevésbé tájékozott, bizonytalan közvélemény között. Azok aránya, akik hisznek az amerikai-izraeli műveletek sikerében, magasabb, mint a szkeptikusoké, de a bizalom törékeny. A stratégiai optimizmus megkopása figyelhető meg még a kifejezetten nyugatbarát rétegekben is. Ezzel párhuzamosan a geopolitikai percepciók kezdenek pártpolitikához kapcsolódni, ami ahhoz vezethet, hogy a külpolitika túlságosan igazodik majd a belpolitikai-ideológiai vitákhoz és preferenciákhoz. Ez a jelenség hosszú távon problémákat okozhat a stratégiai koherenciában, ami az elmúlt három évtizedben példátlan volt Romániában” – kommentálta a felmérést Facebook-oldalán Remus Ștefureac.

Az adatokat 2026. április 1-7 között gyűjtötték telefonos interjúk segítségével, 1100 fős mintán, amely társadalmi-demográfiai szempontból (nem, életkor, foglalkozás) reprezentatív Románia nem intézményben élő lakosságára (18 év felettiek) nézve. A megengedett hibahatár ±3%, 95%-os megbízhatósági szinten.