A stratégiai partnerség aláírásával Ukrajna Románián keresztül szúrt oda Magyarországnak

A Romániával kötött stratégiai partnerség aláírásával Zelenszkij megmutatta a magyar politikai elitnek, ha kevésbé ellenségesek Kijevvel, akkor a kárpátaljai magyaroknak is jobb lehetett volna – kommentálta Armand Goșu, történész és a posztszovjet térség szakértője a Hotnewsnek adott interjújában azt, hogy a két állami stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot írt alá csütörtökön.

A történész szerint egyértelmű, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezte a csütörtöki látogatást, mert jelzést szeretett volna küldeni Magyarországnak, akivel az országgyűlési választások közeledtével finoman szólva is megromlott a viszonya. Ugyanakkor azt reméli, hogy „Románia nem csatlakozik ehhez a két ország (Magyarország mellett még Szlovákiát említi, mint akik közösen blokkolják az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós EU-s hitelt – szerk.) Ukrajna-ellenes politikájához”.

Goșu úgy látja, hogy Kijev az elmúlt években kétszer is felhasználta a Bukaresttel való kapcsolatát arra, hogy alakítsa más országokhoz fűződő viszonyát. Először 2023-ban, amikor Lengyelországgal romlott meg az ország kapcsolata. Zelenszkij akkor is Bukarestbe látogatott, és kezdték meg a stratégiai partnerségről szóló tárgyalásokat. Másodszor pedig most, amikor Magyarországgal lett nagyon feszült a viszonya.

Felelevenítette, hogy 2023-ban Ukrajna elismerte a román nyelvet az ukrajnai román kisebbség hivatalos nyelvének, és kivezette az addig használt moldáv megnevezést, ahogy abban az évben Maia Sandu is úgy döntött, hogy a Moldovai Köztársaság hivatalos nyelve a moldáv helyett a román lesz. Most Ukrajna újabb engedményeket tett, augusztus 31-ét a román nyelv napjává nyilvánítják Ukrajnában, illetve megígérte, hogy fenntartja a román nyelvű iskolák számát. Úgy látja, mára az ukrán diplomácia jól átlátja a román hatóságok érzékeny pontjait, a román nacionalizmussal átitatott szellemi világnézetüket.

„2023-ban megmutatta Lengyelországnak, hogy Románia alternatívát jelenthet számára, különösen a gabonaszállítás tranzitjában. Most pedig a bukaresti látogatással és a stratégiai partnerség aláírásával Zelenszkij megmutatta a magyar politikai elitnek, hogy jobb bánásmódot alkudhattak volna ki a magyar kisebbségek, sőt akár magyar nyelv napja is lehetne Ukrajnában, ha kevésbé ellenségesek, és javítják kapcsolatukat Kijevvel” – magyarázta a történész, aki szerint ez olyan, mintha Magyarországnak szúrna oda Zelenszkij Románián keresztül.

Armand Goșu úgy látja, hogy Ukrajnának egy olyan Romániára volt szüksége, amely „nem csatlakozik a magyar–szlovák–cseh klubhoz, amely máris komoly problémákat okoz a brüsszeli tárgyalásokon. Kijev nagyon jól tudja, hogy Románia Moldova miatt soha nem áll majd azoknak az országoknak az oldalára, amelyek megakadályozzák Ukrajna útját Európába”.

A történész az interjúban hangsúlyozta, két és fél évnyi stratégiai partnerségi tárgyalások lezárása jó jel, „de nem fog minőségi ugrást hozni a kétoldalú kapcsolatokban, ne legyenek illúzióink”. Szerinte a két ország kapcsolatát évtizedek óta akadályozzák bizonyos román állami intézményekben dolgozó emberek – titkosszolgálati vezetők, minisztériumi tisztviselők és diplomaták –, akik meglátása szerint 35 éve blokkolják a román–ukrán együttműködés fejlődését.

Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Ukrajna kulcsfontosságú szereplője lesz Európa jövőbeli biztonsági rendszerének, ezért Románia jövője is részben a keleti szomszédjától függ. Szerinte ez fordítva is igaz: Ukrajnának szüksége van Romániára, mert egy fontos folyosó Európa felé. Ukrajna fő stratégiai célja pedig nem egyszerűen Oroszország legyőzése, hanem az európai integráció és a nyugati civilizációhoz való csatlakozás.

Nicușor Dan román államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön írták alá a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a bukaresti elnöki palotában. Emellett aláírtak egy energiaügyi együttműködési keretmegállapodást és egy szándéknyilatkozatot a haditechnikai eszközök közös gyártásáról.