A menopauza alapjaiban érinti a munkaerőpiacot, a parlamentben mutatták be az ezt alátámasztó felmérést

Romániában jelenleg ötmillió 40 és 65 év közötti nő él, ők azok, akik leginkább ki vannak téve a menopauza tüneteinek. A CURS felmérése szerint a változókorral járó szimptómák jellemzően 50 éves kor előtt jelentkeznek, tehát akkor, amikor a nők még nagyon is aktívak a munkaerőpiacon.

A szociológiai felmérést az egyik nagy romániai egészségügyi magánszolgáltató támogatásával, a Menopauzám Van Egyesület (Asociația Sunt La Menopauză) kezdeményezésére készítette a CURS 2025 végén. Az eredményeket bemutató eseményt a parlament épületében mutatták be kedden, Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter, Roxana Mînzat, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és Alexandru Rafila volt egészségügyi miniszter, a képviselőház egészségügyi bizottságának elnöke jelenlétében.

Roxana Mînzat bejelentette, hogy a menopauzát most először belefoglalják a nemi egyenlőséget érintő uniós stratégiába, amit március 5-én mutatnak be, írta beszámolójában a Libertatea pentru Femei.

A felmérést bemutató eseményen felszólaló szakértők szerint célzott orvosi szolgáltatásokra és munkahelyi támogatásra van szükség, derült ki a Hotnews beszámolójából. Irina Radu-Rădulescu pszichiáter például arról számolt be, hogy sok 40 és 50 közötti női páciense úgy érzi, hogy az agya már nem működik rendesen és attól tart, hogy a demencia első jeleit tapasztalja. Nagy többségük szorongással és depresszióval küzd. Mivel ezek a nők a legaktívabb éveikben vannak, ez azt jelenti, hogy a menopauza alapjaiban érinti a munkaerőpiacot, emelte ki.

Andreea Domșa, a CURS szociológusa szerint a felmérést nem volt könnyű elkészíteni, mert a menopauza érzékeny téma a romániai nők számára. Miközben 10-ből 7 nőnél akkor kezdődik a menopauza, amikor fontos szerepeket töltenek be, 47 éves kor előtt és 63 százalékuknak legalább egy egészségügyi problémája van.

Ileana Badiu, a Menopauzám Van Egyesület (Asociația Sunt La menopauză) elnöke abban látja a legnagyobb problémát, hogy a menopauzáról senki nem akar beszélni, a témát szégyen és irónia övezi, pedig nők millióit érinti Romániában.

Az 1067 megkérdezett, 40 és 65 közötti nő közül a többség azt tapasztalta, hogy a változókorral járó tünetek, mint a hőhullámok vagy a rendszertelen menstruáció, 50 éves koruk előtt jelentkeztek, de jelentős hányaduk – 24 százalékuk – már 42 éves kora előtt találkozott ezzel.

A válaszadók körében a leggyakoribb egészségügyi problémák autoimmun jellegűek voltak, 17 százalékukat diagnosztizálták autoimmun pajzsmirigy-gyulladással, reumás ízületi gyulladással vagy lupusszal. 12 százalékuk küzd olyan érrendszeri betegségekkel, mint a magas vérnyomás, a dyslipidémia vagy a koszorúér-betegség és 7 százalékuk májproblémákkal, például zsírmájjal, májgyulladással vagy májzsugorodással.

A felmérés résztvevőinek csak 15 százaléka kapott hosszú távú kezelést a menopauza megnyilvánulásaira. Ezek között egyébként a hangulatváltozások, az alvászavar, a fáradékonyság és a nemi vágy csökkenése voltak a legjellemzőbbek, de gyakran említették az evészavarokat, a koncentrációs zavart is. 34 százalék számolt be arról, hogy nehezére esik a relaxáció.

A válaszadók jelentős hányada, 65 százaléka számolt be arról, hogy majdnem minden éjszaka többször felébred és reggel fáradtan kel fel. Bár 83 százalékuk aktív a munkaerőpiacon, a többségük, 80 százalék sosem hiányzott a munkahelyéről a változókorhoz kapcsolódó tünetek miatt.

8 százalék értékelte úgy, hogy a menopauza tünetei nagyon súlyosan befolyásolták a szakmai teljesítményét az utóbbi egy hétben, 29 százalék ezt „csak” súlyosnak értékelte.

Csak 15 százalék válaszolta azt, hogy egyáltalán nem befolyásolta a munkavégzését, hogy változókorban van.

Emellett majdnem 40 százalék számolt be arról, hogy az energiaszintje és koncentrációs, illetve döntéshozatali képessége kívánnivalót hagy maga után.

Ami a téma munkahelyi kezelését illeti, a válaszadók 36 százaléka nem érezte úgy, hogy titkolnia kellene a kollégák előtt, hogy min megy keresztül, de 33 százalék ezt rendszeresen megteszi. Ugyanakkor 61 százalék nem kért külön támogatást a munkahelyén a menopauza tünetei miatt. Azok közül, akik vették erre a bátorságot, 16 százalék kapott támogatást, például rugalmasabb programot vagy olyan extrákat, mint a légkondi, a csereruha vagy a több szünet lehetősége. 8 százalék engedélyt kapott arra, hogy otthonról dolgozhasson.

Ami az orvosi segítséget illeti, a magas költségek és a szakemberek hiánya a legfőbb akadály a változókorú nők számára, ezt 37 százalék említette. 14 százalék mondta azt, hogy fél a hormonkezeléstől és 3 százalék azt, hogy restell orvoshoz fordulni ezzel a problémával. Több mint háromnegyedük azt nyilatkozta, hogy élne a lehetőséggel, ha létezne kimondottan a változó korra összpontosító orvosi szolgáltatás.

A munkaerőpiac nem támogatja a változókorba ért nőket, hívta fel a figyelmet Otilia Sava ügyvéd, a Menopauzám Van Egyesület alapító tagja, aki felvetette, hogy módosítani kellene a munkatörvénykönyvet és be kellene vonni a kötelező egészségbiztosítás keretében téríthető kezelések közé a hormonkezelést.

Az eseményen jelen volt Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter is, aki szerint a menopauzát nem problémaként kell kezelni, hanem olyan fiziológiai helyzetként, amelyhez alkalmazkodni kell. Meglátása szerint a minisztérium partner ebben és elsőként a monitorizálásban segíthetne. Alexandru Rafila posztolt is a témában, bejegyzésében kiemelte, hogy a menopauza nem mellékes téma, orvosi szükséglet és közfelelősség beszélni róla és bejelentette, hogy ennek szellemében hamarosan munkacsoportot hoz létre a képviselőházi szakbizottságban, amely párbeszédet kezdeményez az érdeklődő szervezetek, az egészségügyi köz- és magánintézmények képviselőivel.