Tandíjemelés a BBTE-n: Markó Bálint szerint nem lehetett tovább halogatni, a diákszervezetek tiltakoznak

Megemelik a tandíjakat a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a 2026–2027-es tanévtől kezdődően. A Kolozsváron működő intézmény szenátusa 56 igen, 18 nem szavazattal és két tartózkodás mellett fogadta el az egyetem vezetőségének javaslatát, amelyet fokozatosan, két tanév alatt vezetnek be – áll az egyetem közleményében.

Kiemelték: az intézkedés nem érinti a jelenlegi hallgatókat, ők továbbra is azt az összeget fizetik, amelyet a felvételijük idején állapítottak meg. Az emelés kizárólag azokra vonatkozik, akik 2026 őszétől kezdik meg tanulmányaikat alapképzésen, mesterképzésen vagy doktori fokozaton.

Az új szabályozás értelmében a tandíjakat a törvény által meghatározott állami finanszírozási szinthez igazítják, amely jelenleg évi 6 500 lej az alap- és mesterképzések esetében. Az egyetem vezetése szerint ez az igazítás elkerülhetetlenné vált, mivel a jelenlegi tandíjak számos szakon jóval az ez alatti küszöb alatt maradtak.

Az egyetem vezetése azzal indokolta döntését, hogy a tandíjak és az állami finanszírozás közötti különbséget már 2019-ben azonosították, de a Covid miatt akkor elhalasztották az emelést. Azóta érzékelhetően nőttek az egyetem fenntartási és rezsiköltségei, emellett pedig az intézmény továbbra is jelentős összegeket fordít infrastruktúrára, kutatásra és hallgatói szolgáltatásokra. A közlemény szerint az emelés jogszabályi kötelezettség, de ahhoz is szükséges, hogy fenntarthassák az intézmény működését.

Az egyetem ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tandíjak nem haladják majd meg az állami finanszírozási szintet, és továbbra is szociális védelmi intézkedésekkel kívánják támogatni a hallgatókat. Például azok számára, akik a felvételkor egy összegben kifizetik a teljes éves díjat, 10 százalékos kedvezményt biztosítanak. Az intézmény álláspontja szerint az emelés elengedhetetlen a minőségi oktatás és a működés stabilitásának fenntartásához, és igyekeznek mérsékelni annak közvetlen hatását a hallgatókra.

A diákszervezetek tiltakoznak

Nem sokkal azután, hogy a BBTE szenátusa elfogadta a tandíjak emeléséről szóló döntést, a hallgatói szervezetek nyilvánosan tiltakoztak az intézkedés ellen, és tüntetéseket helyeztek kilátásba. Közös közleményben a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Hallgatói Szervezete (OSUBB), a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Hallgatói Tanácsa (CSUBB) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) élesen bírálták az új szabályozást.

A hallgatói képviselők szerint ez az elmúlt évek legnagyobb tandíjemelése, amely egyes szakokon akár 3 500 lejes növekedést is jelenthet, ami megközelítőleg 120 százalékos emelkedésnek felel meg a jelenlegi díjakhoz képest. Álláspontjuk szerint ez a változás sok fiatal számára komoly anyagi akadályt jelenthet, és akár azt is eldöntheti, hogy valaki egyáltalán megkezdheti vagy folytathatja-e felsőfokú tanulmányait.

A diákszervezetek szerint már 2025 decemberében egyeztetéseket folytattak az egyetem vezetőségével, ahol egyértelműen jelezték ellenérzéseiket a tervezett emeléssel kapcsolatban. A közleményükben azt írták, hogy január közepén nyilvánosan is bemutatták az intézkedés várható következményeit, február 13-án pedig közös akcióval hívták fel a figyelmet arra, hogy a hallgatói közösség széles körben ellenzi a döntést. A szenátus február 16-i ülésén a hallgatói képviselők szintén felszólaltak, de nem hallgatták meg az érveiket – állítják a közleményükben.

Úgy fogalmaztak, hogy a konzultációs folyamat csupán látszólag biztosított teret a vélemények ütköztetésére, a végső döntés pedig figyelmen kívül hagyta a hallgatók érdekeit. Tiltakozásul a hallgatói képviselők elhagyták az üléstermet a szavazás után.

A diákszervezetek arra is figyelmeztettek, hogy különösen kedvezőtlen gazdasági és társadalmi környezetben történik a tandíjak emelése, hiszen a megélhetési költségek folyamatosan emelkednek, és az állami támogatások, ösztöndíjak mértéke is csökkent. Külön kiemelték, hogy Kolozsvár az ország egyik legdrágább városa, ahol a lakhatási válság és a magas megélhetési költségek már most is komoly terhet rónak a diákokra. Véleményük szerint az intézkedés veszélyes, és azt sugallja, hogy az egyetemi oktatáshoz való hozzáférés egyre inkább a hallgatók anyagi helyzetétől függ.

A hallgatói szervezetek követelik az egyetem döntésének felülvizsgálatát, valamint az ösztöndíjalap növelését azért, hogy az valóban fedezni tudja a hallgatók szükségleteit. Közölték azt is, hogy a következő időszakban utcai demonstrációkat szerveznek, és további lépéseket tesznek, hogy az egyetem vezetése újragondolja a tandíjak emeléséről szóló határozatot.

Röviden reagált a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) is a megkeresésünkre, és ők sem örülnek a döntésnek, válaszukban úgy fogalmaztak, hogy „a tavalyi, oktatást sújtó megszorítások eleve korlátozták a diákok egyenértékű lehetőségét az oktatásra, ezt a tandíjak növelése tovább fokozza.” Mint írták: nem támogatják a BBTE szenátusa által meghozott döntést.

Markó Bálint: A tandíjemelést már nem lehetett tovább halasztani

A Transtelex megkereste Markó Bálintot, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Tagozatának vezetőjét, hogy fejtse ki részletesebben az egyetem álláspontját. A rektorhelyettes szerint a tandíjemelés kapcsán mindenekelőtt fontos tisztázni, mit is jelent maga a tandíj az állami felsőoktatásban. Mint mondta, a hallgatók jelentős része államilag támogatott helyen tanul, számukra sem most, sem a jövőben nem kell tandíjat fizetni. Az állami támogatás összege az utóbbi időszakban évi 6 000–6 500 lej körül mozgott, szaktól függően ennél magasabb is lehet. A tandíjfizetés azoknak a hallgatóknak a körére korlátozódik, akik nem jutnak be támogatott helyre, második diplomát szereznének, vagy olyan képzési formát választanak – például távoktatást –, amely nem részesül állami finanszírozásban.

„A magyar, nappali tagozatos alapképzős diákjaink túlnyomó része, körülbelül 86 százaléka, államilag támogatott helyen tanul, tehát nem kell tandíjat fizetnie” – tette hozzá Markó Bálint.

A rektorhelyettes arról is beszélt, hogy az egyetem már évekkel ezelőtt belső pénzügyi elemzéseket végzett. Ahogy a BBTE korábban idézett közleményében is áll, már 2018-ban felmerült a tandíjak emelésének szükségessége, mivel azok akkor is jelentősen elmaradtak az állami fejpénz összegétől, de a Covid idején – egy társadalmi és egészségügyi válság közepette – nem szerettek volna erről döntést hozni. Az emelést azonban – fogalmazott – „most már nem lehetett tovább tolni”, különösen a gazdasági nehézségek és az egyes szakok fenntarthatóságának kérdése miatt. Kiemelte azt is, hogy a nagy romániai egyetemek többsége idén szintén tandíjat emelt, és a BBTE díjai még így is alacsonyabbak maradnak számos hazai és magyarországi intézményhez képest. „A jelenlegi emeléssel sem fogjuk elérni a diákellátmány alapösszegét” – hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy a tandíjemelés miként befolyásolhatja a jelentkezők számát és a hozzáférést a felsőoktatáshoz, Markó Bálint válaszában óvatosságra intett az egyszerűsítő magyarázatokkal szemben. A lemorzsolódás, a tanulmányok megszakításának hátterében nem kizárólag pénzügyi okok állnak: szerepet játszhat szakváltás, családi helyzet vagy tanulmányi teljesítmény is.

Rámutatott, hogy a kolozsvári megélhetési költségek emelkedése ellenére a BBTE-n a lemorzsolódás stagnál vagy enyhén csökken.

Az egyetem Qualitas Központja folyamatosan elemzi az adatokat, karokra, tagozatokra és képzési formákra bontva. A magyar tagozaton – tette hozzá – viszonylag alacsony az egyetemelhagyás aránya. A lemorzsolódás mérséklésében kiemelten fontosnak tartja az olcsó és jól felszerelt bentlakásokat, a megfizethető étkezési lehetőségeket, valamint a karriertanácsadást és a pszichológiai támogatást.

A hallgatói szervezetek kritikájára reagálva úgy véli, hogy a konzultációs folyamat nem volt formális. A tandíjemelés kérdése már tavaly tavasszal napirendre került az Igazgatótanácsban, ahol a diákprefektus is jelen van, majd a szenátus határozatban rögzítette, hogy a karok döntsenek a konkrét összegekről. A kari tanácsokban és a különböző testületekben mindenütt részt vettek a diákképviselők, és – mint mondta – január elején külön egyeztetett a magyar diákképviselettel is.

A rektorhelyettes úgy fogalmazott, „egy kellően hosszú konzultációs folyamatról beszélünk”, amelynek során a diákok javaslatai is megjelentek, például abban, hogy más egyetemi szolgáltatások díjai – köztük a bentlakási díjak – alacsonyak maradjanak, illetve hogy szociális támogatócsomagról és ösztöndíjakról is egyeztessenek.

A hátrányos helyzetű hallgatók támogatásáról szólva hangsúlyozta: „kifejezetten félrevezetőnek tartom, ha összemossuk a szociálisan hátrányos helyzetűeket a tandíjat fizetőkkel”. Az egyetem számos mechanizmust működtet a rászorulók támogatására: fenntart államilag támogatott helyeket vidéki középiskolákból érkezőknek, fogyatékossággal élőknek vagy roma jelentkezőknek, speciális asszisztenciát biztosít, több képzést alacsonyabb megélhetési költségű kihelyezett tagozatokon működtet, és lehetőséget ad arra is, hogy jó tanulmányi eredménnyel a tandíjas helyről támogatottra kerüljenek át a hallgatók. Emellett kedvezményes bentlakási és étkezési lehetőségeket kínálnak, amelyek – megfogalmazása szerint – a kolozsvári viszonyok között „korántsem elhanyagolható” segítséget jelentenek a diákok számára.

Kérdéseinket elküldtük a Kolozsvári Magyar Diákszövetségnek is, azonban a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. Cikkünket frissítjük, ha utólag beérkeznek a válaszok.