Elakadt a korrupció elleni küzdelem Romániában a Transparency International szerint

2012 óta jószerével stagnál a korrupció elleni küzdelem Romániában a Transparency International korrupcióérzékelési indexe alapján – derül ki a szervezet legfrissebb jelentéséből. Románia továbbra is az EU sereghajtói között van, csak két országot, Bulgáriát és Magyarországot előzi meg.

A Transparency International 31. alkalommal készítette el jelentését a szervezet korrupcióérzékelési indexe alapján, ami a közszektort érintő korrupcióval szembeni védettségük szerint rangsorolja az országokat, 13 független forrás adatainak összegzésével. A rangsor 0-tól 100-ig értékeli az országokat, ahol a nulla a „nagyon korrupt”, a 100 pedig az „egyáltalán nem korrupt” kategóriát jelenti. A friss jelentés szerint Románia 45 pontot ért el 2025-ben, ami eggyel kevesebb, mint a 2024-es eredménye, és jóval elmarad a 62 pontos uniós átlagtól. Ugyanakkor ez a pontszám mindössze eggyel több, mint ahogy 2012-ben értékelték az országot.

A Transparency International közleménye szerint egyes országok az elmúlt években jelentős változásokat mutattak: Görögország például 14 pontot javított 2012 óta, és most 50 ponton áll. Jelentősen, 11 pontot javultak a balti államok, ahol az észtek 76, a litvánok 65, a lettek pedig 60 pontot kaptak tavaly. Ezzel szemben Magyarország jelentőset, 15 pontot rontott 2012-höz képest, de Spanyolországot is 10 ponttal gyengébbre értékelték tavaly (55 pont), mint abban az évben.

A Transparency International közleménye szerint az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent azoknak az országoknak a száma, amelyek 80 pont feletti eredményt értek el: míg egy évtizeddel ezelőtt még 12 ilyen állam volt, 2025-ben már csak öt. Úgy értékelték, hogy világszerte a korrupció súlyosbodása tapasztalható, még a megszilárdult demokráciákban is növekszik a vezetői minőség romlása miatt.

A jelentésben Romániával kapcsolatban azt emelik ki, hogy olyan időszakon ment keresztül az ország, amelyben meggyengült a bizalom az állam alapvető intézményeiben. A jelentés készítői szerint intézményi szinten kiemelten fontos lenne az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vezetésének rendezése, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetésének stabilitása, a zárolt javak gondnokságának országos ügynöksége (ANABI) megerősítése, valamint a pénzmosás elleni küzdelemért felelős hivatal intézményi reformja.

Emellett a büntetőeljárások minőségének a javítását is fontos célként hangsúlyozzák, hogy azok sikeresen megállják a helyüket a bíróságokon és a dossziék fenntarthatók legyenek. Úgy érvelnek, az elmúlt évek bírósági döntései megmutatták, szenzációs vádak önmagukban nem elegendők, ha azok a nyomozások minősége és jogi megalapozottság hiányában aztán nem állják ki a bíróságokon a próbát. Úgy látják, hogy a visszaküldött ügyiratok arányának, valamint a bíróság elé terjesztett ügyekben hozott felmentő ítéletek arányának csökkenése azt mutatja, hogy javult a büntetőeljárások minősége. Ugyanakkor ezt tendenciát tovább kell erősíteni a korrupcióellenes erőfeszítések iránti bizalom visszaszerzéséhez.

A jelentés szerint a közbizalom visszaszerzése szempontjából prioritásként kellene kezelni, hogy megszűnjön a bírósági eljárásokról terjedő félrevezető vagy hamis információk terjesztése, és hogy a korrupció elleni küzdelmet ne használják politikai fegyverként, és felszámolják a politikai szereplők és azok hovatartozása alapján alkalmazott kettős mércét. A jelentés szerint ezek az ország tárgyalási képességét és pénzügyi piacokon való hitelességét is aláássák.

A jelentésben arra is kitérnek, hogy 2025 decemberében az Európai Unió elfogadta első átfogó korrupcióellenes irányelvét, amely a büntetőjog harmonizálását és a korrupcióval szembeni zéró toleranciát irányozza elő. Az irányelv átültetése jó lehetőség Románia számára is, hogy ambiciózus reformokat indítson, és akár 2030-ig elérje az 50 pontos eredményt a korrupcióérzékelési indexen.

A Telex ebben az anyagában foglalta össze, hogy a Transparency International miként értékeli Magyarországot.