Februártól nem fizetik a betegszabadság első napját, de a rendelet gyakorlati része még nem teljesen tiszta

Sem a munkáltató, sem az állami egészségbiztosítási rendszer részéről nem lesz kifizetve a betegszabadság első napja február 1-től. A Digi24 által megszólaltatott szakértők szerint a változtatás leginkább a munkavállalókat érinti hátrányosan, a munkáltatóknak pedig jogi és adminisztratív nehézségeket is okozhat, még akkor is, ha pénzügyileg nem terhelik őket. A 2025/91-es sürgősségi kormányrendelet a kormány egészségügyi kiadáscsökkentő csomagjának része, és a tervek szerint 2027. december 31-ig marad érvényben.

A jelenlegi szabályozás alapján az állami egészségbiztosítási pénztár a betegszabadság költségeit a hatodik naptól kezdi fedezni, míg az első öt napot a munkáltató fizeti. Ez a rendszer azonban 2026-tól megváltozik: az első nap teljes egészében kifizetetlen marad, a második és a hatodik nap közötti időszakot továbbra is a munkáltató állja, míg a hetedik naptól kezdődően a betegszabadságot az állam finanszírozza.

Oana Botolan humánerőforrás-szakértő a Digi24-nek elmagyarázta, hogy ebben az értelemben a cégek nem kerülnek nehezebb pénzügyi helyzetbe, hiszen továbbra is öt napot fizetnek, csupán az állami megtérítés kezdete tolódik későbbre. Szerinte a változás sokkal inkább operatív és adminisztratív szinten jelent kihívást, nem közvetlen költségnövekedésről van szó.

A munkavállalók esetében az új szabályozás azonnali és kézzelfogható következményekkel jár, hiszen a betegszabadság első napja biztos jövedelemkiesést jelent. Oana Botolan szerint ez a megoldás főként a rövid betegszabadságokat érinti hátrányosan, hiszen az érintettek egy teljes napnyi jövedelmet veszítenek el.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kifizetetlen első nap másodlagos hatásokat is kiválthat: sokan dönthetnek úgy, hogy inkább betegen is bemennek dolgozni, mert egyszerűen nem engedhetik meg maguknak az egynapi fizetés kiesését, ez pedig hosszabb távon a munkahelyi megbetegedések számát is növelheti.

Habár az első nap nem jár pénzbeli juttatással, jogi értelemben továbbra is betegszabadságnak minősül, az a nap is beleszámít a biztosítási időszakba. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ezt a napot a REGES rendszerben – azaz az országos munkavállalói nyilvántartásban – is betegszabadságként kell rögzíteni, nem pedig fizetés nélküli szabadságként, hiszen arra a munka törvénykönyve más feltételeket ír elő.

A változások nem érnek véget az első nap kifizetésének eltörlésével. A 2025/141-es törvény módosította a betegszabadságra járó táppénz kiszámításának módját is. A korábbi egységes százalék helyett a kifizetés mértéke a betegszabadság időtartamától függ. Rövidebb, legfeljebb hét napos betegszabadság esetén a táppénz a számítási alap 55 százaléka, nyolc és tizennégy nap között 65 százalék, míg tizenöt napnál hosszabb távollét esetén 75 százalék. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló nemcsak az első napot veszíti el teljes egészében, hanem a további napokra is csökkentett összegű juttatást kap, különösen akkor, ha rövid ideig tartó betegségről van szó.

A táppénzhez továbbra is szükséges legalább hat hónapnyi járulékfizetés az elmúlt tizenkét hónapban. Emellett léteznek kivételes helyzetek is, amikor a betegszabadság a minimális járulékfizetési feltételek teljesítése nélkül is igénybe vehető. Ilyenek például a sürgősségi orvosi beavatkozások, a munkahelyi balesetek és megbetegedések, a karantén, a fertőző betegségek, a tuberkulózis, a daganatos betegségek vagy az AIDS. Ezekben az esetekben a táppénz mértéke rendszerint elérheti a bruttó jövedelem 80 százalékát.

Andreea Stan és Ioana Iacob, egy nemzetközi ügyvédi iroda munkajogászai szerint az első nap kifizetésének megszüntetését elsősorban az indokolta, hogy az utóbbi években a betegszabadságokra fordított állami kiadások jelentősen megnőttek. Tapasztalataik alapján bizonyos esetekben a betegszabadságot sokszor indokolatlan helyzetekben vették igénybe, például szabadság pótlására, felmondási idő meghosszabbítására vagy fegyelmi eljárások alóli kibúvóként. Bár az érthető, hogy az első, kifizetetlen nap jogilag továbbra is betegszabadságnak számít, az új szabályozáshoz nem társulnak részletes végrehajtási útmutatók, így sok gyakorlati kérdés – a nyilvántartástól a bérszámfejtésig – továbbra is tisztázatlan.

Ha egy munkáltató mégis úgy dönt, hogy saját forrásból kifizeti ezt a napot, az már bérjellegű juttatásnak minősülhet, ami adó- és járulékköteles, és amelynek elszámolhatósága adójogi szempontból is kérdéses lehet, attól függően, milyen belső szabályzatot használ a cég.

A jogi és adminisztratív bizonytalanság mellett pénzügyi kockázatok is felmerülnek, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. Oana Botolan szerint a munkáltatók továbbra is előfinanszírozzák a betegszabadságokat, miközben az állami megtérítés gyakran késik, ez pedig komoly nyomást helyezhet a cégek cashflow-jára és működési tőkéjére. Mindez arra kényszeríti a vállalatokat, hogy felülvizsgálják belső szabályzataikat, amelyek eddig egyértelműen rögzítették az első öt nap kifizetésének rendjét.

A szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy a szabályzatmódosítások mellett elengedhetetlen a világos és átlátható kommunikáció a munkavállalók felé. Enélkül könnyen születhetnek félreértések, vagy egyszerűen elégedetlenség és feszültségek alakulhatnak ki a munkahelyeken.