Négy német város megvonta a segélyeket román és bolgár EU-állampolgároktól, egyes ügyekben kiutasítás is indult

Több németországi városban is megvonták az elmúlt évben a szociális juttatásokat román és bolgár EU-állampolgároktól, és egyes esetekben a tartózkodási jog visszavonásáról is döntöttek, írja – a Bild nevű német lap nyomán – az Antena 3 CNN. A német hatóságok szerint az intézkedések célja a szociális ellátásokkal kapcsolatos visszaélések visszaszorítása volt.

A német lap beszámolója szerint Duisburg, Gelsenkirchen, Dortmund és Hagen városában 2024 végétől vizsgálták felül a román és bolgár állampolgárok szociális jogosultságait. 2025 folyamán összesen 1181 érintett ügyében születtek döntések.

A legtöbb eset Gelsenkirchenhez (506) és Duisburghoz (556) kötődik, Dortmundban 116, Hagenben pedig mindössze három alkalommal vonták meg a juttatásokat. A Bild szerint a különbségek részben az érintettek számából, részben az önkormányzatok széles mérlegelési jogköréből adódnak.

A német hatóságok indoklása alapján az érintettek egy része csak formálisan vagy minimális óraszámban dolgozott, miközben jövedelme nem érte el a megélhetéshez szükséges szintet. A gelsenkircheni bevándorlási hivatal gyakorlata szerint aki a megélhetési költségeinek kevesebb mint egyharmadát fedezi munkából, elveszítheti a munkavállalói státuszát, ami a szociális jogosultságok megszűnésével és végső esetben a tartózkodási jog visszavonásával járhat. A Bild szerint több ilyen döntést a bíróságok is megerősítettek.

Hagen polgármestere, Dennis Rehbein bírálta az uniós szabályozást is, amely jelenleg már heti 5,5 óra munkavégzést is elegendőnek tekint ahhoz, hogy valaki munkavállalónak minősüljön és jogosult legyen szociális ellátásra. Szerinte ez túl alacsony küszöb, miközben Hagenben mintegy 7000 román és bolgár bevándorló él, és a helyzet évi körülbelül 10 millió eurós terhet ró a város költségvetésére.

A polgármester ugyanakkor elismerte: a város gazdaságának szüksége van bevándorló munkaerőre, a társadalmi feszültségek fő forrása mégis a szociális ellátórendszer körül alakul ki.

Az ügyet az Antena 3 CNN „deportálásként” mutatta be, a hivatkozott német források azonban nem rendészeti értelemben vett kitoloncolásról, hanem adminisztratív kiutasításról számolnak be. EU-állampolgárok esetében ez a tartózkodási jog visszavonását és az ország elhagyására vonatkozó kötelezettséget jelenti, nem pedig rendőri kényszerrel végrehajtott deportálást. Az Antena 3 megfogalmazása ezért jogilag pontatlan, és erősebb érzelmi hatást kelt, mint amit a tényleges intézkedések indokolnak. Vélhetőleg az amerikai, Trump-adminisztráció vitatott intézkedéseire játszik rá.

Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy nem országos német intézkedésről, hanem önkormányzati szintű döntésekről van szó, és minden esetben egyedi eljárás alapján születnek határozatok. Az intézkedések nem érintik automatikusan azokat az uniós állampolgárokat, akik igazolható módon dolgoznak és megélhetésüket saját jövedelmükből fedezik.