A kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését kérik a költő antiszemita múltja miatt

Az antiszemitizmus és legionárius propaganda megelőzésére és leküzdésére alapított aradi egyesület kéri a kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár, illetve a Radu Gyr utca átnevezését – írja a Cluj24. Az egyesület a decemberben elfogadott, a közbeszédben Vexler-törvényként emlegetett jogszabályra hivatkozva fordult a módosítás érdekében a Kolozs Megyei Tanácshoz, illetve a kolozsvári városházához. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FCER) elnöke, Silviu Vexler által kezdeményezett törvénymódosítás a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorította.

„Mit akarunk a kérelmekkel elérni? A vonatkozó jogszabályok betartását és – ha szabad így mondanom – egyfajta emlékezetpolitikai megtisztulást. Elfogadhatatlan, hogy a harmadik évezredben olyan személyeket, mint Goga, Radu Gyr vagy Nicolae Paulescu, utcanevek vagy emléktáblák révén dicsőítenek. Ezek az esetek nemcsak Kolozsvárra korlátozódnak, más városokban is jelen vannak. Temesváron, Bukarestben és máshol is, tehát nem egyedi jelenség” – idézi a portál Bogdan Ionescu ügyvédet, az egyesület elnökét.

Az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezésével kapcsolatban a megyei tanács azt közölte a portállal, hogy elkezdték a kérés részletes elemzését. Azt írták, ebben figyelembe veszik az intézmény jelentőségét, valamint egy esetleges névváltoztatás kulturális, jogi és szimbolikus következményeit is. Állításuk szerint a megyei tanács úgy döntött, hogy kikéri a Román Akadémia kolozsvári fiókintézeteként működő George Barițiu Történeti Intézet véleményét is arról, hogy a Vexler-törvény kiterjed-e Octavian Goga tevékenységére. A döntést történelmi dokumentumok és archív anyagok elemzése alapján hozzák meg. Hangsúlyozzák, a vizsgálatuk lezárultáig nem döntenek az átnevezésről, és azt is, hogy nincs megszabva jogi határidő az eljárásnak.

Bogdan Ionescu azt mondta, amennyiben a Kolozs megyei önkormányzat úgy dönt, nem változtatja meg az intézmény nevét, elutasítják a kérésüket, akkor bírósághoz fordulnak.

A kolozsvári városháza azt közölte, hogy még nem született döntés az átnevezésről. Az átnevezésre vonatkozó kereset a galaci törvényszék előtt van, amely a közigazgatási döntés megsemmisítését és a helyi tanácsot a névváltoztatásra kötelező határozat meghozatalát vizsgálja. Az önkormányzat hangsúlyozta, a törvény szerint az utcaneveket csak a helyi tanács határozata alapján lehet megváltoztatni. Az utca átnevezését nem az aradi egyesület kezdeményezte először, ezért is válaszolhatta ezt az önkormányzat. Korábban ugyanis már az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet is kérte a Radu Gyrről elnevezett kolozsvári utca átnevezését. Az intézet nem a Vexler-törvényre hivatkozott, hanem egy másik jogszabályra. Emlékeztettek, hogy Radu Gyrt a 321/1945-ös törvény alapján háborús bűnösnek nyilvánították, a 31/2002 sürgősségi kormányrendelet pedig tiltja az utcák elnevezését háborús bűnösökről.

Kolozsváron egyébként Octavian Gogáról elnevezett utca is van, a Donát negyedben található.

A Silviu Vexler által kezdeményezett törvénymódosítás először még júniusban fogadta el a parlament. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Románia és a Fiatal Emberek Pártjának (POT) parlamenti frakciói megtámadták az alkotmánybíróságon, a testület azonban elutasította a beadványukat. Majd Nicușor Dan államfő is az alkotmánybírósághoz fordult a jogszabályjavaslat miatt, de a testület az ő kifogásait is elutasította. Az államfő december elején aztán visszaküldte a törvénytervezetet a parlamentnek újbóli megfontolásra, azzal érvelve, hogy jelenlegi formájában a jogszabály „a feszültségek felerősödéséhez” vezethet. Az elnök egyebek mellett azt kifogásolta, hogy bizonyos bűncselekmények definíciója nem egyértelmű, több cikkely is pontatlan, félreértelmezhető. A képviselőház pedig december közepén változatlan formában ismét megszavazta a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítást.

Radu Gyr, azaz polgári nevén Radu Demetrescu költő, dráma- és esszéíró, újságíró és politikus volt, aki részt vett a legionárius mozgalom tevékenységében, rövid ideig vezető pozíciót is betöltött. A színházak országos igazgatójaként betiltotta a zsidó színészek színpadra lépését Romániában. Őt tartják a legionárius mozgalom nemhivatalos himnuszának a szerzőjének. Annak ellenére, hogy korábban elítélték háborús bűnökért, manapság is előadják a műveit. 2022-ben az ő megzenésített versére ballagtak egy román katonai akadémián. Tavaly ősszel pedig a bukaresti Nemzet Katedrálisában, a Román Ortodox Egyház gyermekekből álló kórusa, a Tronos Junior énekelte az egyik versét.

Octavian Goga költő, korábbi miniszterelnök antiszemita politikusi múltja is egyértelmű a kutatók előtt, de a szélesebb közönség keveset ismer ebből. A PressOne legutóbb akkor foglalkozott a költő antiszemita politikusi múltjával, amikor a Kolozs Megyei Önkormányzat úgy döntött, hogy felújítja a csucsai Boncza-kastélyt (amelyet az impériumváltás után Octavian Goga szerzett meg, és manapság Goga emlékmúzeum működik benne.)

„Az 1930-as években, miután Hitler hatalomra került Németországban, Goga a Führer varázsának hatása alá került, és magát Románia Führerének képzelte. Bizonyos értelemben azzá is vált, amikor miniszterelnök lett, és lehetősége nyílt arra, hogy ultranacionalista szemléletben valósítsa meg a »zsidókérdés« megoldására irányuló közpolitikáját” – idézi a PressOne Mihai-Stelian Rusut, a szebeni egyetem oktatóját, aki a két világháború közötti romániai szélsőjobboldal kutatója. is.

Romániában a Goga-kormány hozta az első zsidótörvényt. 1938 januárjában II. Károly király, Octavian Goga miniszterelnök és Vasile Rădulescu-Mehedinți igazságügyi miniszter írták alá a 169. számú törvényerejű rendeletet, amelynek alapján 225 ezer zsidótól vonták meg a román állampolgárságot.