Románia nemzetközi megítélése egyre jobb, Magyarország lejjebb csúszott a ranglistán

Románia nemzetközi megítélése és soft power-je idén valamivel jobb, mint tavaly. A 2026-os statisztikák szerint az ország összesített pontszáma 40,3-ra nőtt a 100 pontos skálán, míg ez a szám 2025-ben 39,5 volt. Ezzel Románia az 53. helyet foglalja el a 193-ból.

De miről is van szó pontosan? A soft power, vagyis a „puha hatalom” azt jelenti, hogy egy ország másokat vonzerővel és meggyőzőerővel tud befolyásolni, erőszak vagy kényszer nélkül. Ez lehet a kultúra, a gazdasági kapcsolatok vagy a diplomácia révén, és segít abban, hogy az ország jó hírnévre tegyen szert, befektetéseket, turizmust és tehetségeket vonzzon, és ezzel erősítse a gazdaságát és a biztonságát. A felmérés több mint 150 ezer válaszadó véleményét gyűjti össze több mint 100 országból, és 55 különböző tényezőt vizsgál, többek között a médiát, technológiát, oktatást, kultúrát, társadalmi értékeket és életstílust.

Románia javuló nemzetközi megítélése főként annak köszönhető, hogy több, a mindennapi benyomásokat erősen befolyásoló területen is előrelépést ért el. Ilyen a média és a technológia, de a személyes tulajdonságok megítélése is kedvezőbb lett: a nagylelkűség például látványosan javult, az ország ebben a kategóriában 26 hellyel került feljebb a rangsorban. Hasonló előrelépés történt a nemzet hitelességének megítélésében is, ahol Románia 21 pozíciót javítva már a középmezőny felső feléhez közelít.

A média és kommunikáció területén szintén érzékelhető a javulás. Az ország összesítésben 17 helyet lépett előre, miközben külön a média hitelessége és globális befolyása is kedvezőbb megítélést kapott. Emellett a technológiai és innovációs képességek terén is erősödött Románia pozíciója, akárcsak a tudományos fejlődés és az oktatás megítélése, amelyek szintén előrébb kerültek a nemzetközi rangsorban.

Természetesen vannak visszaesések is. A tolerancia és befogadás 22 pozíciót csökkent, így az ország a 63. a listán, az életstílus vonzereje 12 helyet esett, a 78. pozícióra. A jogállamiság és emberi jogok kategória 52-re csökkent, míg a turizmus vonzereje enyhén visszaesett, bár a kulturális örökség mutatói javultak.

Magyarország nem előre megy

Magyarország soft power-indexe valamivel magasabb – 41,3 pont –, a rangsorban a 48. pozíciót foglalja el. Érdekesség, hogy tavalyhoz képest egy helyet visszacsúszott, míg Románia két hellyel magasabbra került.

A legnagyobb visszaesések Magyarország esetében a kormányzás, a fenntartható jövő, az emberek és értékek, valamint az oktatás és tudomány terén voltak. A kormányzás például 41. helyről 48-ra esett vissza, a fenntartható jövő 14 pozíciót csökkent, így most a 54. a rangsorban, az emberek és értékek 59.-ről 69.-re került, míg az oktatás és tudomány öt pozícióval csúszott hátrébb, jelenleg a 47. a listán.

A következő táblázatban Románia és Magyarország értékeit összesítettük. Azokat a kategóriákat, ahol legalább 0,2 pontos eltérés van, vastagított és aláhúzott betűkkel kiemeltük:

Bár csak néhány kategóriában mutatkozik számottevő különbség a két ország eredményei között, ezeknek mégis komoly súlyuk van: összesítésben Magyarország öt hellyel előrébb szerepel a rangsorban (48), mint Románia (53).

A Trump-hatás és Kína

Az Egyesült Államok továbbra is vezeti a soft power-index rangsorát 74,9 ponttal, de idén jelentős visszaesést mutatott szinte minden mutatóban, kivéve az ismertséget. A „Trump-hatás” – vagyis Donald Trump elnökségének külpolitikára gyakorolt új irányvonalai – átalakították a nemzetközi percepciót, ami a világ közvéleményében érezhetően gyengítette az ország vonzerejét.

A globális rangsorban az Egyesült Államok a 193 ország közül a legnagyobb pontvesztést szenvedte el: 4,6 ponttal csökkent az értékelés a tavalyihoz képest. A nemzet hírneve 11 helyet esett vissza, így a 26. helyre került, és

különösen az emberek és értékek kategóriában volt drámai a romlás (-48 hely), jelezve, hogy a hagyományos amerikai márka és a Trump-adminisztráció új prioritásai közötti eltérés a globális közönség szemében erősen befolyásolja a megítélést.

Az idegenbarátság 32 hellyel zuhant, a jó kapcsolatok más országokkal 50 hellyel estek vissza, a nagylelkűség 68 hellyel csökkent, az üzleti környezet könnyedsége pedig 21 hellyel romlott. A klímavédelmi intézkedések, például a párizsi egyezményből való kilépés, 16 hellyel rontották az Egyesült Államok megítélését.

A politikai irányváltás és a radikális döntéshozatali folyamatok hatására a bizalom érzete 24 hellyel csökkent, a kormányzás mutatói, például a jogállamiság, az emberi jogok tisztelete, a biztonság és a politikai stabilitás is romlott. Sőt, a negatív hatás azokra a területekre is kiterjedt, amelyek látszólag nem kapcsolódnak közvetlenül Trump politikájához.

Ugyanakkor az Egyesült Államok továbbra is erős marad bizonyos soft power területeken: Hollywood, sport, globális márkák, elit egyetemek, Silicon Valley és az űrkutatás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az USA a kreativitás, lehetőség és modernitás szimbólumaként jelenjen meg. Az ország a művészet, szórakoztatás, sport, tudomány, technológia és űrkutatás terén is az élmezőnyben van.

Közben Kína fokozatosan alternatívát kínál az amerikai dominanciával szemben. A második helyen áll a rangsorban, és soft power pontszáma 0,7 ponttal emelkedett, így az USA-tól való különbség már kevesebb mint 1,5 pont. Kína stratégiája hosszú távú és tudatos: a különböző beruházások, a tudományos és technológiai fejlődés, a fenntarthatósági reformok és a kulturális jelenlét mind növeli a globális vonzerejét.

Kína nemcsak a gazdasági és tudományos területeken erősödik, hanem a barátságosság, a szórakozás, a kommunikáció könnyedsége, a nagylelkűség és az életstílus megítélésében is javított.

A turizmus szempontjából is vonzóbbá vált, a rangsorban 36. helyre lépett előre, köszönhetően a városok, kulturális örökség és szabadidős lehetőségek erősebb nemzetközi megítélésének.

A japán, olasz, dél-koreai és arab országok példája azt mutatja, hogy a soft power fenntartásához és növeléséhez tudatos stratégia szükséges: a turizmus, a kulturális jelenlét, a gazdasági és diplomáciai tevékenységek összehangolása, valamint a hitelesség és a hosszú távú tervezés mind hozzájárulhat a nemzetek vonzerejének erősítéséhez. A dél-koreai példa különösen látványos: a K-pop, K-drámák és a K-beauty globális sikere, valamint a kormány támogatása révén az ország a kultúra terén vezető pozíciókat ért el, olvasható a Global Soft Power Index összefoglalójában.

Soft power vs. hard power

A soft power, azaz a vonzóerő és meggyőzőerő, másképp működik, mint a hard power, vagyis a katonai és gazdasági nyomásgyakorlás. Vannak országok, amelyek nem feltétlenül a kormányzás, a kultúra vagy a gazdasági teljesítmény erőssége miatt javítanak nemzetközi megítélésükön, hanem azért, mert a világ közvéleménye hatékonynak, befolyásosnak látja őket. Ez a jelenség különösen azoknál az országoknál érvényesül, amelyek erőteljesen kontrollálják a narratívájukat, láthatóak és határozottak, például autoriter rendszerek esetében. Bár ezek a „láthatósági” előnyök gyakran propaganda alapúak, rövid távon képesek növelni a nemzetek észlelt befolyását.

Oroszország az egyik példa erre a folyamatra. Az ország idén a 14. helyre ugrott a rangsorban, két hellyel előrelépve, mindezt a katonai jelenlétnek, az agresszív külpolitikának és az intenzív propagandának köszönhetően.

Mindez erősítette az Oroszország iránti befolyás és politikai súly érzékeltét, miközben az ország tényleges jogkövetése, emberi jogi helyzete vagy gazdasági fejlődése nem feltétlenül indokolta a pozícióját. Fontos megjegyezni, hogy egyes narratívák regionálisan eltérően rezonálnak: például Kínában és Ázsiában, valamint Latin-Amerika kulcsfontosságú piacain – Indiában, Indonéziában, Vietnámban, Thaiföldön és Brazíliában – erőteljesen pozitív percepció alakult ki Oroszországról.

Hasonló jelenség figyelhető meg Észak-Koreánál is. Az ország a top 100-ban a legnagyobb ütemű növekedést érte el idén: a pontszáma 2,4 ponttal emelkedett, a rangsorban pedig 12 helyet javított és előrelépett a 63. helyre. A percepció javulása főként Oroszországban, Indonéziában, Pakisztánban és Egyiptomban figyelhető meg, de még olyan országokban is, amelyek hagyományosan ellenfélnek tekintik Észak-Koreát, például az Egyesült Államokban.

Másrészt azok az országok, amelyek liberális demokratikus értékeket hirdetnek, de kemény hatalmi eszközöket alkalmaznak, gyakran épp a reputációjukat rontják.

Ilyen példa Izrael, amely idén a top 50-ben a legnagyobb visszaesést szenvedte el: hat helyet esett vissza, a 39. pozícióba került, és pontszáma is jelentősen csökkent (-3,0 pont). A két évig tartó katonai kampány Gázában és a Ciszjordániában folytatott telepespolitikák következtében a globális szimpátia eltolódott Palesztina felé, így Izrael most azon országok közé tartozik, amelyek leginkább negatív hatással vannak a világra a nemzetközi közvélemény szerint.

Hasonló helyzet látható Ruandában is, ami idén 13 hellyel esett vissza a 122. helyre, miután széles körben azzal vádolták, hogy elősegíti a Kongói Demokratikus Köztársaság polgárháborús feszültségeit. Ez a példa jól mutatja, hogy a láthatóság és a hard power nem minden esetben biztosít tartós soft power-t, és hogy a nemzetközi megítélés igen érzékeny a politikai és humanitárius cselekményekre.

A top öt ország a rangsorban: Egyesült Államok, Kína, Japán (70,6 pont), Egyesült Királyság (69,2) és Németország (67,7).