Civil egyesület állított legionárius emlékhelyet egy közterületen, amit a polgármester ingyen adott nekik

Buftea egyik forgalmas kereszteződésében évek óta áll egy látszólag ártatlan vallási emlékmű, egy fakereszt. Közelebbről megnézve azonban a monumentum nem csupán vallási jelentéssel bír. Olyan jelképek és feliratok jelentek meg rajta, amelyek a Vasgárdához, a két világháború közötti fasiszta, antiszemita legionárius mozgalomhoz köthetők, de ezek használatát a román törvények egyértelműen tiltják.

A Context.ro járt utána az esetnek: a bufteai keresztet 2014-ben kezdték építeni egy olyan közterületen, amit a város önkormányzata adott ingyen a kezdeményezőnek, az Isten, Nemzet és Haza nevű egyesületnek. A szervezet alig néhány hónappal azelőtt jött létre, ráadásul az egyik alapítója és alelnöke Margareta Pistol volt, aki egyben Gheorghe Pistol, Buftea immár több mint 13 éve hivatalban lévő polgármesterének nővére.

A szerződés szerint az egyesületnek egy éven belül fel kellett volna állítania az emlékművet, ez azonban nem történt meg. Ahelyett, hogy az önkormányzat visszavonta volna a terület használati jogát, 2017-ben módosították a megállapodást, és adtak négy év haladékot.

A történet igazán aggasztó fordulatot vett a Covid-19 idején.

A kereszt körül új, fából készült építmények jelentek meg, amelyekhez semmilyen építési engedélyt nem adtak ki. Ezeken a bővítéseken már egyértelműen megjelentek a legionárius jelképek: a Vasgárda szimbólumának többszörös ábrázolása, Corneliu Zelea Codreanu, a mozgalom vezérének „imája”, valamint több hírhedt legionárius vezető portréja. Ezekről fotókat is közölt a Context.ro.

Codreanu és követői történelmileg dokumentált módon felelősek súlyos antiszemita erőszakért, politikai gyilkosságokért és az 1941-es bukaresti pogromért. Ezeknek a figuráknak a nyilvános dicsőítése Romániában a 217/2015-ös törvény értelmében tilos.

A bővítésért Adrian Grigoriu vállalta a felelősséget, aki egy másik, de hasonló nevű civil szervezet, az Isten, Nép és Haza vezetője. Grigoriu nyíltan szimpatizál a legionárius mozgalommal, interjúiban relativizálja vagy tagadja a Vasgárda által elkövetett antiszemita bűncselekményeket, és összeesküvés-elméleteket hangoztat.

Saját elmondása szerint az új egyesületet kifejezetten a bufteai projekt kedvéért hozta létre. Miután a botrány nyilvánosságot kapott, az engedély nélkül felhúzott faépítményeket lebontották, de a történet itt nem ért véget: az önkormányzat később ugyanarra a területre – egy formális telekfelosztás után – 25 évre adott használati jogot Grigoriu egyesületének.

A történet teljes feltárását az is nehezíti, hogy a bufteai önkormányzat következetesen megtagadta a közérdekű adatok kiadását. A Context.ro újságírói már 2025 júniusában kérelmeket nyújtottak be a közérdekű adatigénylést szabályozó 544-es törvény alapján, de a törvényben előírt 30 napos határidőt többször is túllépték, így a szerkesztőség nem kapott érdemi választ.

A városháza egyik tisztviselője informálisan elismerte, hogy a jelképek „nem stimmelnek”, sőt legionáriusnak tűnnek, mégsem történt érdemi intézkedés. Hasonló akadályokba ütköztek az ellenzéki önkormányzati képviselők is: Bogdan Tobă (USR) szerint még a tanácsülések dokumentumaihoz sem férnek hozzá teljesen.

Bogdan Tobă 2024 elején feljelentést tett az ügyben, és az ügyészség megerősítette, hogy az ügy már közel egy éve „in rem” szakaszban van, vagyis konkrét gyanúsított nélkül zajlik a nyomozás. A tiltott Vasgárda-jelképek használatát más esetekben már bíróság elé vitték Romániában, így felmerülhet annak gyanúja, hogy direkt húzzák a nyomozást.

Gheorghe Pistol polgármester érdemi válaszokat nem adott a sajtónak.

A bufteai polgármester csupán annyit közölt, hogy egy magánszemélyt megbírságoltak engedély nélküli építkezés miatt, és hogy az önkormányzat „nem támogat semmilyen szélsőséges ideológiát”. Arra a kérdésre azonban nem reagált, hogyan kerülhetett a nővére által alapított egyesület ilyen kedvező helyzetbe, és miért maradhatott évekig érintetlenül egy törvényellenes jelképeket hordozó emlékmű.

A bufteai kereszt nem elszigetelt eset. Az elmúlt években Romániában újra és újra felbukkannak legionárius szimbólumok a köztereken, de még az egyházban is. Lassan egy éve jelent meg a Snoop tényfeltáró portál cikke, amiben a neolegionárius eszmék terjedését vizsgálva egy olyan emlékező istentiszteleten vettek részt Bákó megyében, ahol a „börtönök szentje”-ként emlegetett egykori legionáriust, Valeriu Gafencut ünnepelték. A rendezvényen előkerültek más legionárius vezérek fotói is, és egyesek a mozgalom egykori vezetőjének, Corneliu Zelea Codreanunak a képe előtt úgy vetették a keresztet, mint a szentek ikonjai előtt.

Tavaly októberben, a Katonai Lelkészek Napja alkalmából tartott ünnepségen, a bukaresti Nemzet Katedrálisában, a Román Ortodox Egyház gyermekekből álló kórusa, a Tronos Junior, egy dalt adott elő, amelynek szövege a hírhedt legionárius költő, Radu Gyr tollából származik.

Tavaly decemberben számoltunk be arról, hogy a legionárius mozgalomhoz köthető Radu Gyr, Valeriu Gafencu, Ilie Lăcătușu és Mircea Vulcănescu portréit festették az Apărătorii Patriei II. plébánia Szent Ambrus-templomához tartozó új kápolna falaira Bukarestben.